Budapesti Közlöny, 1932. június (66. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-01 / 121. szám

Szerkesztőség­: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60-4-53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60-4-64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 ar. f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a dijak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is.­­ Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak: Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint . . . lar.1281. „ negyedévenkint . 3­­­84 „ Magánosoknak havonkint ... 3 „ 20 „ „ negyedévenkint. 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ Hivatalos Értesítő. Havonkint..........................4 ar. P 80 f. Negyedévenkint...................14 „ 40 „ Számonkint...................... — 20 ,, Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügy­minisztérium által megállapított­ ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 al. pengő. ■ ~ra Budapest­ 1932. 121. szám. Szerda, Junius 1. HIVATALOS LAP. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Czobor László magyar királyi gazdasági főtanácsosnak, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnökének a kertészet fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozom. Kell Budapesten, 1932. évi május hó 21. napján. Horthy s. k. Gróf Károlyi Gyula s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy a szegedi magyar királyi Ferenc József tudo­mányegyetem jog- és államtudományi kara Uliots György tartui egyetemi nyilvános rendes tanárt, prorectort a jogtudományok tiszteletbeli doktorává avassa és részére az erről szóló oklevelet kiszolgáltassa. Kelt Budapesten, 1932. évi május hó 28. napján. Horthy s. k. Dr. Karafiáth Jenő s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy dr. Papp Ferenc nyugalmazott állami közép­iskolai igazgatónak sok évi érdemes tanügyi szolgálatáért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1932. évi május hó 28. napján. Horthy s. k. Dr. Karafiáth Jenő s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy Werner Gyula nyugalmazott kisvárdai állami polgári iskolai igazgatónak, evangélikus egyház­felügyelőnek az egyházi és társadalmi élet terén szerzett érdemeiért elismerésem tudtul adassék. Kell Budapesten, 1932. évi május hó 28. napján. Horthy s. k. Dr. Karafiáth Jenő s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy Benedek János szolnoki állami polgári iskolai tanárnak, címzetes igazgatónak nyugalomba­­vonulása alkalmából a polgári iskolai oktatás terén sok éven át kifejtett eredményes munkás­ságáért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1932. évi május hó 28. napján. Horthy s. k. Dr. Karafiáth Jenő s. k. A Kormányzó lír­a Főméltósága, a magyar királyi külügyminiszter előterjesztésére, 1932. évi május hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározá­sával megengedni méltóztatott, hogy herceg Eszterházy Rudolf bécsi lakos a pápai Nagy Szent Gergely rend nagykeresztjét, dr. Ripka Ferenc Budapest Székesfőváros főpolgármestere és dr. Sipőcz Jenő Budapest Székesfőváros polgármestere a bolgár Polgári Érdemrend nagykeresztjét, dr. Ruffy-Varga Kálmán magyar királyi gazdasági akadémiai igazgató a görög Phoenix rend középkeresztjét, dr. Weisz István miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruhá­zott magyar királyi népjóléti és munkaügyi mi­nisztériumi miniszteri osztálytanácsos a görög Phoenix rend középkeresztjét, dr. Mutsch­en­­bacher Emil magyar királyi gazdasági főtaná­csos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető igazgatója a II. osztályú, dr. Konkoly- Thege Sándor magyar királyi gazdasági főtaná­csos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület főtitkára a III. osztályú és Réuly Gyula magyar királyi­­gazdasági tanácsos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára a IV. osztályú jugoszláv Szent Száva rendet, dr. Gerő Tibor magyar királyi kereskedelemügyi minisztériumi miniszteri osztálytanácsos a görög Phoenix rend középkeresztjét, borhi Borhy György föld­­birtokos, felsőházi tag a jeruzsálemi Szent Sir rend nagykeresztjét, simonyi és varsányi Simonyi Libor földbirtokos a Souverain Máltai Lovagrend magistrális lovagkeresztjét, Mauth­­ner Alfréd magyar királyi gazdasági főtaná­csos, vállalati vezérigazgató a lengyel Polonia Restituta rend középkeresztjét, Klemm Árpád budapesti lakos a jeruzsálemi Szent Sír rend lovagkeresztjét és Zeisel János szobafestő és mázolómester a pápai Pro Ecclesia et Pontifice keresztet elfogadja és viselje. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Mihelics Vid lapszerkesztőnek a budapesti kir. m. tudományegyetemi közgazdaságtudo­mányi karon „A nemzetközi munkásvédelem“ tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ezen minőségében megerősítette. A m. kir. külügyminiszter 1932. évi junius hó 1. napjától számított hatállyal ifj. dr. terjékfalvi Parcher Félixet miniszteri segéd­fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. minisztérium 2.830/1932. M. E. számú rendelete egyes üzemi balesetekből eredő igények feltéte­leinek szabályozása tárgyában. Bár Magyarország azoknak az üzemi bal­eseteknek kártalanítási terheit, amelyek a trianoni szerződés következtében elcsatolt magyar területen levő üzemekben (üzemrészek­ben) történtek, nem köteles viselni, méltányos­ságból és addig is, amíg azokkal az államokkal, amelyekhez a trianoni szerződés alapján magyar területet csatoltak, az 1921. évi július hó 26.-át megelőzően Magyarország akkori területén levő üzemekben (f­űrészekben) történt üzemi balesetek kártalanítási terheinek megosztása tárgyában nemzetközi szerződés létesül, a m. kir. minisztérium a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927. évi XXI. t.-c. 217. §-ának második bekezdésében (a Magyarországi Rendeletek Tára 1931. évf. 1657. és köv. 6. közzétett 9.090/1931. M. E. számú rendelet 33. §-ával megállapított szöveg) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli 1. §• (1) Olyan üzemi baleset miatt, amely az 1921. évi julius hó 26.-át megelőzően Magyar­­országnak a trianoni szerződés következtében elcsatolt területén levő üzemben (üzemrészben) történt, az 1907 : XIX., illetőleg az 1927 : XXI. törvénycikk alapján baleseti járadékot csak akkor lehet igényelni, ha a járadékra egyébként igényjogosultnak állandó tartózkodóhelye az 1928. évi január hó 1. napján Magyarország mai területén volt. Az ilyen baleseti járadékra való igény is szünetel a Magyarországtól való távollét idejében. (2) Baleseti járadék egyáltalán nem jár olyan üzemi baleset alapján, amely Magyarországnak a trianoni szerződés következtében elcsatolt területén levő üzemben (üzemrészben) az 1921. évi július hó 26.-át megelőzően ugyan, de az idegen megszállás bekövetkezése (a magyar igazgatás tényleges megszűnése) után történt. (3) E rendelkezésektől eltérő nemzetközi szerződés esetében a szerződés rendelkezései irányadók. 2­ §• (1) Olyan üzemi baleset miatt, amely az 1921. évi július hó 26.-át megelőzően Magyar­­ország mai területén levő üzemben (üzemrész­ben) történt, az 1907 : XIX., illetőleg az 1927 : XXI. törvénycikk alapján baleseti járadékot állandóan Magyarországon kívül tartózkodó külföldi állampolgárnak csak akkor lehet folyósítani, ha állama a magyar állampolgárok­kal szemben viszonos eljárást követ (1927. évi XXI. t.-c. 89. §-a) (2) Az (1) bekezdésben említett üzemi baleset miatt baleseti járadékot oly államnak állandóan Magyarországon kiinl tartózkodó polgára részére, amelyhez a trianoni szerződés alapján magyar területet csatoltak, csak külön nemzet­közi szerződés esetében és annak rendelkezései­hez képes lehet folyósítani. Ha az ily személy állandó tartózkodóhelye az 1928. évi január hó 1. napján nem volt Magyarország területén, az (1) bekezdésben említett üzemi baleset miatt Magyarország mai területére később történt költözés esetében is csak akkor kaphat baleseti járadékot, ha az a szerződés értelmében őt megilleti. (3) A (2) bekezdés rendelkezései nem érintik az Olaszországgal kötött és az 1911 : XII. tör­vénycikkbe iktatott munkásbalesetbiztositási Eg­yes szám­ára 10 fillett.

Next