Budapesti Közlöny, 1933. április (67. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-01 / 74. szám

Ösídag3©sts 1933. 74. szám. • • ’SAT Szombat., áps’slis I. BUDAPESTI •• •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. «*,----­Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60-4-53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60-4-64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések dija, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 ar. f, minden *­ további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f. Magánhrdeté­seknek egyszeri beiktatási dija félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a dijak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint . . . lar.1 281. „ negyedévenkint . 3 „ 84 „ Magánosoknak havonkint . . . 3 „ 20 „ „ negyedévenkint. 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzetelmek a m. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 ar. pengő. árak: Hivatalos Értesítő. Havonkint . . Negyedévenkint Számonkint . • • • • 4 ar. P 80 f. • • • . 14 n 40 „ .... — 20 „ HIVATALOS RÉSZ. A­­magyar­­királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére­­megengedem, hogy Kob­deván Ernő nyugalmazott magyar királyi állategész­ségügyi főtanácsosnak és Born József magyar királyi állategészségügyi főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott nyugalmazott álletegész­­ségügyi tanácsosnak nyugalombahelyezésük alkalmából négy évtizeden át kifejtett érdemes működésükért elismerésem tudtul adassák ; továbbá­­ Scharnbeck László nyugalmazott magyar királyi állategészségügyi tanácsosnak nyugalomba helyezése alkalmából a magyar királyi állategészségügyi főtanácsosi címet ado­mányozom. Kelt Budapesten, 1933.­­évi március hó 7. napján.­­ ' Horthy s. k. Dr. Kállay Miklós s. k. A magyar királyi kereskedelemügyi minisz­ter előterjesztésére megengedem, hogy dr. Ha­lász Ferenc, Bares Richard, Rédl Sándor, Dé­nes Zsigmond, Gellért József, Érti Ernő József, Bertalan Imre Rádely Jenő, Techert Gyula, Huszár Béla, Törő Ferenc és Matuss János Illés államvasuti főfelügyelőknek, Marton Nándor államvasuti felügyelőnek és Samu Jó­zsef államvasuti ellenőrnek — nyugalomba vonulásuk alkalmából — sok évi szolgálatuk alatt példás szaktudással és hűséggel teljesitett munkásságukért elismerésem tudtul adassák. Kelt Budapesten, 1933. évi március hó 25. napján. Horthy s. k. Dr. Fabinyi Tihamér s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Pető Kálmán államvasuti mozdonyfel­­vigyázónak és Kozák József államvasuti fő­művezetőnek — nyugalomba vonulásuk alkal­mából ;— sok évi hű és buzgó szolgálatukért az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet adomá­nyozom. Kelt Budapesten, 1933. évi március hó 25. napján. Horthy s. k. vitéz Gömbös Gyula s. k. a) Az igazoltak névjegyzékébe felvétettek : Széll József, Magoss György, Hubay Jenő, Meczner Béla és Zelevich Kornél. b) Az igazoltak névjegyzékéből töröltettek : gr. Hadik János és Weszely Tibor. Budapest, 1933. évi március hó 29-én. Báró Wlassics Gyula s. k. a felsőház elnöke. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1933. évi 22.427. szám alatt kelt elhatározásával dr. Gu­­lácsy István nyugalmazott alispánnak a Bereg­­vármegyei vizszabályozó és ármentesitő társu­lat ügyeinek vezetésére nézve nyert miniszteri biztosi megbízatását a társulat 1933. évi február hó 18-án tartott közgyűlésén egyhangúlag ho­zott határozatban megnyilvánult kérelem folytán az 1885. évi XXIII. t.-c. 124. §-a értel­mében az 1933. évi február hó 23-ától számí­tandó további két év­ tartamára — 1935. évi február hó 23-ig meghosszabbította. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 14.638. számú határozatával S­p­­­s­á­k Gyula Érsekújvár városban 1882. évben született, róm. kath. vallásu, műv. főmozdonyvezető, váci lakos, valamint Valéria Mária, Hona és Zoltán nevű kiskorú gyermekei családi nevét „Somlai“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi 16.549. számú határozatával Schreiber Rezső Budapest székesfővárosban 1891. évben született, izr.­­vallásu, orfeumi igazgató, buda­pesti lakos, valamint György Béla nevű kis­korú gyermeke családi nevét „Árvái“ névre változtatta át. közül azok, amelyeket a húsvéti ünnepek alkal­mából utcákon, tereken és piacokon is szoktak árusítani, az említett vasárnapon az előző bekez­désben felsorolt üzletek nyitvatartásának ideje alatt, Budapest székesfőváros területének ki­vételével, az ország egész területén az utcákon, tereken és piacokon is árusíthatók legyenek. A drogneria- és illatszerüzletek körébe nem tartozó cikkeknek a nyílt árusítási üzletekből, valamint az utcákon, tereken és piacokon va­sárnapon való árusítása tekintetében érvényes rendelkezések az említett vasárnapon is érintet­lenül maradnak. Budapest székesfőváros területén a dro­gueria- és illatszerüzleteket a folyó évi húsvét vasárnapján is az egész napon át zárva kell tar­tani s a kötelező vasárnapi munkaszünet az illatszerek utcai árusítására is kiterjed. Felhívom a t. Hatóságot, hogy erről a ható­sága területén működő elsőfokú iparhatóságo­kat megfelelően értesítse. Jelen rendeletem a Budapesti Közlönyben, valamint a Belügyi Közlönyben is megjelenik. Budapest, 1933. évi március hó 21-én. A miniszter rendeletéből: Tőry Gergely s. k. h. államtitkár. 174/19­33. szám. Hirdetmény. Az országgyűlés felsőházáról szóló 1926. évi XXII. t.-c. 37. §-ának utolsó bekezdése értel­mében, a Felsőháznak 1933. évi március hó 29-én tartott ülésében hozott határozatához képest, az igazolt felsőházi tagok névjegyzéké­ben újabban beállott változásokat az alábbiak­ban közzéteszem. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1933. évi 6.077/IX. d. számú rendelete a vidéki drogéria- és illatszerüzleteknek a folyó évi április hó 16-ára eső vasárnapon való nyitvatartásáról. Valamennyi, másodfoka iparhatóságnak. Abból a célból, hogy a vidéki közönség a húsvéti ünnepek alkalmából vásárolni szokott illatszereket akadálytalanul beszerezhesse, az ipari munkának­­vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-c. 3. §-ában foglalt felhatal­mazás alapján a belügy- és földmivelésügyi miniszterekkel egyetértően kivételesen meg­engedem, hogy a folyó évi április hó 16-ára eső Ilosvét vasárnapon, Budapest székesfőváros területének kivételével, az ország egész terüle­tén a drogneria- és illatszerüzletek,­­ az utób­biakhoz számítva az illatszereken kivül úgy­nevezett háztartási cikkek árusítására berende­zett üzleteket is, a reggeli hét órától délutáni egy óráig legyenek nyitva tarthatók. Megengedem továbbá, hogy az előző bekez­désben említett üzletek körébe tartozó cikkek A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1933. évi 19.219. szám­i rendelete az orosz rendszerű kémények kiégetése tárgyában. Valamennyi megyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének. A m. kir. belügyi és földmivelésügyi miniszte­rekkel egyetértően a következőket rendelem: I. A kéményseprő iparos köteles a kémények alsó nyílásánál összegyűlt kormot a szükséghez képest, de legalább évenként kétszer eltávolí­tani. II. Azokat a kéményeket, amelyekből a kor­mot rendes sepréssel el lehet távolítani, kiégetni nem szabad. Azokat a kéményeket, amelyeknek elszarkosodása rendszeres seprés útján meg nem gátolható, szükség esetén kiégetéssel kell újból tisztává tenni. A kéményseprő iparos vagy üzletvezetője kö­teles a kémények kiégetéséről a tűzoltóságot megfelelő időben előre értesíteni. A kéményseprő iparos vagy üzletvezetője kö­teles a kéményt kiégetés előtt megvizsgálni, a kiégetés munkájára annak befejezéséig fel­ügyelni és a kéményt kiégetés után újból át­vizsgálni. A kéményeket csak szélcsendes vagy nedves időben, csakis délelőtt vagy kora délután sza­bad kiégetni. Ha az esetleg szükséges tűzoltás céljaira megfelelő mennyiségű víz a közelben nem áll rendelkezésre, a kémények kiégetésé­nek megkezdése előtt megfelelő mennyiségű vi­zet kell előkészíteni. A kéményt csak akkor szabad kiégetni, ha szerkezete az égetést veszély előidézése nélkül kibírja, ha a padlásűrben levő kéménytisztító nyílás hibátlan és jól záródó kettős ajtóval van Egyes szám­ára-16 fillér­.

Next