Budapesti Közlöny, 1934. február (68. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

Budapest, 1934. 25. szám. Csütörtök, február 1. BUDAPESTI •• KÖZLÖM. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60-4-53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60-4-64. Kiadóhivatali kirendeltségi: Budapest, V., Szalay­ utca 16—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések dija, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 2£ ar. f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f. — Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a díjak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak: Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint ... lar.1281. „ negyedévenkint . 3 „ 84 „ Magánosoknak havonkint . . . 3 „ 20 „ „ negyedévenkint. 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ Hivatalos Értesítő. Havonkint .­­..................... 4 ar. P 80 f. Negyedévenkint....................14 „ 40 „ Számonkint ....... — 20 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20 al. pengő. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyminiszter 280.570/1934. B. M. számú rendelete a 9.600/1932. M. E. számú rendelet 25. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatályának a Magánalkalm­azottak Biztositó Intézete és valamennyi betegségi biztosító intézet (bánya­­társpénztár) szerződött orvosaira kiterjesztése tárgyában. A betegségi és a baleseti, valamint az öreg­ségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági köte­lező biztosításra vonatkozó egyes rendelkezé­sek módosításáról és kiegészítéséről szóló 9.600/1932. M. E. szám­i rendelet (Magyarorsz. Rend. Tára 1932. évf. 1037. és köv. 6.) 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt annak a ren­delkezésnek hatályát, amely szerint a m. kir. belügyminiszter megszüntetheti annak az orvosnak intézeti szerződését, akinek több állásból létfenntartási szükségletét lényegesen meghaladó jövedelme van, az idézett rendelet 28. §-a alapján a Magánalkalmazottak Bizto­sító Intézete és az 1927 : XXI. t.-c. 93. §-ában felsorolt valamennyi többi betegségi biztosító intézet (bányatárspénztár) szerződött orvosaira kiterjesztem. Ez a rendeletem kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1934. évi január hó 30-án. A miniszter helyett: Dr. Scholtz Kornél s. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter 280.646/1934. B. M. számú rendelete a bányanyagbérbiztositási járulékokból szár­mazó hátralékok fizetésére adható kedvez­mény tárgyában. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglal­kozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosításáról szóló 1925 : XXXIV. t.-c. 1. §-ában kapott fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• (1) Az Országos Társadalombiztosító Intézet a bányatárspénztárt fenn nem tartó munka­adónak az 1934. évi február hó 28.-áig elő­terjesztett, kellően indokolt kérelmére meg­engedheti, hogy bányanyugbérbiztosítási járu­lékokból származó és az 1933. évi december hó 31-én fennálló tartozását a mindenkor ér­vényes késedelmi pótlék mellett egyenlő havi részletekben legfeljebb hatvan hónap alatt tör­­leszthesse, feltéve, hogy az 1933. évi december hó 31.-ét követő időre járó, folyó bányanyag­bérbiztosítási járulékok fizetésére vonatkozó kötelezettségének­ a kérelem elintézéséig és ezen túl is mindenkor szabályszerűen eleget tesz. A kérelem tárgyában az Intézet ügyvitele köré­ben intézkedik. Az intézkedés ellen felszólam­lásnak van helye : a felszólamlás felől az Inté­zet bányanyagbérbiztosítási választmánya min­den további jogorvoslat kizárásával határoz. Az első törlesztési részletet az intézkedés, ille­tőleg a határozat keltét követő naptári hónap végéig, a további részleteket pedig minden kö­vetkező naptári hónap végéig kell megfizetni. (2) A 16.500/1933. M. E. szám­ú rendelet (kihird. a Budapesti Közlönynek az 1933. évi december hó 23-án megjelent 291. számában) 1. §-ának (3) bekezdését, úgyszintén a 2. és 3. §-át megfelelően alkalmazni kell. 2­ §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1934. évi január hó 31-én. A miniszter helyett: Dr. Scholtz Kornél s. k. államtitkár. A m. kir. igazságügyminiszter 4.200/1934. I. M. számú rendelete a védett birtokká nyilvánítással kapcsolatos eljárási szabályok kiegészítése tárgyában. A gazdatartozások fizetésének újabb szabá­lyozása tárgyában 14.000/1933. M. E. szám alatt kiadott rendelet (a következőkben : R.) 3. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalma­zás alapján a következőket rendelem : 1­ §• Az ingatlanok védetté nyilvánításának kéré­sére a R. 3. §-ában megállapított és a 15.000. 1933. M. E. számú rendelet 1. §-ával m­eg­­hosszabbított határidő, valamint a felfolyamo­­dási határidő vétlen elmulasztása esetében iga­zolásnak van helye, igazolásnak helye van abban az esetben is, ha a gazdaadós a kérelem megalapozására szolgáló bizonyítékokat csak az említett határidők eltelte után szerezhette meg. Ha a bíróság a védetté nyilvánítás iránti kérelmet a jelen rendelet hatálybalépése előtt a kérvény alaki kellékeinek vagy a bíróság illetékességének hiánya miatt utasította el, a gazdaadós kérelmét az igazolási határidőn belül az illetékes bíróságnál a késedelem ki­mentése nélkül is újra előterjesztheti. Ha azon­ban a bíróság a kérvényt azért utasította el, mert a kérelmező az alaki kellék hiányát a bíróság felhívására sem pótolta, az újabb kére­­lem­nek csak akkor lehet helyet adni, ha a kérelmező mulasztásának vétlenségét igazolja. A jelen­­ alapján előterjesztett kérelem eseté­ben is ki kell mutatni azt, hogy a védetté nyil­vánítás előfeltételei legkésőbben az 1933. évi december hó 15. napjáig beállottak ; a védetté nyilvánítás előfeltételéül megszabott jelzálogi terhelés (R. 2. §. (2) bekezdése és 15.500/1933. M. E. sz. rendelet 2. és 3. §-a) kiszámítására ilyen esetben is a B. hatálybalépésének idő­pontja irányadó. Az igazolás határideje tizenöt nap ; ezt a határidőt a jelen rendelet hatálybalépésének napjától, ha pedig a vétlen mulasztás oka a félnek csak később jut tudomására vagy az akadály csak később szűnik meg, ettől kezdve kell számítani. Az 1934. évi március hó 31. napja után a mulasztás igazolásának nem lehet helye. A védetté nyilvánítás iránt igazolási kérelem­mel együtt előterjesztett kérelem halasztó ha­tálya (R. 9. §.) tekintetében­­a Pp. 459. §-át kell megfelelően alkalmazni. 2. §­ Ha a gazdaadós az ingatlan tulajdonjogát az 1933. évi december hó 15. napjáig telek­könyvön kívül (öröklés, elbirtoklás vagy a te­lekkönyvön kívüli tulajdonszerzés egyéb esetei­ben) megszerezte, az ingatlan védetté nyilvá­nításának vagy a terhelés megállapításában az ingatlan számításbavételének nem akadálya az, hogy a gazdaadós tulajdonjogát a telekkönyvbe még nem jegyezték be, feltéve, hogy a tulaj­donjog és terjedelme nem­ vitás. A telekkönyvön kívüli tulajdonjog igazolá­sára szolgálhatnak különösen : 1. öröklés esetében a jogerős hagyatékátadó végzés, az örökösödési (hagyományi) bizonyít­vány, továbbá ha az örökös a végrendelet nél­kül meghalt örökhagyónak leszármazottja, a halálesetfelvételi iv is ; 2. kivételes telekkönyvi munkálatok, úgy­mint : póthelyszínelés, átalakítás, helyesbítés vagy betétszerkesztés során felvett jegyző­könyv, amennyiben megállapítható, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének elren­delését a telekkönyvi rendezés folyamatban létén felül egyéb ok nem gátolná. A felsorolt okiratokat azonban csak az eset­ben lehet a tulajdonjog igazolásául elfogadni, ha a tulajdonjog igazolására már az 1933. évi december hó 15. napján alkalmasak voltak. 3. §. A védetté nyilvánítási kérelem tárgyában hozott első bírósági végzés ellen a B. 3. §-ának (3)­­ bekezdésében megengedett egyfokú fel­­folyamodás határideje tizenöt nap. A 15.500. 1933. M. E. számú rendelet 1. §-ának (2) be­kezdésében meghatározott hiánypótlásnak a felfolyamodási eljárásban is helye lehet. A védett birtokká nyilvánítás telekkönyvi feljegyzésének törlése kérdésében az első bíró­sági határozatot megváltoztató másodbírósági végzés ellen használt felfolyamodás tárgyában az eljárás a kir. Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. A felfolyamodás határideje ebben az esetben is tizenöt nap. 4. §■ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba ; rendelkezéseit a már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Budapesten, 1934. évi január hó 31. napján. Dr. Lázár Andor s. k. m. kir. igazságügyminisszter. A 111. kir. kereskedelemügyi miniszter 90.097/1934. VII. számú rendelete az Osztrák Köztársasággal kötött ideiglenes légiforgalmi szerződés egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. Az Osztrák Köztársasággal Budapesten, 1924. évi augusztus hó 29-én a légiforgalom szabá­lyozása tárgyában aláirt és az 1926. évi XII. törvénycikkbe becikkelyezett ideiglenes szerző­dés záró jegyzőkönyvének 3. pontjában, illetőleg a záró jegyzőkönyv 4. pontjának utolsó bekezdé­sében a két szerződő állam kormányai azzal a fenntartással éltek, hogy a két állam illetékes hatóságai közvetlen megállapodások útján a Egyes szám­ára: ±60 fillér.

Next