Budapesti Közlöny, 1940. október (74. évfolyam, 222-249. szám)

1940-10-01 / 222. szám

Budapest, 100. 222. szám. BUDAPESTI Kedd, október 1. •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések díja, a 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverések kivételével, az első 10 szóért 28 ar. f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f, mely előre fizetendő. — Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a díjak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. A 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díja budapesti hirdetők részére 5 aranypengő 60 fillér, vidéki hír­­detők részére 6 aranypengő 10 fillér, mely átalányösszegekben egy támpéldány ára, a bélyegilleték és forgalmi adó, a vidékről feladott hirdetéseknél ezeken felül a tám­példány- és nyugtakézbesítés költségei is bentfoglaltatnak. A 300 szót meghaladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díjára nézve az egyéb hivatalos hirdetmények díjszabása mértékadó. Szerkesztőség : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-453 Kiadóhivatal : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-464 Kiadóhivatali kirendeltség: Budapest, V., Szalay­ utca 10—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Előfizetési árak: Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint sar.1281. „ negyedévenkint 3 „ 84 „ Magánosoknak havonkint 3 „ 20 „ „ negyedévenkint 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20 al. pengő. Hivatalos Értesítő. Havonkint Negyedévenkint Számonkint A lap mai számában közzétett rendeletek tartalomjegyzéke: 4 ar. P 80 / 14 . 40,­­ 20 „ A m. kir. minisztérium 6.820/1940. M. E. számú rendelete a hústalan napok tartásának újabb szabályozása tárgyában A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 72.000/1940. I. b. — K. K. M. számú ren­delete a Pápa megyei város területén lévő nyílt árusítási üzletek hétköznapi zárórája tárgyában. A m­. kir. pénzügyminiszter 139.600/1940. VII számú rendelete az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. t.-c. 19. §-ának életbeléptetése és végrehajtása tárgyában. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi belügyminiszter előterjesz­tésére megengedem, hogy Bayer Antal magyar királyi kormányfőtanácsos, gyógyszertártulaj­donosnak öt évtizeden át kifejtett érdemes gyógyszerészeti és közéleti tevékenységéért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1940. évi augusztus hó 31. napján. Horthy s. k. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. A m. kir. minisztérium 6.820/1940. M. E. számú rendelete a hústalan napok tartásának újabb szabályozása tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939 : II. t.-c. 112. és 212. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1­ §• (1) Hétfőn,­­kedden és pénteken húst, hús­­nemüt, szerdán pedig borjúhúst és borjúhús­­nemüt nyers, elkészített, vagy bármely módon tartósított (konzervált) állapotban a fogyasz­tók részére árusítani, vagy forgalomba hozni tilos. (2) Vendéglőben, penzióban, kávéházban, korcsmában, kávémérésben, kifőzésben hús­talan napokon az előző bekezdésben megálla­pított tilalom alá eső húst és húsneműt, illető­leg borjúhúst és borjúhúsneműt kiszolgáltatni nem szabad. (3) Hétfőn, kedden és pénteken nem kell hústalan napot tartani, ha az említett napok Gergely-naptár szerinti, vagy nemzeti ünnepre esnek. (4) Abban a községben (városban), ahol az országos- vagy hetivásár, avagy búcsú hét­főre, keddre, vagy péntekre esik, a főszolga­bíró (polgármester) a hústalan napot közérdek­ből a hét másik köznapjára helyezheti át. 2­ §■ (1) Az 1. §-ban meghatározott tilalmak nem­ vonatkoznak a m. kir. honvédségre, a kór­házakra, a gyógyintézetekre, valamint gyer­meknevelő intézetekre. (2) Az 1. §-ban foglalt tilalmak nem vonat­koznak a juh- és lóhúsra, a lóhúskészítmé­­nyekre, a csirkére, a pulykára, a gyöngytyúkra, a házinyúl húsára, a halra, a zsírra, a hásra, a szalonnára, a tepertőre, a sertésfejre, a sertés­lábra, a főtt sonkára, akár felszeletelt, akár egész állapotban, a hurkára, a disznósajtra, végül a belső részekre (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, mirigy, pacal, máj, vér). (3) Az 1. §-nak a húsra és húsneműre vonat­kozó általános korlátozó rendelkezései kiterjed­nek a vadhúsra, valamint a liba- és a kacsa­májra is. 3. §. A földművelésügyi miniszter a közélelmezés biztosítása érdekében a hústalan napok száma, illetőleg kijelölése, továbbá az 1—2. §-ban foglalt kivételek tekintetében a jelen rendelet­től eltérően rendelkezhetik, a hústalan napokat egyes esetekben felfüggesztheti, végül bizo­nyos fajtájú, korú és nemű­ állatokra, akár az ország egész területére, akár annak egyes részeire vágási tilalmat rendelhet el. 4. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki 1. az 1. §-ban foglalt rendelkezések meg­szegésével az 1. §. (1) bekezdésében, valamint a 2. §. (3) bekezdésében említett bust, vagy húsneműt a fogyasztók részére árusít, vagy forgalomba hoz, valamint aki az 1. §. (1) be­kezdésében, valamint a 2. §. (3) bekezdésében említett húst, vagy húsneműt vendéglőben, penzióban, kávéházban, korcsmában, kávé­­mérésben, vagy kifőzésben kiszolgáltat ; 2. aki a földmivelésügyi miniszter által a 3. §. alapján kiadott rendeletnek a vágási tila­lomra vonatkozó rendelkezését megszegi, vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvény­cikk rendelkezései irányadók azzal az eltérés­sel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939 : II. t.-c. 212. §. (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságnak, a rendőrség működési terüle­tén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri bün­tetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §. (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmivelés­ügyi minisztert kell tekinteni 5. §. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba és végrehajtásáról a földmivelésügyi miniszter gondoskodik. (2) A jelen rendelet hatálybalépésével a hús­talan napok tartásáról szóló 11.570/1939. M. E. szám­ú rendelet, valamint az ennek alap­ján kiadott földmivelésügyi miniszteri rendele­tek hatályukat vesztik. Budapest, 1940. évi szeptember hó 25.-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. Egyes száraz ára 16 ffiálér. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 72.000/1940. I. i­. — K. K. M. számú rendelete a Pápa megyei város területén lévő nyílt áru­sítási üzletek hétköznapi zárórája tárgyában. Az üzleti záróráról szóló 1913 : XXXVI. tör­vénycikk kiegészítéséről alkotott 1921 : XXXVII. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján az iparügyi miniszterrel egyetértőleg a következő­ket rendelem : 1. §• (1) Pápa megyei város területén a) azokat a nyílt árusítási üzleteket, ame­lyekből kizárólag vagy túlnyomóan élelmiszere­ket és állami egyedárusági cikkeket árusíta­nak — ideértve a szatócsüzleteket és a vegyes­kereskedéseket is — április hó 1.-től szeptem­ber hó 30.-ig szombaton este nyolc (8) órától, egyéb köznapon este hét (7) órától reggel hat (6) óráig, október hó 1.-től március hó 31.-ig szombaton este nyolc (8) órától, egyéb köz­napon este hét (7) órától reggel hét (7) óráig ; b) a mészáros- és hentesüzleteket április hó 1.-től szeptember hó 30.-ig szombaton este kilenc (9) órától, egyéb köznapon este hét (7) órától reggel hat (6) óráig, október hó 1.-től március hó 31.-ig szombaton este nyolc (8) órától, egyéb köznapon este hét (7) órától reggel hét (7) óráig ; c) a sütőipari üzleteket minden hétköznapon este nyolc (8) órától reggel hat (6) óráig; d) az egyéb nyílt árusítási üzleteket szom­baton este hét (7) órától, egyéb köznapokon este hat (6) órától reggel fél nyolc (L48) óráig zárva kell tartani. (2) Az olyan üzletekben, ahol élelmicikke­­ket vagy állami egyedárusági cikkeket más cikkekkel együtt árusítanak, az (1) bekezdés d) pontjában megállapított nyitvatartási időn kívül csak élelmicikkeket és állami egyedáru­sági cikkeket szabad árusítani. 2­ §• A jelen rendeletben foglaltak nem vonatkoz­nak a Pápa megyei város területén lévő kizáró-

Next