Budapesti Közlöny, 1940. október (74. évfolyam, 222-249. szám)
1940-10-01 / 222. szám
Budapest, 100. 222. szám. BUDAPESTI Kedd, október 1. •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések díja, a 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverések kivételével, az első 10 szóért 28 ar. f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f, mely előre fizetendő. — Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a díjak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. A 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díja budapesti hirdetők részére 5 aranypengő 60 fillér, vidéki hírdetők részére 6 aranypengő 10 fillér, mely átalányösszegekben egy támpéldány ára, a bélyegilleték és forgalmi adó, a vidékről feladott hirdetéseknél ezeken felül a támpéldány- és nyugtakézbesítés költségei is bentfoglaltatnak. A 300 szót meghaladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díjára nézve az egyéb hivatalos hirdetmények díjszabása mértékadó. Szerkesztőség : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-453 Kiadóhivatal : Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-464 Kiadóhivatali kirendeltség: Budapest, V., Szalay utca 10—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Előfizetési árak: Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint sar.1281. „ negyedévenkint 3 „ 84 „ Magánosoknak havonkint 3 „ 20 „ „ negyedévenkint 9 „ 60 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ „ „ további 8 old.kint — 16 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20 al. pengő. Hivatalos Értesítő. Havonkint Negyedévenkint Számonkint A lap mai számában közzétett rendeletek tartalomjegyzéke: 4 ar. P 80 / 14 . 40, 20 „ A m. kir. minisztérium 6.820/1940. M. E. számú rendelete a hústalan napok tartásának újabb szabályozása tárgyában A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 72.000/1940. I. b. — K. K. M. számú rendelete a Pápa megyei város területén lévő nyílt árusítási üzletek hétköznapi zárórája tárgyában. A m. kir. pénzügyminiszter 139.600/1940. VII számú rendelete az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1940 : XXII. t.-c. 19. §-ának életbeléptetése és végrehajtása tárgyában. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi belügyminiszter előterjesztésére megengedem, hogy Bayer Antal magyar királyi kormányfőtanácsos, gyógyszertártulajdonosnak öt évtizeden át kifejtett érdemes gyógyszerészeti és közéleti tevékenységéért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1940. évi augusztus hó 31. napján. Horthy s. k. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. A m. kir. minisztérium 6.820/1940. M. E. számú rendelete a hústalan napok tartásának újabb szabályozása tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939 : II. t.-c. 112. és 212. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1 §• (1) Hétfőn,kedden és pénteken húst, húsnemüt, szerdán pedig borjúhúst és borjúhúsnemüt nyers, elkészített, vagy bármely módon tartósított (konzervált) állapotban a fogyasztók részére árusítani, vagy forgalomba hozni tilos. (2) Vendéglőben, penzióban, kávéházban, korcsmában, kávémérésben, kifőzésben hústalan napokon az előző bekezdésben megállapított tilalom alá eső húst és húsneműt, illetőleg borjúhúst és borjúhúsneműt kiszolgáltatni nem szabad. (3) Hétfőn, kedden és pénteken nem kell hústalan napot tartani, ha az említett napok Gergely-naptár szerinti, vagy nemzeti ünnepre esnek. (4) Abban a községben (városban), ahol az országos- vagy hetivásár, avagy búcsú hétfőre, keddre, vagy péntekre esik, a főszolgabíró (polgármester) a hústalan napot közérdekből a hét másik köznapjára helyezheti át. 2 §■ (1) Az 1. §-ban meghatározott tilalmak nem vonatkoznak a m. kir. honvédségre, a kórházakra, a gyógyintézetekre, valamint gyermeknevelő intézetekre. (2) Az 1. §-ban foglalt tilalmak nem vonatkoznak a juh- és lóhúsra, a lóhúskészítményekre, a csirkére, a pulykára, a gyöngytyúkra, a házinyúl húsára, a halra, a zsírra, a hásra, a szalonnára, a tepertőre, a sertésfejre, a sertéslábra, a főtt sonkára, akár felszeletelt, akár egész állapotban, a hurkára, a disznósajtra, végül a belső részekre (nyelv, tüdő, szív, vese, velő, mirigy, pacal, máj, vér). (3) Az 1. §-nak a húsra és húsneműre vonatkozó általános korlátozó rendelkezései kiterjednek a vadhúsra, valamint a liba- és a kacsamájra is. 3. §. A földművelésügyi miniszter a közélelmezés biztosítása érdekében a hústalan napok száma, illetőleg kijelölése, továbbá az 1—2. §-ban foglalt kivételek tekintetében a jelen rendelettől eltérően rendelkezhetik, a hústalan napokat egyes esetekben felfüggesztheti, végül bizonyos fajtájú, korú és nemű állatokra, akár az ország egész területére, akár annak egyes részeire vágási tilalmat rendelhet el. 4. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki 1. az 1. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével az 1. §. (1) bekezdésében, valamint a 2. §. (3) bekezdésében említett bust, vagy húsneműt a fogyasztók részére árusít, vagy forgalomba hoz, valamint aki az 1. §. (1) bekezdésében, valamint a 2. §. (3) bekezdésében említett húst, vagy húsneműt vendéglőben, penzióban, kávéházban, korcsmában, kávémérésben, vagy kifőzésben kiszolgáltat ; 2. aki a földmivelésügyi miniszter által a 3. §. alapján kiadott rendeletnek a vágási tilalomra vonatkozó rendelkezését megszegi, vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939 : II. t.-c. 212. §. (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §. (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni 5. §. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba és végrehajtásáról a földmivelésügyi miniszter gondoskodik. (2) A jelen rendelet hatálybalépésével a hústalan napok tartásáról szóló 11.570/1939. M. E. számú rendelet, valamint az ennek alapján kiadott földmivelésügyi miniszteri rendeletek hatályukat vesztik. Budapest, 1940. évi szeptember hó 25.-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. Egyes száraz ára 16 ffiálér. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 72.000/1940. I. i. — K. K. M. számú rendelete a Pápa megyei város területén lévő nyílt árusítási üzletek hétköznapi zárórája tárgyában. Az üzleti záróráról szóló 1913 : XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről alkotott 1921 : XXXVII. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján az iparügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendelem : 1. §• (1) Pápa megyei város területén a) azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyekből kizárólag vagy túlnyomóan élelmiszereket és állami egyedárusági cikkeket árusítanak — ideértve a szatócsüzleteket és a vegyeskereskedéseket is — április hó 1.-től szeptember hó 30.-ig szombaton este nyolc (8) órától, egyéb köznapon este hét (7) órától reggel hat (6) óráig, október hó 1.-től március hó 31.-ig szombaton este nyolc (8) órától, egyéb köznapon este hét (7) órától reggel hét (7) óráig ; b) a mészáros- és hentesüzleteket április hó 1.-től szeptember hó 30.-ig szombaton este kilenc (9) órától, egyéb köznapon este hét (7) órától reggel hat (6) óráig, október hó 1.-től március hó 31.-ig szombaton este nyolc (8) órától, egyéb köznapon este hét (7) órától reggel hét (7) óráig ; c) a sütőipari üzleteket minden hétköznapon este nyolc (8) órától reggel hat (6) óráig; d) az egyéb nyílt árusítási üzleteket szombaton este hét (7) órától, egyéb köznapokon este hat (6) órától reggel fél nyolc (L48) óráig zárva kell tartani. (2) Az olyan üzletekben, ahol élelmicikkeket vagy állami egyedárusági cikkeket más cikkekkel együtt árusítanak, az (1) bekezdés d) pontjában megállapított nyitvatartási időn kívül csak élelmicikkeket és állami egyedárusági cikkeket szabad árusítani. 2 §• A jelen rendeletben foglaltak nem vonatkoznak a Pápa megyei város területén lévő kizáró-