Budapesti Nap, 2002. október (1. évfolyam, 2-13. szám)

2002-10-02 / 2. szám

2 2002. október 2., szerda KÖZÉPPONTBAN Budapesti Nap MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ SEJK ÁLL AZ IRAKI IDEIGLENES KORMÁNY ÉLÉN Mátyásföldön rejtőzik Szaddám esetleges utóda Ha jelenlétünk veszélyeztet másokat, azonnal elhagyjuk az országot Talán csak rossz beidegződés, de én egy szénfekete hajú, öltö­nyös arab férfira számítottam, amikor megbeszéltem, hogy ta­lálkozom Szemir Szabih Khelil Al-Dulaimi sejkkel. Ehelyett egy sportosan öltözött, barna hajú fiatalember érkezett, és legnagyobb meglepetésemre hi­bátlan magyarsággal üdvözölt.- Miért éppen Magyarországot választotta lakóhelyéül?- Nem, én választottam. Édes­anyám magyar - érkezik a válasz. A 39 éves sejk az általános is­kolába és gimnáziumba Buda­pesten járt, az érettségi vizsgát azonban már Irakban tette le. Ez­után a bagdadi jogi egyetem-kö­vetkezett, majd némi katonásko­dás a köztársasági gárdában. Ott, ahol szinte az egész családja szolgál. Ellentmondásosnak tűn­het, hogy sok rokona tagja az ira­ki diktátor, Szaddám Húszéin kormányának. Al-Dulaimi ezre­desként Húszéin tanácsadója volt egészen az 1996-os lázadá­sig. Tavaly nyáron foglalta el az ideiglenes kormány elnöki poszt­ját. Távollétében halálra ítélték.- Magyarország számomra ke­vésbé veszélyes, mint mondjuk Németország. Ismerem a helyi viszonyokat, itt élek régóta. Ép­pen a nagy rizikó miatt nem la­kom Budapesten.- Egy internetes lap cikkéből úgy tűnt, mintha Mátyásföldön lakna.- Mátyásföldön van egy iro­dánk, amely nincs kitáblázva, de ott vagyunk, ha dolgozunk.- Hogyhogy nem őrzik most testőrök?- Nem jöttem egyedül most sem - feleli magabiztosan. Tényleg, a vele együtt érkező középkorú, magyar férfiról meg­feledkeztem. A Budapesti Napról kérdezgetett, azt hittem, titkár vagy ilyesmi.-Mi is az ön pontos titulusa? - kérdezem a sejket.- A Független Iraki Kormány él­ig nöke vagyok. A kormány 92%-a 1 Irakban tartózkodik, egy tag Né­0 metországban, én pedig most épp 1 Magyarországon. Szervezetünk tavalyig a nyilvánosság kizárásá­val dolgozott, próbáltunk rejtetten tevékenykedni. Miután azonban az úgynevezett londoni ellenzék tehetetlennek bizonyult, elfogyott a türelmünk. A londoniakat nem ismerjük el ellenzékként.- Ha jól értem, két ellenzéki kormányuk van...- Nincs, nincs londoni ellen­zék, Ahmed Chalamit, a vezető­jüket másfél hónappal ezelőtt le­váltották.- Hozzátartozói itt élnek Ma-.- gyarországon?- Igen, a családom itt él.- Nem véletlenül kérdeztem, ugyanis nemrég olyan híreket ol­vashattunk, hogy az iraki ellenzék egyes tagjainak hozzátartozóit vá­ratlanul kiengedték az országból, de előtte kötelező védőoltáson vet­tek részt. Egyesek szerint az in­kább szándékos fertőzés volt.- Ezt Hamza úr mondta, mi az ő szavára nem adunk. Ötvenezer dollárért meg egy amerikai útle­vélért azt mond, amit hallani sze­retnének. Kezdjük onnan, hogy Iraknak nincs atombombája, so­sem volt, és nem is lesz. Állításait Irakban ellenőriztük, de ha vala­mit tényleg tudott volna ezekről a titkokról, sosem jut ki az ország­ból. Azt is állítja, hogy 1991-es szökése után Líbiában tanított. Ha most én leszállnék Tripoli rep­terén, azonnal letartóztatnának, és visszatoloncolnának Irakba. Ennyit ér a szava. (Kidir Hamza 1990-ig az iraki atomkutatások vezetője volt - a szerző.)- Sosem próbáltak az életére tömi?- Voltak kísérletek. Nagybá­tyám annak a csoportnak a főnö­ke, aki elrendeli a külföldi ellenzé­kiek likvidálását. Ez a szeren­csém, bár ez sem jelent örök ga­ranciát.- Ön és kormánya tagjai poten­ciális célpontok. Nem jelent ez veszélyt a szomszédaikra, a la­kosságra?- Igyekszünk minél kevesebbet mutatkozni, kerüljük a nyilvá­nosságot. Azt azonban, hogy ép­pen hol vagyunk, senki nem tud- jasoha. Erre azért vigyázunk. Ha úgy látjuk, hogy komoly veszélyt jelentünk, azonnal elhagyjuk Magyarországot. Édesanyám is magyar, és semmi gondot nem akarunk itt okozni. Végül is há­lás lehetek, hogy ideengedtek, hogy nem háborgatnak, sőt, ha lehet, támogatnak is.- A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok tudnak arról, hogy ön milyen tisztséget tölt be?- Természetesen. Ezt biztosan tudom.- Nyilván sokakat érdekel, hogy az ellenzékiek miből élnek az emigrációban.- A saját tőkénkből. Mi soha nem kértünk senkitől és nem is fogadtunk el semmit. Működő cégeink vannak azokban az or­szágokban, ahol élünk. De, hogy a kérdésre is válaszoljak: keres­kedésből.- Mit csinál egy ideiglenes kor­mány feje, hogyan telik egy napja?- Sajnos, egy gáztámadás so­rán túl hamar vettem le a masz­kot, azóta minden reggel kezel­nem kell a számat. Ma találkoz­tam még két kormánytaggal, in­nen visszamegyek egy ülésre, majd éjszaka Németországba utazom - sorolja a sejk, aki a 80-as években, a kurdok elleni iraki tá­madás során kapott időről időre kiújuló fertőződést, ami csak műtétekkel gyógyítható. Eddig 28 alkalommal operálták.- A nyár végén modellezték az Irak elleni csapást az USA-ban. Az iraki csapatokat egy vietnami veterán „vezényelte", és állítása szerint ellenfelei csak csalással tudtak győzni. A valóságban győzhet Amerika?- Az Egyesült Államok akkor nyerheti meg a háborút, ha végre elkezdi támogatni a belső ellen­zéket. Ez a modellezés nagyon jó volt, eltekintve egy dologtól: nincs információjuk belülről.- Önök nem segítik a hírszer­zést?- Erről most inkább nem nyi­latkoznék. ' - A Guardian riportjából úgy tűnik, mintha nem lenne egyér­telmű az iraki belső ellenzék tá­mogatottsága.- Irakban nincs ellenzék. Ott családok vannak, amelyek képe­sek kirobbantani egy belső láza­dást. Mi 1996-ban megpróbál­tuk. Ha akkor mellénk álltak vol­na, akkor ma nem itt tartunk. Az utca embere Bagdadban soha nem mond valóságot. Talán az ötvenes évek Magyarországa le­hetett hasonló, de ez még annál is durvább...- Ha kormányra kerülnek, mi lesz a legfontosabb teendő? Kiír­ják a parlamenti választásokat?- Én inkább úgy mondanám, hogy megpróbáljuk. A fontolva haladás híve vagyok, nem szabad ajtóstul rontani a házba. A szabad­ságot is szokni kell. Nem lenne jó, ha hatszáz kis pártra szakadna az ország, ahogyan Afganisztánban történt. Jól kell beosztanunk az olajból származó pénzt.- Mi történik, ha elfogy az olaj­készlet?- Addigra meg kell erősítenünk az ország gazdálkodását. Mert kü­lönben szó szerint mehetünk visz- sza... hogy is mondták... kecskét terelgetni. Mert akkor más már nem marad, a homokon kívül... Gál Gyula Csak ha az ENSZ akarja A Nagy-Britanniával egyeztetett amerikai tervek szerint Bagdad egy hetet kapna, hogy elfogadja a leszerelési feltételeket, ft továb­bi 30 napot arra, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei előtt felfedje valamennyi iraki tömegpusztító fegyver helyét. Az ultimátum ka­tonai akcióval fenyeget arra az esetre, ha Irak nem teljesítené a feltételeket. Ezalatt egyoldalú amerikai támadást is lehet érteni. A Le Monde című francia lap címlapon számolt be arról, hogy Franciaország nem támogatja az egyoldalú beavatkozást. Domi­nique de Villepin francia külügy­miniszter kijelentette: - bár Fran­ciaországnak is érdeke Irak lesze­relése, az ENSZ támogatása nélkül nem tud és nem is akar támogatni egy olyan akciót, amely a közel-ke­leti helyzet további romlásához ve­zethet. Jacques Chirac francia el­nök viszont most első ízben cél­zott arra, hogy ha e feltételek telje­sülnek, akkor Franciaország - az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagja - kész eleget tenni nemzetkö­zi kötelezettségének:- Ha a nemzetközi megelőző erőfeszítések elégtelennek bizo­nyulnak, akkor vállalnunk kell a felelősséget - mondta. Brit hasadóanyag az iráni atombombához LEJÁTSZOTTÁK A HÁBORÚT Kis híján csatát vesztett az USA A Pentagon vezetői cáfolták azt a nyár végén szárnyra kapott hí­resztelést, amely szerint a 250 millió dollár összköltségen lebonyolított harci játékot, amely- lyel terrorista államok elleni tá­madásokat modelleztek, csak csalással tudták megnyerni. A csapatfőnökség szerint nem volt kidobott pénz az a negyed- milliárd dollár, amelyet a számí­tógépeken vívott csatákra költöt­tek. Ezzel ellentétesen nyilatko­zott az ellenséges erőket vezény­lő Paul van Riper nyugdíjas tá­bornok, aki szerint előre megirt forgatókönyv szerint zajlottak az események, és emiatt lépett visz- sza a virtuális hadgyakorlat ne­gyedik napján. Egy ízben például arra utasítot­ták, vonja vissza légvédelmét, hogy ne legyen akadálya az ame­rikai erők légierővel támogatott partraszállásának. A Millenniumi kihívás (Millennium Challange) fedőnevű akció során van Riper olyan taktikát választott, ami meglepte az amerikai haderőket, és egyenes út vezetett volna a győzelemig. Például rohamcsó­nakokat vetett be az ellenséges flotta elsüllyesztésére. Az amerikai hadvezetés sze­rint nem történt csalás, az lehe­tett szokatlan, hogy a harci játék egyes részeit a valóságban is le­játszották, és gyakran kellett ki­hagyni olyan akciókat, amelyek eltérítették volna a gyakorlatot az eredeti szándéktól. A számítógépeken kívül 13 ezer katona vett részt a kombi­nált hadgyakorlaton. Ennek so­rán terepen is kipróbálták a try- ker nevű könnyű harci járművet, illetve azt az ausztrál katamarán hajót, amelyre az utánpótlás szállítását bíznák egy Irak elleni háborúban. Atomfegyver készítésére alkal­mas hasadóanyag exportját en­gedélyezte tavaly a brit kor­mány. Tették ezt annak ellenére, hogy a célállomás, a szélsőséges vallási csoportok által irányított Irán tudottan atombomba előál­lítására törekszik. Az engedély az atomfegyverek fő alkotóele­mére, a fém berílium exportjára vonatkozik, pedig Teherán jelen­leg is fegyverzeteladási tilalom alatt áll. Irán tíz éven át háború­zott a Szaddám Húszéin vezette Irakkal, és vezetőváltása ellené­re továbbra is a Közel-Kelet egyik legveszélyesebb iszlám ál­lamának tartják. Az amerikai el­nök, George W. Bush Iránt is a nemzetközi terrorizmust támo­gató országok közé sorolta. Mint ismeretes, Nagy-Britan- nia aláírója volt annak az egyez­ménynek, amely megtiltja hasa­dóanyag eladását olyan országok számára, amelyek atomfegyver kifejlesztésén dolgoznak. A bot­rány azután robbant ki, amikor Tony Blair arra hivatkozva kérte a parlament áldását egy Irak ellet ni támadásra, hogy Szaddám Húszéin saját atomfegyverek fej* lesztésén dolgozik. Kiderült, hogy a hasadó* anyag-eladásokról még a fegy­verexportot felügyelő parlamen­ti bizottság elnöke sem tudott.- Helyes, hogy megtisztítjuk Irakot a nukleáris anyagoktól, most azonban szembetaláltuk magunkat ugyanazzal a problé­mával Iránban - fakadt ki. Iráni titkos ügynökök kor­mánymegbízásból keményen dolgoztak azon, hogy beríliu- mot vagy más finomított hasa­dóanyagot szerezzenek be Nagy-Britanniából. A brit keres­kedők nem voltak szemérme­sek, több más „veszélyes” állam is hozzájutott a tiltott fémhez, köztük Pakisztán is. n K------------------------------------------------------------N Hangosan hallgatja a televíziót?' m I Nem érti telefonon a beszédet? ^■1 Nem hallja, ha csörög az óta? ||||M|h^ %25000 ügyfél ellátásának tapasztalata • TB. által támogatott, és meghatározott árak saks 'I »Próbahordás ill. részletfizetési lehetőség I I jjgg m • 8 gyártó cég közel 300 terméke f • Mozgásserülteketotthom ellátása VB lUg« (hallókészülék) Tel: 344-6714 13 t »Csecsemő es kisgyermekkori hallasmerés •Elemek, illesztékek. tisztítószerek • Szemüvegek, lencsék, kontaktlencsék WJtéb »Nyugdíjasoknak egyedi kedvezmény ■jpPa Digitális hal Mjr I sy Időpont egy eztetés: ZJánN ; ^ Bp.KlauzáItér2-3./4Ú » \ WmáMÉ Tel: 342-1197 f mm \ ^ í t teteme panavox oticon siemens Lurdy-Ház Rózsakért Bevásárlóköz pont ‘-a Bevásárlóközpont 1097 Budapest, - B 1026 Budapest, Könyves K. krt. 12-14. I \ fi Gábor Á. u. 74-73/A. 00-30/ 4L 00-30/ n**. OK*I* mm&í ts 27Ö-0S-0Ö TRADICIONÁLIS THAI TEST- ÉS TALPMASSZÁZS Nyitva: mindennap 10-22 óráig www.arpad1.hu

Next

/
Thumbnails
Contents