Budapesti Nap, 2002. október (1. évfolyam, 2-13. szám)
2002-10-02 / 2. szám
2 2002. október 2., szerda KÖZÉPPONTBAN MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ SEJK ÁLL AZ IRAKI IDEIGLENES KORMÁNY ÉLÉN Mátyásföldön rejtőzik Szaddám esetleges utóda Ha jelenlétünk veszélyeztet másokat, azonnal elhagyjuk az országot Talán csak rossz beidegződés, de én egy szénfekete hajú, öltönyös arab férfira számítottam, amikor megbeszéltem, hogy találkozom Szemir Szabih Khelil Al-Dulaimi sejkkel. Ehelyett egy sportosan öltözött, barna hajú fiatalember érkezett, és legnagyobb meglepetésemre hibátlan magyarsággal üdvözölt. - Miért éppen Magyarországot választotta lakóhelyéül? - Nem, én választottam. Édesanyám magyar - érkezik a válasz. A 39 éves sejk az általános iskolába és gimnáziumba Budapesten járt, az érettségi vizsgát azonban már Irakban tette le. Ezután a bagdadi jogi egyetem következett, majd némi katonáskodás a köztársasági gárdában. Ott, ahol szinte az egész családja szolgál. Ellentmondásosnak tűnhet, hogy sok rokona tagja az iraki diktátor, Szaddám Huszein kormányának. Al-Dulaimi ezredesként Huszein tanácsadója volt egészen az 1996-os lázadásig. Tavaly nyáron foglalta el az ideiglenes kormány elnöki posztját. Távollétében halálra ítélték. - Magyarország számomra kevésbé veszélyes, mint mondjuk Németország. Ismerem a helyi viszonyokat, itt élek régóta. Éppen a nagy rizikó miatt nem lakom Budapesten. - Egy internetes lap cikkéből úgy tűnt, mintha Mátyásföldön lakna. - Mátyásföldön van egy irodánk, amely nincs kitáblázva, de ott vagyunk, ha dolgozunk. - Hogyhogy nem őrzik most testőrök? - Nem jöttem egyedül most sem - felelt magabiztosan. Tényleg, a vele együtt érkező középkorú, magyar férfiról megfeledkeztem. A Budapesti Napról kérdezgetett, azt hittem, titkár vagy ilyesmi. -Mi is az ön pontos titulusa? - kérdezem a sejket. - A Független Iraki Kormány alignöke vagyok. A kormány 92%-a Irakban tartózkodik, egy tag Né-metországban, én pedig most épp Magyarországon. Szervezetünk tavalyig a nyilvánosság kizárásával dolgozott, próbáltunk rejtetten tevékenykedni. Miután azonban az úgynevezett londoni ellenzék tehetetlennek bizonyult, elfogyott a türelmünk. A londoniakat nem ismerjük el ellenzékként. - Ha jól értem, két ellenzéki kormányuk van... - Nincs, nincs londoni ellenzék, Ahmed Chalamit, a vezetőjüket másfél hónappal ezelőtt leváltották. - Hozzátartozói itt élnek Ma-gyarországon? - Igen, a családom itt él. - Nem véletlenül kérdeztem, ugyanis nemrég olyan híreket olvashattunk, hogy az iraki ellenzék egyes tagjainak hozzátartozóit váratlanul kiengedték az országból, de előtte kötelező védőoltáson vettek részt. Egyesek szerint az inkább szándékos fertőzés volt. Ezt Hamza úr mondta, mi az ő szavára nem adunk. Ötvenezer dollárért meg egy amerikai útlevélért azt mond, amit hallani szeretnének. Kezdjük onnan, hogy Iraknak nincs atombombája, sosem volt, és nem is lesz. Állításait Irakban ellenőriztük, de ha valamit tényleg tudott volna ezekről a titkokról, sosem jut ki az országból. Azt is állítja, hogy 1991-es szökése után Líbiában tanított. Ha most én leszállnék Tripoli repterén, azonnal letartóztatnának, és visszatoloncolnának Irakba. Ennyit ér a szava. (Kidir Hamza 1990-ig az iraki atomkutatások vezetője volt a szerző.) - Sosem próbáltak az életére törni? - Voltak kísérletek. Nagybátyám annak a csoportnak a főnöke, aki elrendeli a külföldi ellenzékiek likvidálását. Ez a szerencsém, bár ez sem jelent örök garanciát. - Ön és kormánya tagjai potenciális célpontok. Nem jelent ez veszélyt a szomszédaikra, a lakosságra? - Igyekszünk minél kevesebbet mutatkozni, kerüljük a nyilvánosságot. Azt azonban, hogy éppen hol vagyunk, senki nem tudja soha. Erre azért vigyázunk. Ha úgy látjuk, hogy komoly veszélyt jelentünk, azonnal elhagyjuk Magyarországot. Édesanyám is magyar, és semmi gondot nem akarunk itt okozni. Végül is hálás lehetek, hogy ideengedtek, hogy nem háborgatnak, sőt, ha lehet, támogatnak is. - A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok tudnak arról, hogy ön milyen tisztséget tölt be? - Természetesen. Ezt biztosan tudom. - Nyilván sokakat érdekel, hogy az ellenzékiek miből élnek az emigrációban. - A saját tőkénkből. Mi soha nem kértünk senkitől és nem is fogadtunk el semmit. Működő cégeink vannak azokban az országokban, ahol élünk. De, hogy a kérdésre is válaszoljak: kereskedésből. - Mit csinál egy ideiglenes kormány feje, hogyan telik egy napja? - Sajnos, egy gáztámadás során túl hamar vettem le a maszkot, azóta minden reggel kezelnem kell a számat. Ma találkoztam még két kormánytaggal, innen visszamegyek egy ülésre, majd éjszaka Németországba utazom - sorolja a sejk, aki a 80-as években, a kurdok elleni iraki támadás során kapott időről időre kiújuló fertőződést, ami csak műtétekkel gyógyítható. Eddig 28 alkalommal operálták. A nyár végén modellezték az Irak elleni csapást az USA-ban. Az iraki csapatokat egy vietnami veterán „vezényelte", és állítása szerint ellenfelei csak csalással tudtak győzni. A valóságban győzhet Amerika? - Az Egyesült Államok akkor nyerheti meg a háborút, ha végre elkezdi támogatni a belső ellenzéket. Ez a modellezés nagyon jó volt, eltekintve egy dologtól: nincs információjuk belülről. - Önök nem segítik a hírszerzést? - Erről most inkább nem nyilatkoznék. - A Guardian riportjából úgy tűnik, mintha nem lenne egyértelmű az iraki belső ellenzék támogatottsága. - Irakban nincs ellenzék. Ott családok vannak, amelyek képesek kirobbantani egy belső lázadást. Mi 1996-ban megpróbáltuk. Ha akkor mellénk álltak volna, akkor ma nem itt tartunk. Az utca embere Bagdadban soha nem mond valóságot. Talán az ötvenes évek Magyarországa lehetett hasonló, de ez még annál is durvább... - Ha kormányra kerülnek, mi lesz a legfontosabb teendő? Kiírják a parlamenti választásokat? - Én inkább úgy mondanám, hogy megpróbáljuk. A fontolva haladás híve vagyok, nem szabad ajtóstul rontani a házba. A szabadságot is szokni kell. Nem lenne jó, ha hatszáz kis pártra szakadna az ország, ahogyan Afganisztánban történt. Jól kell beosztanunk az olajból származó pénzt. - Mi történik, ha elfogy az olajkészlet? - Addigra meg kell erősítenünk az ország gazdálkodását. Mert különben szó szerint mehetünk viszsza... hogy is mondták... kecskét terelgetni. Mert akkor más már nem marad, a homokon kívül... Gál Gyula Csak ha az ENSZ akarja A Nagy-Britanniával egyeztetett amerikai tervek szerint Bagdad egy hetet kapna, hogy elfogadja a leszerelési feltételeket, ír további 30 napot arra, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei előtt felfedje valamennyi iraki tömegpusztító fegyver helyét. Az ultimátum katonai akcióval fenyeget arra az esetre, ha Irak nem teljesítené a feltételeket. Ezalatt egyoldalú amerikai támadást is lehet érteni. A Le Monde című francia lap címlapon számolt be arról, hogy Franciaország nem támogatja az egyoldalú beavatkozást. Dominique de Villepin francia külügyminiszter kijelentette: bár Franciaországnak is érdeke Irak leszerelése, az ENSZ támogatása nélkül nem tud és nem is akar támogatni egy olyan akciót, amely a közel-keleti helyzet további romlásához vezethet. Jacques Chirac francia elnök viszont most első ízben célzott arra, hogy ha e feltételek teljesülnek, akkor Franciaország - az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagja - kész eleget tenni nemzetközi kötelezettségének. - Ha a nemzetközi megelőző erőfeszítések elégtelennek bizonyulnak, akkor vállalnunk kell a felelősséget - mondta. K------------------------------------------------------------N Hangosan hallgatja a televíziót?' m I Nem érti telefonon a beszédet? ^■1 Nem hallja, ha csörög az óra? ||||M|h^ %25000 ügyfél ellátásának tapasztalata • TB. által támogatott, és meghatározott árak saks 'I »Próbahordás ill. részletfizetési lehetőség I I jigg m • 8 gyártó cég közel 300 terméke f • Mozgássérülteketotthoni ellátása VB lUg« (hallókészülék) Tel: 344-6714 13 »Csecsemő és kisgyermekkori hallasmérés •Elemek, illesztékek, tisztítószerek • Szemüvegek, lencsék, kontaktlencsék érték »Nyugdíjasoknak egyedi kedvezmény ■jpPa Digitális hal Mjr Isy Időpont egyeztetés: Z Ján N . ^ Bp.KlauzáItér2-3./4Ú » \ WmáMÉ Tel: 342-1197 f mm \ ^ í t teteme panavox oticon siemens LEJÁTSZOTTÁK A HÁBORÚT Kis híján csatát vesztett az USA A Pentagon vezetői cáfolták azt a nyár végén szárnyra kapott híresztelést, amely szerint a 250 millió dollár összköltségen lebonyolított harci játékot, amelylyel terrorista államok elleni támadásokat modelleztek, csak csalással tudták megnyerni. A csapatfőnökség szerint nem volt kidobott pénz az a negyedmilliárd dollár, amelyet a számítógépeken vívott csatákra költöttek. Ezzel ellentétesen nyilatkozott az ellenséges erőket vezénylő Paul van Riper nyugdíjas tábornok, aki szerint előre megírt forgatókönyv szerint zajlottak az események, és emiatt lépett viszsza a virtuális hadgyakorlat negyedik napján. Egy ízben például arra utasították, vonja vissza légvédelmét, hogy ne legyen akadálya az amerikai erők légierővel támogatott partraszállásának. A Millenniumi kihívás (Millennium Challange) fedőnevű akció során van Riper olyan taktikát választott, ami meglepte az amerikai haderőket, és egyenes út vezetett volna a győzelemig. Például rohamcsónakokat vetett be az ellenséges flotta elsüllyesztésére. Az amerikai hadvezetés szerint nem történt csalás, az lehetett szokatlan, hogy a harci játék egyes részeit a valóságban is lejátszották, és gyakran kellett kihagyni olyan akciókat, amelyek eltérítették volna a gyakorlatot az eredeti szándéktól. A számítógépeken kívül 13 ezer katona vett részt a kombinált hadgyakorlaton. Ennek során terepen is kipróbálták a tryker nevű könnyű harci járművet, illetve azt az ausztrál katamarán hajót, amelyre az utánpótlás szállítását bíznák egy Irak elleni háborúban. Budapesti Nap Brit hasadóanyag az iráni atombombához Atomfegyver készítésére alkalmas hasadóanyag exportját engedélyezte tavaly a brit kormány. Tették ezt annak ellenére, hogy a célállomás, a szélsőséges vallási csoportok által irányított Irán tudottan atombomba előállítására törekszik. Az engedély az atomfegyverek fő alkotóelemére, a fém berílium exportjára vonatkozik, pedig Teherán jelenleg is fegyverzeteladási tilalom alatt áll. Irán tíz éven át háborúzott a Szaddám Huszein vezette Irakkal, és vezetőváltása ellenére továbbra is a Közel-Kelet egyik legveszélyesebb iszlám államának tartják. Az amerikai elnök, George W. Bush Iránt is a nemzetközi terrorizmust támogató országok közé sorolta. Mint ismeretes, Nagy-Britannia aláírója volt annak az egyezménynek, amely megtiltja hasadóanyag eladását olyan országok számára, amelyek atomfegyver kifejlesztésén dolgoznak. A botrány azután robbant ki, amikor Tony Blair arra hivatkozva kérte a parlament áldását egy Irak elleni támadásra, hogy Szaddám Huszein saját atomfegyverek fejlesztésén dolgozik. Kiderült, hogy a hasadóanyag-eladásokról még a fegyverexportot felügyelő parlamenti bizottság elnöke sem tudott. - Helyes, hogy megtisztítjuk Irakot a nukleáris anyagoktól, most azonban szembetaláltuk magunkat ugyanazzal a problémával Iránban - fakadt ki. Iráni titkos ügynökök kormánymegbízásból keményen dolgoztak azon, hogy beríliumot vagy más finomított hasadóanyagot szerezzenek be Nagy-Britanniából. A brit kereskedők nem voltak szemérmesek, több más „veszélyes” állam is hozzájutott a tiltott fémhez, köztük Pakisztán is. a Lurdy-Ház Rózsakert Bevásárlóközpontja Bevásárlóközpont 1097 Budapest, B 1026 Budapest, Könyves K. krt. 12-14. Ifi Gábor Á. u. 74-73/A. 00-30/ 4. 00-30/ n**. OK*I* mm&t ts 270-00-00 TRADICIONÁLIS THAI TEST- ÉS TALPMASSZÁZS Nyitva: mindennap 10-22 óráig www.arpad1.hu