Budapesti Nap, 2003. március (2. évfolyam, 63-75. szám)
2003-03-17 / 63. szám
FARKAS TÍMEA ÖSSZEÁLLÍTÁSA A Nemzeti egyéves működését értékelve azt mondhatjuk, olyan eklektikus, mint a Siklós Mária tervei alapján felhúzott épület. Tavaly nyáron lemondott az intézmény addigi igazgatója, Schwajda György. Ennek következtében elmaradt a nagy dirreldúrral beharangozott Lear király, amelynek izgalmas érdekességét az adta volna, hogy a szerepeket nők játsszák. A címszerepet Törőcsik Mari, aki a színésztársadalom nevében mondott köszöntőt és szavazott bizalmat az érték, a hagyomány és a minőség hármasának a teátrum nyitóceremóniáján. Görgey Gábor kulturális miniszter Huszti Pétert nevezte ki a Nemzeti élére. A döntést támadások érték, mert pályáztatás nélkül került sor a megbízásra, ezért Huszti lemondott. Ezután a miniszter pályázatot írt ki az igazgatói posztra. A kuratórium őszi döntését figyelembe véve Görgey Jordán Tamásnak adta meg a lehetőséget, hogy 2003. január 1-jétől igazgassa az intézményt. Az igazgató a hivatalba lépésekor lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy kulturális intézményként szeretné működtetni a teátrumot. A következő évadban magyar szerzők darabjait kívánja színre vinni. Elképzelései között szerepel, hogy az Európai Unió soros elnökségét betöltő ország jelentősebb színházi produkcióit is meghívja, valamint hazánk megyéi is bemutatkozhatnak a budapesti közönség előtt. A Merlinben megkezdett munkája nyomán Jordán könyvbemutatókkal, kerekasztalbeszélgetésekkel, képzőművészeti rendezvényekkel egészíti ki a színház nyújtotta programok Októberben jön A holdbéli csónakos Jordán Tamás elkészítette a következő, 2003/2004-es évad első felének tervét. Október 13-án Weöres Sándortól A holdbéli csónakos című művet Valló Péter rendezésében, Kaszás Attila, Bodrogi Gyula, Szinetár Dóra, Gáspár Sándor, Szarvas József, Stohl András, Vida Péter, Söptei Andrea, Mészáros Tamás, Újvári Tamás és sarát. Tevékenységének egyik első lépése volt, hogy olcsóbbak lettek a belépők. Sőt, azokra a székekre, ahonnan nem vagy csak épphogy látható a színpad, nem kell jegyet váltani. Jordán a kollégáival együtt dolgozik a nagyszínpad akusztikájának javításán, és a szabadtéri színpadot is átalakíttatja, hiszen az a 15-20 méternyire futó HÉV keltette zaj miatt alkalmatlan színházi produkciók bemutatására. Marton Róbert szereplésével mutatják be. December 20-án Szomory Dezső darabját, a Györgyike, drága gyermek címűnek tartják a premierjét. Az előadást Béres Attila rendezi. A főbb szerepeket Tomcsik Mari, Kulka János, Molnár Piroska, Hollósi Frigyes, Kovács Patrícia, Schell Judit Jócskán hagy kívánnivalót maga után az eddigi művészi teljesítmény is. Az ember tragédiája című előadás még akkor készült, amikor a politika csatázott a Nemzeti körül, így az előtörténet erősen rányomta bélyegét a produkcióra. Kritikák érték Szikom Jánost, hogy miért Pap Verára osztotta Éva szerepét, miért Szarvas Józsefre Ádámét. Az egyetlen igazán értékelhető teljesítményt Alföldi Róbert (Lucifer) nyújtotta , és Szalay Mariann játsszák. A Stúdiószínpadon október 18-án mutatják be Karinthy Frigyes Holnap reggel című darabját. A László Zsolt, Schell Judit, Rátóti Zoltán és Benedek Miklós szereposztásban készülő produkciót Hargitai Iván rendezi majd. (A szereposztásban változások előfordulhatnak.) nagyszabású, látványban gazdag előadásban. Aztán Schwajda György rendezése következett, ő Shakespeare-től A vihart állította színpadra. Ősszel Henrik Ibsen Peer Gyntjével kezdődött az évad, Kai Johnsen norvég rendező Rátóti Zoltánra bízta a címszerepet. Vadonatúj az 1906 és 1956 között egy lokálban játszódó, zenés kavalkád alcímet viselő darab, a Selmeczi György zenéjére készült A pesti szín, amely a Stúdiószínpadon látható. Vidnyámszky Attila túl nagy fába vágta a fejszéjét, Katona József Bánk bánját választotta, de belegabalyodott önnön koncepciójába: összművészeti, főként mozgásszínházi elemekre építő produkciót hozott létre. Új színt hozhatott volna a Nemzeti eddigi előadásai közé Garas Dezső rendezése: kortárs darabot vitt színre a Stúdiószínpadon. Bartis Attila erdélyi származású író A nyugalom című regényének színdarab változatát. Ugyancsak ősbemutató az Experidance társulat és Román Sándor rendező-koreográfus Revans című kétfelvonásos, prózai elemekben is gazdag táncelőadása. •............_ Helyárak Zsöllye 1-8. sor: 2000 forint Balkon 1-8. sor: 1500 forint Balkon középpáholy: 3000 forint Balkon oldalpáholy: 1000 forint Karzat 1-4. sor: 1000 forint Karzat oldalpáholy: 1000 forint Mozgássérült vendégeik a számukra fenntartott páholyokba szövetségüknél 50%-os engedménnyel igényelhetnek jegyet. Ezt a kedvezményt csak a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozottak vehetik igénybe. Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 1032 Budapest, San Marco u. 76. A vakok és gyengénlátók számára a színház a Revans kivételével minden nagyszínpadi előadására jegyeket tart fenn, amelyeket az alábbi szövetségeken keresztül lehet igényelni: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1146 Budapest, Hermina út 47. Vakok Állami Intézete 1146 Budapest, Hermina út 21. Vakok Általános Iskolája és Nevelőotthona 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. miii iiiiii'iiwiiiiiiiiii tft ni...... i & ~ KÖZÉPPONTBAN ~ Egyéves TM a Nemzeti Színház Tavaly március 15-én, Szikom János rendezésében Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményéből készített nagyszabású előadással nyitotta meg kapuit a Nemzeti Színház. Azóta számos előadás készült, az intézmény körül elcsitult a nagypolitika presztízsharca. A teátrum jelenlegi direktora, Jordán Tamás nemcsak színházként, hanem kulturális intézményként kezeli a Nemzetit. ■ Fotók: Puskás Erzsi Budapest aktuális__________ 2 2003. március 17., hétfő Budapesti Nap Színháztörténet Volt nekünk Nemzetink: 170 évig jóformán virtuálisan létezett. Először Széchenyi István álmodta meg a teátrumot, A magyar játékszínről című, 1832-es röpirata szerint a Duna partjára tervezett pompázatos épületet. A mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán 1837-re felépült a klasszicista stílusú színház. A Pesti Magyar Színházat 1840-ben az országgyűlés Nemzeti Színházra keresztelte. 1874-ben azonban átépítették az épületet, 1908-ban életveszélyessé nyilvánították, öt év múlva lebontották. A társulat számára a csőd szélén álló Népszínházát bérelték ki a mai Blaha Lujza téren. Ezt azonban 1964-ben a metró építése miatt felrobbantották. A Nemzeti 1966-ban átköltözött a volt Magyar Színház modernizált épületébe, és egészen 2000 szeptemberéig a Hevesi Sándor téri intézmény Nemzeti Színház néven működött. Eközben■ már 1965-ben — nemzetközi, pályázatot írtak ki az új Nemzeti építési tervére. Legközelebb 1970-ben merült fel a színház újraépítésének gondolata, majd a hetvenes évek végén két terv is született. Gobbi Hilda színésznő is ekkoriban kezdeményezett társadalmi mozgalmat a Nemzeti felépítése érdekében, mégsem sikerült az álmot megvalósítani. 1983-ban felhívást tettek közzé, hogy közadakozással teremtsék elő a Nemzeti költségeinek egy részét. A felhívás hatására adományok érkeztek, és megerősödött a döntés: a színház a Dózsa György úton áll majd. Újabb elképzelés szerint 1990-ben kellett volna megkezdődniük az építési munkálatoknak, mert a cél az lett volna, hogy a Bécs-Budapest Világkiállítás alkalmával a színház az EXPO rendezvényeinek kiemelt helyszíne legyen. Takarékossági okokból Antall József miniszterelnök egyáltalán nem látta időszerűnek a Nemzeti felépítését. 1995-ben a Horn-kormány az Erzsébet térre képzelte a teátrumot. A nyitóelőadást 2000. október 23-ára tervezték. Hiába kezdődött el a beruházás, az 1998-as kormányváltás újabb fordulatot hozott. Az Orbánkormány azonban előbb a Felvonulási térre, tervezte, majd a Lágymányosi híd mellé építtette fel a Nemzetit.