Budapesti Nap, 2003. június (2. évfolyam, 137-149. szám)

2003-06-16 / 137. szám

2 2003. június 16., hétfő Budapest Másfél hónapra lezárják a Lánchidat a forgalom elől Megszüntetné az autósforgalmat a Lánchídon a július 1-je és augusztus 20-a közötti hétvégeken a Főpolgármesteri Hivatal. Ha az elképzelést a lakosság és az idelátogató turisták jól fogadják, akkor akár elképzelhető, hogy a korlátozás végleges marad. DZINDZISZ SZTEFAN ÍRÁSA A hétvégékre kitiltják az autósokat a Lánchídról, és a közlekedés megszűnte után kulturális programokat szerveznek a gyalogosoknak a hídon - döntötte el a Főpolgármesteri Kabinet. Az útzár Schneller Istvánnak, Budapest főépítészének a javaslatára július 1- je és augusztus 20-a között marad hatályban. Ez az elképzelés egyelőre csak kísérlet, ám ha a fővárosi lakosoknak és a Budapestre látogató turistáknak tetszik az ötlet, akkor előfordulhat, hogy a Fővárosi Önkormányzat véglegesíti a tiltást, és a jövőben végleg a gyalogosoké lesz a híd. Az elgondolás szerint a járókelőkön kívül legfeljebb városi kisbuszok, illetve kerékpárosok közlekedhetnének rajta. A Lánchídon már július elseje előtt is korlátozásra kell számítani. Június 21-én tarja a főváros az immár hagyománnyá vált hídünnepet, így már szombaton is le lesz zárva a híd. A terv, hogy a Lánchidat a Duna-korzó „meghosszabbításaként” végleg gyalogoshíddá alakítják, már tavaly megszületett, akkor azonban hozzátették, hogy ez csak az új hidak elkészülte után lenne lehetséges (ilyen az aquincumi híd is). Mivel jelenleg a meglévő hidak felújításának költségeit próbálja előteremteni a főváros, a közlekedést javító további fejlesztések megvalósítására kevés esély van. Júliusban kezdődik az Erzsébet híd felújításának utolsó szakasza - a munkálatok az állandó pénzhiány miatt több megszakítással immár öt éve zajlanak. A Főpolgármesteri Hivatal hídcsoportvezetője, Ramotsányné Menyhért Ágnes lapunknak korábban elmondta: bár a többi hídnál is szükség lenne a korszerűsítésre, ebben az évben több híddal már nem tudnak foglalkozni. Nem mindenki örül a korlátozásnak Megoszlanak a vélemények a Lánchíd tervezett lezárásáról. - Az elképzelést teljesen jónak tartjuk, bár mi végérvényesen kizárnánk a közlekedést a Lánchídról - tudatta lapunkkal a Városi Biciklizés Barátai budapesti szervezetének az elnöke. Kőhalmi István hozzátette: a főváros fejlesztési tervében benne van, hogy a jövőben a híd csak a gyalogos-, a taxi- és a tömegközlekedésnek legyen fenntartva. Az egyesület azt szeretné, ha ez a tiltás már holnaptól érvénybe lépne, ám az elnök szerint ezt leghamarabb 2005-től lehetne megvalósítani. További hidakat sajnos nem lehet lezárni a forgalom elől, mivel akkor teljesen megbénulna a főváros közlekedése - tette hozzá Kőhalmi. A Városháza tervével nem értenek egyet a taxisok, a korlátozásoknak egyik gépjárművezető sem fog örülni. A City Taxi diszpécsere lapunknak elmondta: mivel a Lánchíd köti össze a Várat és környékét a Belvárossal, bármilyen lezárással csak az utazási időt és a torlódások számát növelik. A fővárosi tömegközlekedési társaságot hivatalosan még senki sem értesítette, így még nem lehet tudni, hogy a hídon áthaladó 16-os és 105-ös buszok hol fognak közlekedni a korlátozás idején - tájékoztatta lapunkat a BKV fődiszpécsere. Bauer Zoltán hozzátette: elképzelhetőnek tarja, hogy az ő járműveiket nem érinti a döntés. Ugyancsak nem keresték meg hivatalosan a fővárosi tűzoltóságot - tájékoztatta lapunkat a szervezet szóvivője. Molnár Péter hozzátette: bár egyelőre semmilyen információ nem áll a rendelkezésére, a megkülönböztető jelzést használó autókat valósítsukkértt nem fogják kitiltani. Dr. Szi lánchidat a vonakorzók maghosszabbításaként végleg gyalogoshíddá alakítanak át Sokszor csak üzletként sürgős a kármentesítés Mi hoz több hasznot: elvállalni egy terület kármentesítését, vagy kibújni a felelősség alól? Az önkormányzatok rendszerint az utóbbi megoldást választják, kivéve, ha üzletet látnak a dologban. Az önkormányzatok akkor felelősek a kármentesítésekért, ha a kárt ők okozták; ha a szennyezés származási helyének használói vagy tulajdonosai; ha a területükön lévő szennyezés mások tulajdonában is kárt okoz; ha a kármentesítés felelősségét átvállalták. A Környezetgazdálkodási Intézet munkatársai, Chikán Andrásné és Gyetvai Gabriella országos adatbázisból származó összesítése szerint Budapesten a szennyező anyagok közül legnagyobb arányban, mintegy 60%-ban a szénhidrogének és azok származékai, hulladékai szerepelnek. Hogy mely szenynyezett területtel ki foglalkozik, azt a károkozó személye dönti el, és persze az érdekelt. Akár jó üzlet is lehet elvállalni a felelősséget, mondja a Főpolgármesteri Hivatal egy névtelenséget kérő munkatársa. Jókora támogatások, külföldi hitelek szerezhetők általa. A kármentesítésre szoruló területek listája folyamatosan változik, ráadásul többségük egyelőre nem műszeres vizsgálatok, mérések, hanem interjúk, irattári dokumentumok alapján kerül a felsorolásba. A Főpolgármesteri Hivatalnál sem a környezetvédelmi alosztály, sem a főépítészi iroda munkatársai nem tudtak olyan összesítésről, amely a kármentesítési feladatokat felmérte és rangsorolta volna. Az okot Bánsági György, a környezetvédelmi bizottság elnöke abban látja, hogy a kármentesítési ügyek leginkább akkor kerülnek elő, amikor a tulajdonos az adott területet hasznosítani kívánja. Hogy a fővárosban mennyit szánnak egy adott kármentesítésre, azt a hétéves fejlesztési tervek tartalmazzák. Jelenleg három kiemelt projektjük van: a csepeli szennyvíztisztító, az Orczy-kert és az Óbudai Gázgyár ügye. Ezek közül az Orczy-kert egymilliárd, a csepeli szennyvíztisztító pedig nyolcszázmillió fortintba fog kerülni. Az Óbudai Gázgyár kármentesítésének költségeit még nem tudni, mivel az ügy még csak az előkészítési fázisnál tart. (BN) A munkavállalók nagy része jó esetben akkor megy szabadságra, amikor szeretne. Az esetek többségében viszont ez a munkáltatón múlik. A szabadság kiadásának időpontját alapvetően a munkaadó határozhatja meg, ám ez nem jelent kiszolgáltatottságot a munkavállalók számára. Mint Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke elmondta, a munkaadónak előzetesen egyeztetnie kell a dolgozókkal, és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a munkáltatók általában rugalmasan kezelik ezt a kérdést. Ez azt jelenti, hogy akkor adják ki a szabadságot, amikor a dolgozó kéri, vagy ahogy erről a dolgozók egymás között megállapodtak. Ha ez mégsem így történne, akkor a törvény biztosítékként előírja, hogy az alapszabadság egynegyedét a dolgozó kérésének megfelelően kell kiadni. Ezért a szabadságot kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére lehet kiadni, vagyis a munkaadó nem teheti azt meg, hogy apránként, esetleg az ő saját gazdasági érdekeinek megfelelően rövid időszakokra bontva adja ki a szabadságot. A munkavállaló viszont kérhet akár egy-két napot is, például ügyei intézésére. További előírás, hogy ha a szabadság időpontját a munkaadó határozza meg, akkor azt legkésőbb egy hónappal a szabadság kezdete előtt közölni kell a dolgozóval. Hasonló szabály, hogy a már megkezdett szabadságot is csak kivételesen fontos érdekből szakíttathatja meg a munkáltató, és ekkor is meg kell térítenie a dolgozó minden költségét. Ám még ilyen kivételes esetben sem teheti meg a munkáltató, hogy például Tunéziából rendeli haza a dolgozót - hangsúlyozta a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. (MB) A munkáltatók rugalmasan állnak a dolgozók szabadságolásához s_ Gyalogló-netrendőrség A munkatársak és vendégek válaszolnak a kérdésekre, közösen gondolkodnak az internet jogi, rendőri és etikai problémáiról. A meghívott vendégek baleset- és bűnmegelőzési témákban adnak tanácsokat. Hétfő délután dr. Garamvölgyi László kommunikációs igazgató nyitja a vendégek sorát, majd szerdán az év budapesti rendőre, dr. Németh Péter alezredes chatel. Csütörtökön dr. Salgó László vezérőrnagy, országos főkapitány ül a monitor előtt. Esténként különleges rendőri témákkal várja a csapat a chateleket. Hétfő este bemutatkozik az internetcsoport, kedden az interneten vagy annak felhasználásával elkövethető bűncselekményekről beszélgethetünk. Csütörtök este egy gyilkossági nyomozó beszél munkájáról és a folyamatban lévő ügyekről, míg péntek este a pedofília a téma. A http://chat.gyaloglo.hu/chat7 címen található a program részletes beosztása, a közreműködő szakértők felsorolásával. A rendőrség kollégái a honlapról elérhető webkamerán keresztül folyamatosan láthatóak, az érdekesebb beszélgetésekről összefoglaló készül. (EN) MI AZ A CHAT? A chat egy olyan, valamely internetes honlapon elhelyezett program, amelynek a segítségével valós időben „beszélgethetünk” másokkal, akik szintén az adott chatet (csatornát) használják. A magyarul „csetelésnek” mondott kommunikáció hasonlít például az CB-rádiózáshoz, de itt természetesen írásban beszélgetnek a résztvevők. A csatornára bejelentkezett összes vendég az összes kérdést és választ látja, és minden résztvevő maga is beszállhat a beszélgetésbe. Persze lehetőség van arra is, hogy csendes szemlélőként figyeljük a többiek beszélgetését. Budapesti Nap Halogatja a döntést a főváros Egészségpolitikai vitát váltott ki a Fővárosi Önkormányzatban az elhanyagolt XVI. kerületi szakorvosi rendelő és a felújítására szánt telkek átadása. A kerületi eset kimenetele példaértékű lehet az összes fővárosi rendelő esetében. Szabályozná a főváros a szakorvosi rendelők átadását. Mint arról korábban beszámoltunk, a XVI. kerületi önkormányzat tavaly jelezte: átvenné a szakrendelőt, amelyet addig a Péterfy Sándor Utcai Kórház tartott fenn. A Városházának kapóra jött az ajánlat, mivel a kórház csődközelbe jutott, és a racionalizálási programjában szerepelt a létesítmény átadása. Az épület azonban igen rossz állapotban van, ezért a főváros egy 50 millió forintos kerületi ingatlant is adni kívánt mellé. Zsinka László, a fővárosi MIÉP-frakció vezetője viszont úgy vélte, a szakrendelő felújítása ennek többszörösébe kerül, így javasolta, adjanak át egy másik, 225 milliós telket is. Az előterjesztést később a fővárosi MSZP-frakció két tagja is támogatta, ám a májusi közgyűlés hosszú vita után elnapolta a döntést. A Fővárosi Önkormányzat 1993-ban kimondta: a kerületek átvehetik a szakrendelőket. Eddig öt kerület tette ezt meg, és a XVI. kerületen kívül a XI. kerület és Óbuda is jelezte már ez irányú szándékát a fővárosnak. A rendelők többségét 1990-ben kórházakhoz csatolták. A főváros az elmúlt évtizedben többnyire csak a kórházait fejlesztette, a járóbeteg-ellátás körülményei sok helyen leromlottak, azonban nincsenek arról szóló felmérések, hogy a felújítások mennyibe kerülnének - állítja néhány szakember. A kerületeknek így érdekükben áll az elhanyagolt rendelők átvétele, hiszen eddigi fenntartóik nem költenek rájuk. A XVI. kerület esete precedenst teremthet a városrészek számára. A szakorvosi ellátás átadása további problémákat is felvet. Kupper András, a fővárosi egészségügyi bizottság alelnöke szerint a Városháza a saját egészségügyi programját veszélyezteti a rendelők átadásával. Az ugyanis azt tartalmazza, hogy a drágább kórházi ellátás helyett az olcsóbb szakrendelések felé kellene irányítani a betegek egy részét. A fideszes politikus szerint az átadásokkal a főváros saját magát fosztja meg attól, hogy minél alacsonyabb szinten lássa el a betegeket. - Egészségpolitikát csak akkor lehet végezni, ha sok intézmény van egy kézben. Ha az alacsonyabb szintű ellátást a kerületek végzik, akkor a főváros már nem tudja befolyásolni a rendszert - szögezte le Kupper András. Szakmailag megalapozottnak gondolja az ellenzéki politikus álláspontját Ikvai-Szabó Imre, a fővárosi egészségügyi bizottság elnöke. A szabaddemokrata képviselő szerint azonban a gondok orvosolhatóak lesznek a kerületek és a főváros közötti együttműködéssel. G. Á.