Budapesti Nap, 2003. október (2. évfolyam, 241-253. szám)

2003-10-16 / 241. szám

– 2003. október 16.. Hírsorok Neumann-kongresszus Budapes­ten­­ Száz éve született Neumann János, világhírű matematikus-fizi­kus. Mádl Ferenc a Magyar Tudo­mányos Akadémián tegnap kezdő­dő háromnapos konferenciát Neumann szavaival nyitotta meg: „a fejlődés ellen nincs gyógymód”. Turizmus és kultúra - A Pest Megyei Közművelődési Informá­ciós Központ konferenciát szerve­zett tegnap a régió kulturális, ön­­kormányzati és idegenforgalmi szakemberei részére. (BN-hírek) Megszületett Vendel junior Világra jött Teszler Vendel Bende­gúz, a Budapesti Nap újságírójá­nak, Teszler Vendelnek első­szülött fia. Az október 14-én 13 óra 15 perckor megszületett, 54 centiméter magas, 3120 gramm súlyú fiatalembert információnk szerint már több napilap meg­kereste, de ő csak nekünk adott exkluzív interjút, amelyben la­punk érdeklődésére egyebek kö­zött elmondta, hogy - Oá!!! Más-Nap­­ a Magyar ATV reggeli in­formációs magazinműsora. Mert minden napot követ egy más nap. Vendégek: Horn Gábor MeH- államtitkár, Horváth Aladár és Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) volt és jelenlegi elnöke. Az adás 6.30-9.00 óráig tart mindennap. Kérdezzen az adás ideje alatt Ön is a 209-2749-es telefonszámon és a 06-30/30-30-570-es SMS-számon! Tudásfákat ültetnek a Zsámbéki-medencében Jól halad a magyar Szilí­cium-völgyként ismertté vált program előkészítése. A Talentis Programiroda bírja a szakminisztérium és az MTA támogatását is. A Zsámbéki-medencében a magántőke bevonásával tervezett tudásközpont és innovációs övezet hosszú távon lesz hatással az ország gazdaságára. VIKTOR SÁNDOR ÍRÁSA A program ötletgazdája és alapí­tója, Kenyeres Sándor szerint 2020-ig csaknem 12 milliárd euróból, vagyis közel 3000 milli­árd forintból elkészülhet a Zsámbéki-medencében az a tu­dásközpont, amely 50 ezer új munkahelyet teremt, biztosítja Magyarország vezető szerepét a régióban és 1,9%-kal növelheti a nemzeti összterméket. Francia és angol mintára több nyelven oktató középiskolát, egyetemvárost, tudományos ku­tatási-fejlesztési központot, tech­nológiai, innovációs parkot is lét­rehoznak majd a 13 települést összefogó térségben. A Zsámbéki-medence Regioná­lis Társulás a programot megis­merve az együttműködés mellett döntött, aminek eredményeként létrejött a Zsámbéki-medence Térségfejlesztő Kht. A Talentis Program együttműködési meg­állapodást írt alá májusban a Magyar Tudományos Akadémiá­val és az Oktatási Minisztérium­mal. Az augusztusban Magyar­­országon járt Tom­ Lantos, befo­lyásos amerikai politikus és üz­letember is aktívan részt vesz az amerikai és a magyar Szilícium­völgy közötti kapcsolatok kiala­kításában. Október 16-18. között nem­zetközi tudományos konferen­ciát rendeznek Pátyon, magyar és külföldi szakemberek rész­vételével. Az előadók közül két franciaországi és egy angliai tu­dáspark vezetője beszámol ar­ról, hogy az adott térségre mi­lyen hatással volt a magyarhoz hasonló térségfejlesztési projekt megvalósulása. A konferenciához kapcsolódva a Zsámbéki-medence 13 településé­nek iskolái előtt tudásfákat ültet­nek el ma délelőtt 11 órakor a pol­gármesterek és az iskolaigazgatók. A programiroda kommunikációs vezetője, Seres Judit elmondta: a konferencia további ismeretekkel szolgálhat azoknak a nagy cégek­nek, amelyekkel előrehaladott tár­gyalások folynak, de még nem ju­tottak el a konkrét megállapodásig. Ismét késett a Miniszterelnöki Hivatal Megkapta a közterület-foglalási engedélyt Miniszterelnöki Hiva­tal az október 23-i ünnepség al­kalmából a Parlament közelében elhelyezendő óriásfotókra. A fő­város várostervezési és városkép­­védelmi bizottsága tegnap egy­hangú döntéssel járult hozzá a fotók kihelyezéséhez. Sasvári Szilárd (képünkön), a bizottság elnöke lapunk kérdésé­re elmondta: sokadszor fordul elő, hogy a Miniszterelnöki Hiva­tal csak az utolsó pillanatban kéri meg a közterület-foglalási enge­délyt, s emiatt rendkívüli ülést kell összehívni. Sasvári szerint ez a helyzet úgy fest, mintha a Miniszterel­nöki Hivatal packázni akarna a Fő­városi Önkor­mányzattal. A fotók ki­helyezésével kapcsolatban a bizottsági elnök elmondta: szerencsésebb lenne, ha a Parla­mentnél olyan fényképeket is ki­állítanának, amelyekből kiderül, hogy a Kossuth téren a fegyver­telen tömegbe lövetett az akkori hatalom. Sasvári kifogásolta azt is, hogy bár a Parlament épülete fel van állványozva, a fotók kihelyezésé­hez mégis egy újabb állványt épí­tenek fel 50 millió forintért - köz­pénzből. G. K. Budapest-infó A Döbrentei téri vágánykapcsolat építése miatt a 19-es villamos mától vasárnap estig nem közleke­dik, a 18-as villamos a Szent János Kórház és a Döbrentei tér között jár, és 18-19/V jelzésű pótló­buszok viszik az utasokat a Batthyány tér és a Móricz Zsigmond körtér között. A Budavári Siklón holnap estig karbantartás miatt nem utazhat­nak. Az Újbuda-busz Gazdagrétről óránként indulva körforgalomban közlekedik Őrmező és Kelenföld összekötésével reggel 7 és este 7 között. A Budaörs-busz mindkét irányban szintén módosított útvonalon jár, mert Budaörsön a Temető utcát át­építik. A 2-es metró napközben zavartala­­nul közlekedik, azonban 20 órától üzemzárásig a Népstadion állomás és az Örs vezér tere között autó­buszok viszik az utasokat. MEH Mától a Múzeum körúton az Asto­ria csomópont előtt a Deák Ferenc tér irányába haladó buszok megálló­ját átépítik, ezért itt útszűkületre kell számítani. A Károly körúton a Deák Ferenc tér irányába még útszűkületen kell át­hajtani - csak két sáv járható - köz­műépítés és az útpálya felújítása miatt. A Krisztina körúton a Moszkva tér­nél a Szilágyi Erzsébet fasor felé köz­lekedő 105-ös buszok megállóburko­latát cserélik, emiatt itt időszakos a korlátozás, a megállót a postához he­lyezték. Budapest aktuális Közvélemény-kutatást tartottak A Zsámbéki-medence lakóinak több mint háromnegyede tud a Talentis programról, s úgy gondolja, az segít­heti településük fejlődését - derült ki a nyáron elvégzett közvélemény­kutatásból. A véletlenszerűen ki­választott ezer helybéli 76,8%-a tisz­tában van a program céljaival. A megkérdezettek 71%-a reális lehe­tőségként, nem pedig veszélyként említette a lakosság összetételének várható változását. A természeti kör­nyezetért azonban sokan aggódnak. A vállalkozók több mint fele szerint kedvezőbben alakulnak majd kilátá­saik. Az ellenkezőleg vélekedők a je­lenlegi helyzetükben is romló felté­telekre számítanak. Budapesti Nap Ötvenmillió forintra perlik a kórházat Elnapolták a Madarász Utcai Gyermekkórház ellen indított, már másodfokon zajló polgári pe­res eljárás tegnapra kitűzött tár­gyalását. Az eddigi tárgyalások nyilvánosak voltak, de a család kérésére a ezután a sajtó kizárásá­val, zárt tárgyalásokon folytatódik az 50 millió forintos kártérítési ügy részleteinek felgöngyölítése. A szomorú történet 1992 kará­csonyán kezdődött, akkor szállítot­tak kórházba egy budapesti kisfiút. A büntetőbíróság korábbi, jogerős határozata szerint a kórházban, a jellegzetes tünetek ellenére nem is­merték fel, hogy a kisfiúnak agy­hártyagyulladása van. Ezért első és másodfokon is, megállapították a kórház felelősségét. Akkor a kórház, a kötelező fele­lősségbiztosításból ötmillió forin­tot kifizetett a szülőknek. 1996-ban a család jogi képviselője kereset­pontosítás címén megfellebbezte az ítéletet. Az kártérítési alapigény tizennégy millió forint volt, amely tíz év alatt ötvenmillió forintra duzzadt a kamatokkal együtt. Az összeg a nem vagyoni kárté­rítésből és tizenöt különböző va­gyoni kártérítési tőkeösszegből, valamint a késedelmi kamatból te­vődik össze. A kártérítés a három felperest illeti: az édesanyát, az édesapát és a gyermeket, mondta el egy korábbi nyilatkozatában Simon István, a szülők képviselő­je. Az elnapolt, jelenleg folyamat­ban lévő bírósági eljárásban a kár­térítési összeg megállapítására ke­rült volna sor. A kisfiú ma állandó szülői fel­ügyeletet igényel, tolókocsiban él. A precedens értékű, nagy nyilvá­nosságot kapott per nyomán az Egészségügyi, Szociális és Család­ügyi Minisztériumnak is át kell gondolnia a magyarországi kór­házi biztosítási rendszerrel kap­csolatos teendőket. Beck Ágnes Egy hétig a biotermékeket népszerűsítik A jó minőségű magyar ter­mékeket és a biogazdálko­dást kívánják népszerű­síteni a hétfőtől vasárnapig tartó, az Élelem és Mező­­gazdaság című akción, amelyet a a Magyar termé­szetvédők Szövetsége a Fauna Egyesülettel közö­sen szerveztek. Az európai uniós országokban egyre nagyobb hangsúlyt fektet­nek arra, hogy az előállított élelmi­szerek tiszta, egészséges környe­zetből származzanak. Magyar­­országon idén az uniós forrásokkal együtt 4,5 milliárd forintot különí­tettek el az agrár-környezetvédelmi programokra. Azoknak a földterületeknek az aránya, amelyeken ökológiai gaz­dálkodásba kezdtek, 1996 óta meghétszereződött. Ma tizenhá­rom ezer hektárnyi területen folytatnak biogazdálkodást. A biotermékek keresettek, és jó­val a reális értékükön felül érté­kesíthetőek. A hazai biotermékek 95%-a exportra kerül. Haraszti Lászlótól, a Környezet­­védelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárától megtud­tuk, az ökogazdaságok kialakítása és fejlesztése közös társadalmi ér­dek. Az egy hétig tartó rendez­vénysorozat megnyitóját követően a Kossuth téri metró kijáratánál biobort és bioszendvicset kóstol­hattak a járókelők. B. Á. Sokan kíváncsiak voltak a reformélelmiszerekre, és ki is próbálták őket

Next