Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1905
UROLÓGIA - 1905-01-05 / 1. szám
1. szám. A Budapesti Orvosi Újság melléklete. 1905. január 5. UROLÓGIA szerkeszti Dr. FELEKI HUGÓ, EGYETEMI magántanár. MEGJELEN ÉVENKÉNT NÉGYSZER: JANUÁR, ÁPRILIS, JULIUS ÉS OKTÓBER ELSŐ CSÜTÖRTÖKÉN. Tartalom. Eredeti közlemények. Dr. Feleki Hugó : Újabb adatok a hólyag-tükrözés technikájához. - Dr. Haberern Jonathan Pál: A hólyagkövek biztos diagnózisa a Röntgen-képen. - Dr. báró Rotthafft A. : A férfi kankója a gyakorló orvos praxisában. — Dr. Remete Jenő : A thiosinamin, mint a húgycső-szűkületek orvoslásának segédeszköze. - Dr. Kihmer Béla : Vesekő Röntgen képe. Dr. Hennáim Emil: A mellékvese készítményei a kóros ondókiürülések theraphiájában. Dr. Polgár Elemér: Phirapsis congenitalis következtében létrejött vizeletcsurgás esete. • Külföldi irodalom. Dr. (r. Kapsammer: Vesesebészet és functionális diagnostika. Szakirodalom. Lapszemle. Tudományos társulatok. A budapesti Kir. Orvosegyesület dermatologiai és urológiai szakosztályának ülése. Könyvismertetés. Dr. Remete Jenő: Pathologie und Therapie der Niereninsuffizienz bei Nephritiden. — F.J.: Die mannlichen Geschlechtsorgane. — F.1. : Taschenbuch der Untersuchungsmethoden u. Therapie für Dermatologen und Urologen. Therapia. Különfélék. Eredeti közlemények. Közlemény a budapesti poliklinika urológiai osztályából. Főorvos : Dr. Feleki Hugó, egyetemi m. tanár. Újabb adatok a hólyagtükrözés technikájához. Irta: dr. Feleki Hugó, egyetemi magántanár. Az ugyane tárgyról irt egyik régebbi közleményemben (A hólyagtükrözés technikájához. Urológia. 1903. 1. sz.) ama nézetemnek adtam kifejezést, hogy az immár elismert nagyértékű cystoskopiai eljárás népszerűsítése érdekében alig lehet hasznosabbat cselekedni, mint megfelelő módon ismertetni technikájának részleteit, apró műfogásait, fortélyait, amelyek elméleti képzettség és kézbeli gyakorlottság mellett legjobb biztosítékai a célzott sikernek. Hiszen mostanság, amikor az eme eljárás foganatosítására szolgáló eszközök szerkezete, alakja, optikája immár csaknem ideálisnak mondható és főleg mióta az úgynevezett „hidegr1 világító lámpácskákkal dolgozunk, a cystoskopiai vizsgálati eljárás elsajátítása, szakavatott mester útmutatása mellett, nehézséggel már egyáltalában nem jár. De ezen eljárás gyakorlati alkalmazása csakis az ép vagy jelentéktelen kóros elváltozásokat mutató tractus urogenitalis mellett mondható egyszerűnek és könnyűnek. Ott, hol a vizsgálandó egyénnél jelentékenyebb kóros elváltozások állanak fenn — és éppen ez esetek azok, hol leggyakrabban válik ez eljárás igénybevétele szükségessé — a gyakorlott szakférfi is sokszor előre nem látott nehézségekkel áll szemben, amelyeknek sikeres elhárítása próbakövét képezik a vizsgáló szakavatottságának, tapasztaltságának. A fent idézett közleményemben részint a mai nehézségek lehető leküzdéséről szólottam, melyeket egyes esetekben az eszköz bevezetését mechanice akadályozó, locális kóros elváltozások okozhatnak, részint azokról, melyek olyképp támadnak, hogy a vizsgálatnál szükséges hólyagtartalom, t. i. az inficiált víz vagy gyógyszeres oldat, a mivelet közben kóros termékek vagy vér hozzá keveredése által zavarossá válik, mi a vizsgálat eredményességét meghiúsíthatja. Ez alkalommal az utóbb említett nehézségekkel kívánok, egy újabb vizsgálati módszer kapcsán, röviden foglalkozni. A felső húgyutak megbetegedéseinél, de súlyos hólyagbántalmak eseteiben is, sokszor megtörténik, hogy a tükörvizsgálatot megelőző gondos előkészítés, illetőleg a hólyagnak szabályszerű alapos kimosása, dacára, az immár a hólyag megtöltése céljából befecskendezett médium csakhamar homályossá válik, elveszti áttetszőségreternyílás. Cystopho- Trabecularis hólyag. Trabecularis hólyag, tographiai felvételünk Cystophotographiai fel- Ureter-nyílás. Cystoléggel telt hólyagról, vételünk léggel telt hó- photographiai felvételyagról, lünk léggel telt hólyagról. gét, olyannyira, hogy a vizsgálat eredményes megejtése lehetetlenné válik. Eme kedvezőtlen eshetőségtől gyakran az sem óv meg bennünket, ha a vizsgálat foganatosítására az irrigatiós cystoskopot választottuk, mely utóbb említett eszköznek egyébként az a fogyatékossága, hogy a közönséges hólyagtükörnél nagyobb kaliberű és hogy a nyújtotta látótér kisebb a közönséges cystoskopénál. Normális felső húgyutak mellett, is különösen az oly esetekben kell eme kellemetlen momentum beállhatásával számolnunk, ahol trabecularis hólyaggal, vagy hólyagdiverticulummal állunk szemben. Az oly esetekben, ahol a haeviaturia okának kifürkészése céljából végezzük a tükörvizsgálatot, nem ritkán az a kellemetlen incidens okoz bajt, hogy a hólyagot megtöltő folyadék a vizsgálat folyamán véressé válik és hogy emiatt vagyunk kénytelenek a vizsgálatot abbahagyni, noha itt is, az eszköz bevezetése előtt, minden lehetőt elkövettünk eme zavarok elkerülésére. Ilyképpen néha ott is eredménytelenül kell befejeznünk a vizsgálatot, ahol egyéb preventív intézkedések