Budapesti Orvosi Újság, 1920. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1920-09-16 / 38. szám

60-2 BUDAPESTI ORVOSMUJSÁG 1920. 38. szám. tetése jogosult, annál is inkább, mert nem­csak az acutból lehet chronikus annak gyakrabbani fellángolása esetén, a mi egyes külön náthák okozta kivezetőcsőelzáródás következménye szokott lenni, hanem van olyan is, a melyik már mint a chronikus alak kezdődik. (Például a luetikus. Ref.) A diagnosisnál fontos az, hogy csak az acut formáknál van néha láz, akkor se szokott magas lenni, ha csak valami periostalis folyamat nem okozza mint complicatio. A fájdalmasság helye nem specifikus; lehet supraorbitalis fájdalom Highmoore-empyemánál is. Fősymptoma a főfájás, főleg a délelőtti, a melyik általános nyomottságtól a homlokban, halántékban vagy tarkótájékon ülő szúró fájdalomig minden formában látható. Minden főfájás­nál, melynek nem tudjuk okát adni, ke­ressük azt a melléküregekben. A szaglás­érzés romlása subjectiv vagy objectiv rossz szaggal kombinálva szintén fontos. Néha a geny hátrafolyván, főleg a szagló- hasadékbói (felső orrjárat) garat- és gége­hurutot okoz. Legfontosabb objectiv lelet a geny az orrban, kivált ha egyoldali. Vigyázni kell, nehogy, ha ritkán is, de téve­désbe ne essünk idegen testek, caries, széteső tumorok okozta genyedések folytán. Differentialisan: geny mindig a megfelelő melléküreg kivezető nyílása körül talál­taik elsősorban és pedig: Highmoore, frontális és elülső rostasejtek a középső járatban, hátsó rostasejtek és shphenoidalis- nál a felsőben. Gyakrabban vizsgálni, kü­lönböző napszakaszokban, különböző fej­tartásokban stb. Említi, hogy a genyet meg is lehet szívni. Vagy erre való készü­lékekkel, vagy a negatív Pollitzerrel. (El­járás lényege benn van a szóban.) Beszél a diaphanoscopia és Röntgen-vizsgálat értékéről, stereo-Röntgent tart néha szük­ségesnek. A próbaöblítésnél azt mondja, hogy még a Highmoorenál is törekedjünk előbb a physiologikus nyíláson át bejutni, esetleg a kp. kagyló polus-resectiója árán is, csak aztán pungáljunk. (A Highmoore­nál sokkal kisebb beavatkozás a punctio! Ref ) Beszél a súlyos formákról, compli- catiókról a koponya stb. felé és hang­súlyozza, hogy sokszor helybelileg kifelé nem manifestálódnak ezek. Rátérve a therapiára, az acut formánál ágynyugalmat, alkohol- és dohánycarentiát ajánl, meleg alkalmazást, leginkább a fej fényfürdője alakjában. Az orrjáratok cocainozását5°/„-os tamponok behelyezésével tonogennal. Öblí­téseket. (Gőzölések, belsőleg salycil, uro- tropin, salol indikáltak. Ref.) 3 hónap múlva chronicusnak kell tekinteni a genye- dést, ha addig nem szűnt meg. A chroni- cusoknál említi a külső és belső operatív methodusokat, a Highmoorenál a beteg fog extractióját, melynél „egyúttal meg­nyílik az üreg is“. (Ez igen kellemetlen eset, mert többnyire állandó fistula ki­fejlődéséhez vezet. Mindenesetre műhiba, az így keletkezett nyílást állandó öblítésre használni, mert mennél tovább öblítünk rajta át, annál kisebb a kilátás rá, hogy egyáltalán záródni fog Ily esetben indikált azonnal az üreg orrfelőli megnyitása, sőt lesznek, a kik helyesebbnek fogják tartani rögtön a radicalis száj felőli műtétet vé­gezni. Ref ) Említi, hogy a rhinologusok általában mindinkább törekszenek a mellék­üregeket endonasalis műtétek segélyével gyógyítani, különösen a homloküreget, mert ennek operálása kívülről látható heg­hez van kötve. A Highmoore operálása a száj felől oly tökéletes műtét minden szem­pontból, hogy ily törekvések mindazonáltal vannak ugyan ebben a kérdésben is, de kérdéses, hogy jogosultan-e. (Deutsche mediz. Wochenschrift, 1920, 19. szám) sz. Lieberrnann T. dr. A jobb recessus piriformis rákjá­nak radiumkezelése teljesnek látszó eredménnyel. (Hofer, Bécs.) A bécsi laryngo-rhinologiai társaság 1919 május 7.-én tartott ülésén bemutatott betegnél, a ki debilis 67 éves ember, bemutató nem akart radicalis műtétet megkoczkáz- tatni, ezért pharyngostomiát végzett, mirigy­kiirtás után és a pharyngostomia sebén át egy 26 mgr. rádiumot tartalmazó Dominici- csövecskét tett be 3-szor 24 órára. Az eredmény teljesnek látszik, a tumor eltűnt, a gége mozgékonysága mindkét oldalt teljes. A vita során H. Marschik hasonlóan sikeres radiumkezelésről számol be, meg­jegyzi azonban, hogy a most divatozó igen nagy radiumadagokat már nem lehet electiv radiumhatású gyógytényezőknek tekinteni, a mennyiben nem tesznek egyéb szolgálatot, mint egy igen erős chemo-

Next

/
Thumbnails
Contents