Budapesti Orvosi Újság, 1921. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1921-01-13 / 2. szám
XIX. évfolyam. Budapest, 1921 január 13. 2. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG . Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább egy ív terjedelemben. SZERKESZTI: Halmady Zoltán dr., egyetemi magántanár. (Belgyógyászat.) Feleky Hugó dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Urológia) Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Holitsch Dezső dr., az Általános Poliklinika Röntgen-intézetének vezetője. (Röntgenológia) Kubinyi Pál dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Szülészet és nőgyógyászat ) Liebermann Leó dr., egyetemi magántanár, a Rókuskórház szemész-főorvosa. (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Sebészet) Rejtő Sándor dr., egyetemi magántanár, főorvos. (Fái-, orr-, gége.) Salamon Henrik dr., egyetemi magántanár (Fogászat.) Torday Ferencz dr., egyet, magántanár, áll. gyermekmenhely h. igazg. (Gyermekgyógyászat.) Török Lajos dr., egyet, tanár, egészségügyi főtanácsos. (Bőrgyógyászat.) FŐSZERKESZTŐ: DALMADY ZOLTÁN dr., egyetemi magántanár. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Negyedévre 70 K. Fél évre 130 K. Budapest, Egész évre...................... 260 K. Külföld részére’1’évre 80 márka | VII., KertéSZ-utca 16. Szám. Egyes szám ára . . . . 6 K. Telefon József 106-47 (Interurban is) HIRDETÉSEKET felvesz a kiadó clég: PETŐFI irodalmi vállalat, Budapest, VII., Kertész-u. 16. B .D. U. postatakarékp. számla sz. 4081? Referátumok. Gyermekgyógyászat. Rovatvezető: Torday Ferencz dr. A csecsemők habituális hányása és a pylorospasmus. (Aschenheim E.) Ha a hányásnak exogen okai (fertőzések, a központi idegrendszer betegségei, hashártyabajok, táplálkozási és fertőzéses gyomor-bél-zavarok) kizárhatók, akkor gondolunk endogén okokra. Ez endogén alakok mindig constitutionálisan, vagy conditionálisan jönnek létre és pedig gyomorneurosistól feltételezetten, többékevésbbé neuropathiásan terhelt egyéneknél. Tünetei a gyomornyálkahártya túlérzékenysége, kisérve hyperkinesiától, mely spasmusig fokozódhatik. Nagy részüknél kimutathatók a neuropathia tünetei, így nyugtalanság, ijedősség, vasomotoros halványság, rossz fejlődés, Freund-féle hajbúb stb. A constitutionálisan jelenlevő hányásra való hajlamot kiválthatja, vagy fokozhatja külső aetiológiai factor, például chronikus túltáplálás. De más betegség, például bélhurut is, teremthet hajlamot a hányásra (másodlagosan szerzett constitutio , conditio), bár ez ritkaság. A constitutio okozta hányás rendesen az élet első negyedévében lappangva kezdődik és annyira előtérben állhat, hogy nem is tünetnek, de betegségnek látszik. Megkülönböztetjük aromás és spastikus alakját. Előbbire jellemző, hogy majdnem állandóan ürít a kis mennyiségű gyomortartalmat, anélkül, hogy a gyermek fejlődését befolyásolná. Ha orvoshoz kerül, óvakodjék a polypragmasiától. Csecsszopónál elég a táplálékfelvételnek szigorú szabályozása : 5-szöri étkeztetés. Súlyosabb esetekben a szopás tartamának megrövidítése ajánlatos a táplálékmennyiség korlátozása végett. Az elválasztás itt is, mint minden alakjában a hányásnak, műhiba. Mesterségesen tápláltaknál, amennyiben anyatejre nem térhetünk át, zsírszegény táplálékot nyújtsunk (hó, lefölözött tej, fehérjetej, idősebbeknek maláta). Ha a hányás későbbi életkorban kezdődik, ami ritka és rendesen másodlagos, vagy eltart az 5. hó kezdetéig, akkor nyújthatunk szilárdabb táplálékot, például tejben darát. Sokan adnak gyógyszert , cocaint vagy atropint. Szerző hasznukat nem látta. Ellenben néha igen jól hatott a gyomormosás. Az ilyen gyermekeknél vigyázzunk a táplálás kivitelére. Minthogy a levegőnyelés a hányást kiválthatja, jobb ezeket nem hátfekvésben táplálni, illetve evés közben többször felültetni, s hátukat megkopogtatni, hogy gyomrukból a levegő ily módon regurgitálódjék. Ez alakból kifejlődhetik a kérődzés. A spastikus hányás vagy az aromásból fejlődik lassan, vagy pedig látszólag egészséges egyéneknél hirtelen lép fel az élet első negyedévében, amikor hosszabb-