Budapesti Orvosi Újság, 1921. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1921-01-13 / 2. szám

1921. 2. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG_______________________________25 jelzi. A primaer szak végén már az egész szervezet mirigyei megbántódtak. A vírus a véráram útján eljut minden szövetbe és sok helyen deponálódik. De a mirigyekhez hasonlóan, ezeken a depői­­kon is csak bizonyos idő elteltével jutnak a spirochaeták terjeszkedésre alkalmas körülmények közé s váltanak ki reactiós jelenségeket. A spirochaeták ellen való küzdelmet az infectio felismerése után azonnal el kell tehát kezdenünk, mert csak az első hetek­ben remélhetjük, hogy az egész szervezet általános fertőződését elkerülhetjük. Ezért fontos a sclerosis diagnosisa. Ez teljesen kifejlődött esetben nem is nehéz, a­mikor jellemző klinikai tünetekkel, a környéki mirigyek duzzanatával stb. jelentkezik. De sokkal nehezebb a feladat, a­mikor látszó­lag jelentéktelen tünetet, például kis hor­zsolást látunk, beszüremkedés nélkül, a­mi esetleg egy herpes-tályogocskától nem is különbözik. A spirochaetavizsgálathoz kell ilyenkor fordulnunk. Az erosio szélét me­chanikusan izgatván, az erre kiszivárgó savóban kell vagy sötét látótérben, vagy, ha ehhez nem vagyunk felszerelve, tus­készítményben felkeresnünk a spirochaetá­­kat. Néha nagyon sok van egy-egy látó­térben, néha meg csak hosszas keresés után akadunk egyetlenegyre. Ha egyálta­lán nem találunk, az nem bizonyítja, hogy nem syphilissel van dolgunk. Ilyenkor ismételten vizsgálunk, ha meg a fekélyt már előbb kezelték, 2—3 napig bőrkenőcs alatt tartjuk s azután vizsgáljuk újra. Gyakran észlelhető nagy hiba, hogy ilyen­kor a Wassermann-reactiót hívják segít­ségül s ha ez negatív, abból azt követ­keztetik, hogy a fekély nem lueses. Pedig ez a reactio a lues primaer szakának első felében mindig negatív s positivvá válása csak kevéssel előzi meg a secundaer tüne­teket. Fontos azonban a Wassermann­­vizsgálat akkor, a­mikor positiv spirochaeta­­lelet mellett azt akarjuk tudni, hogy meny­nyire jutott a lues az egész szervezetben. Ha a Wassermann-reactio positiv, a pro­­gnosis alig jobb, mint a secundaer luesé. Ha ellenben negatív, akkor eléggé biztosra vehetjük, hogy megfelelő erélyes kezelés nemcsak meggyógyítja a beteget, hanem Wassermann-reactióját is állandóan nega­tívan tartja. Egyetlen kúrával elérhetjük a gyógyulást, de ezt azután éveken át ellen­őriznünk kell. A secundaer szakban a spirochaeták elözönlik az egész szervezetet. A bőrben is számos góczban helyeződvén el, a szö­veteket reactióra ingerüki s így keletkeznek az exanthemák. A vírus a véráram útján mindenüvé eljut ugyan,­de nem mindenütt deponálódik egyformán. Bizonyos szervek, például a bőr és a nyálkahártyák alkalma­sabbak erre, aztán az egyes szervek külön­böző erővel védekeznek, így az a lueseset, a­mely főként a bőrön okoz elváltozáso­kat, lényegesen különbözik attól, a­melyik bőrtünetek nélkül vagy csak igen kevés bőrtünet mellett inkább a belső szerveket és esetleg a központi idegrendszert támadja meg. A bőséges kiütést a betegség további folyamára nézve kedvező jelnek is tartják. Ezt ritkábban követi idegrendszerbeli el­változás, míg a tabesesekről s a paralysi­­sesekről gyakran halljuk, hogy egyáltalán nem, vagy csak igen kevés kiütésük volt. A recidivák a szövetek közt maradt depótokból indulnak ki. A vírus első, hae­­matogen szétözönlésekor számtalan depot keletkezett, de a szervezet ellentállása s a kezelés folytán igen sok parasita tönkre­megy s a recidivák idején már kevesebb góczban van életképes spirochaeta. Azokon a helyeken, a­hol valamilyen kiütés volt, a­mit aztán a védekező folyamatok eltün­tettek, a virus terjeszkedésére kedvezőtlen a talaj s így ennek a gócznak a kerületén, gyík­aalakban csoportosulva jelentkeznek a recidivákra nagyon jellemző elváltozások. Az első 2—3 év a recidivák ideje, utána a latens időszak következik. Akármilyen hosszú lappangási idő után is activitásba léphetnek a spirochaeták, gammák jelent­kezhetnek, leggyakrabban csak egyesével. A Wassermann-reactio a latens szakban is positív lehet. Régebben a lappangás idején csak a klinikai kép adott felvilágosítást a lues állapotáról. A recidivák megszűnte után 2—3 évvel a luesről semmit sem tudtak. Most a Wassermann-reactio mindig eliga­zíthat. A Wassermann-reactio specifikus a luesre. A lepra és bizonyos lázas beteg­ségek is adják ugyan, de ezek a luestől

Next