Budapesti Szemle. 1866. 5. kötet, 14-17
14-15. szám - BÁTHORY GÁBOR FEJEDELEM BUKÁSA. – Első közlemény. Szilágyi Sándortól
BÁTHORY GÁBOR FEJEDELEM BUKÁSA. ELSŐ FEJEZET. Az 1612. évi tél szokatlan hideggel köszöntött be. — Megfagytak a vadak az erdőkön, írja Böjti, a cserjék és ligetek kivesztek. De a zord idő nem tarthatta vissza Báthoryt, hogy a tokaji kiegyezés után vissza ne térjen Erdélybe. Székelyei már január 10-én megérkeztek Kolosvárra, maga csak e hó 29-én. Részgyülést tartott körülötte levő híveivel , mely Szilvási Boldizsárt szabadon bocsátá, s a még le nem csendesedett Barczaság leigázására készülődéseket tett. S ekkor február 8-án maga is elindult Szebenbe, hogy a brassói lázadás leverésére személyes felügyelete alatt tétesse meg a szükséges intézkedéseket *). Weisst, a mozgalom lelkét, Báthory szerencséje, Forgách kudarcza , Hadul bukása, a tokaji kiegyezés híre nem hangolák le. Minden, a miben bízhatott, már el volt veszve, s a fejedelem csillaga fényesebben ragyogott mint valaha. Alig valószinű, hogy ő valahol támaszt találjon a lázadás kétségbeesett ügyének, ellenben a féktelen hajdúkat s a vérig bántott székelyeket annál biztosabban várhatta nyakára. Mindez nem birta visszalépésre. Jellemének fővonása a kitartó szívósság, mely nem képes meghajolni. de különben is kedvezőtleneknek találta az adott viszonyokat meghódolásra , tisztában levén azzal, hogy kegyelmet legfölebb személyének nyerhet, s nem az ügynek, melyért kardot rántott. Szeben s a papi *) Segesvári Bálint Naplója : Érd- Tört. Adatok V. köt. 179. 1. 1.