Californiai Magyarság, 1975. október-december (54. évfolyam, 44-52. szám)

1975-10-31 / 44. szám

CALIFORNIAI # ------.----­MAGYARSÁG S Estabilished in 1922. (CALIFORNIA HUNGÁRIANS) Phone: 384-7642, 463-3473 < • ^ ■ |„MMM|M,lil-T1li -M | ----------- - - - - .....................................................................................MTrrrfMTmua- -rw ÉVES An American Newspaper in Hungárián Language The oldest Hungárián Weekly Newspaper West of the Mississippi ■ < • # Published Every Friday by ZOLTÁN V. SABADOS, 105. South Western Avenue, Los Angeles, Califomia 90004. Vitttati i llttnitlllll ' VOLUME 54 — No. 44. LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, CALIFORNIA FRIDAY, October 31. 1975. SINGLE COPY 25 CENTS Dr. NANAY ENDRE: Világhelyzet Tavaly, amikor a cipruszi-török lakosságot a török hadse­reg védelmébe vette és partraszállása során fegyvert is hasz­nált, amerikai fegyvert, mert innen ered teljes felszerelése, a US Kongresszus — a görög származású kongresszmanok nyomására — leállította a fegyverszállítást és Törökország segélyezését. A törökök viszonzásul a földjükön felállított amerikai és NATO bázisokat bezáratták. A török Boszporusz és Dardanellák közelében vannak Amerikának és a NATO-nak a legfontosabb, felszerelésében legdrágább állomásai. Innen — teljes szovjet­ közelből — fi­gyelik a szovjet tengeri, sőt fontosabb szárazföldi mozgásait is, így ezek a bázisok és megfigyelő állomások létfontossá­gúak legalábbis mindaddig amíg a szovjet—amerikai ellen­tét vagy kivalitás fennáll, helyesebben kelet-nyugat problé­mája a háború vagy béke státusából ild nem kerül. A Kongresszus a kis Cyprus görög körök lokális problémá­ját megnagyítva látta a görög hazafi amerikai kongresszman­ok ügyeskedése folytán, illetve nem Amerika és szövetségesei biztonságát helyezte a lokális vita elé. Atyai fölényességgel megrótta Törökországot, mert amerikai fegyvert mert hasz­nálni a másik NATO állam, Görögország ellen Ciprusban, va­lamint egyoldalúan leállította szerződési kötelezettségeinek folyó teljesítését. Hosszú időnek kellett eltelnie, míg végre a Kongresszus rájött baklövésére és részben visszaállította a szerződéses szállításokat. Törökország viszont a bázisokat csak a szállítás mérvének arányában adja vissza a forgalomnak, sőt a jelen választások egy tragikus, az egész világ biztonságára kiható retorziót sejtetnek a Kongresszus meggondolatlan lépése vá­laszaként. Törökország — amint köztudott — európai és ázsiai or­szág földrajzilag is, meg politikájában is. 90%-a lakosságának az ázsiai országterületen ,nem az Anatolian Peninsulan­­él; a Földiközi-, Fekete- és Égei-tenger mossák partjait; közvetlen határa van a szovjettel, de az arab és mohamedán országok­kal (Syriával, Iránnal és Irakkal) is; 98%-a lakosságának mohamedán és — úgy néz ki — ez szabja meg jövőbeni poli­tikai sorsát is. Az Ottomán birodalom évszázadokig a világ felét uralta (sajnos 150 évig Magyarországot is nagy részben). Törökország az első világháborúban Németország oldalán vesztes lett és országa lecsökkent, hatalma elszállott. Kemal Atatürk a Nagy Szultánságból köztársaságot csinált és elma­radott népét megpróbálta a hatalmi mámorból kiábrándítani, leszállítani a lóról, munkához szoktatni. Félmilliós kiváló hadserege nagy részben a NATO-ban működik, illetve műkö­dött és lényeges része volt a NATO-nak; valódi társ volt Európa védelmi politikájában. Az említett cipruszi kapkodás a török—amerikai—­NATO viszonyban és kapcsolatban kellemetlen változást okozott. Ehhez járult a jelenlegi választás, mely a jelen, nagyjából Amerika-barát Demirel kormányt arra késztette, hogy koalí­cióba lépjen a kevésbé Amerika-barát Ecevit baloldali párt­tal és nemcsak Amerikához és a NATO-hoz való viszonyát, hanem kelet-nyugati orientációját is átértékelje. Az egész nyugat-keleti politikai és hadászati térképet meg­változtathatja ez az új török pálfordulás, mely okozati össze­függésben áll a Kongresszus fentebb említett török-ellenes­­kedésével. A két fő török politikai párt váratlanul azt vetette fel, hogy a török mohamedán ország lévén, viszonyát a többi mohamedán országhoz, a cca. 500 milliós mohamedán, nagy részben arab-mohamedán politikához kell igazítania. Termé­szetesen ebben része van annak is, hogy időközben az arab erő, főleg az olaj-pénzügyi erő olyan módon feltört és olyan világtekintélyre tett szert, melyhez való csatlakozás kifizető­nek ígérkezik. Kapóra jött és kínálkozó alkalmat nyújtott Amerika fölényeskedése, a két ország viszonyának elhidegü­­lése és a NATO támaszpontok amerikai okoskodásra történt bezárása. A török újságok nyíltan hirdetik, hogy „nem va­gyunk európaiak”, mohamedánok vagyunk, ázsiaiak és ter­mészetes orientációnk nem nyugat kell legyen, hanem test­vérnépeink és mohamedán hittestvéreink. (Igaz, hogy az Otto­man török uralom félévezredig kegyetlenül uralta az egész mohamedán-arab világot!) A mohamedán világ ilyen felfejlődése, az arab tekintély ilyen módon való erősödése, de főképp Törökország, a Dar­danellák és a Boszporusz átállása, a török szövetség, a NATO támaszpontok elvesztése nyugat védelmére, politikai és ha­dászati térképére tragikus változást jelent. Egyelőre nem is lehet az összes ezzel járó következményeket tisztán látni, de ha a kis (félmilliós) Cyprus okozta és Amerika rövidlátó kongresszusa félő, hogy a nyugati világ drasztikus reakciója nem fog elmaradni. Az amerikai kormány nem részese ennek a félrefogásnak, mert még a Kongresszus tiltakozása ellenére is folytatta a kormány a szállításokat Törökországnak és azok csak akkor állottak le, amikor a Kongresszus azt­­követelte. A kormány (benne Kissinger külügyminiszter) figyelmeztette a Kong­resszust meggondolatlan lépésére és többször megkísérelte annak módosítását, de a bölcs Kongresszus hajthatatlan ma­radt. Elhúzta az eredeti állapot visszaállítását mindaddig, míg a török kormány is megelégelte a huzavonát és bekövet­kezett a jelen káosz. Sokan tetemre hívják az Assuani (Assuan-Nílus) gát ügyét. Egyiptom még a Truman kormány alatt kérte Amerika se­gítségét a gát megépítéséhez. Ha akkor Amerika bölcsebb, nem romlik el a helyzet az arab országok és Amerika között és a közel-keleti helyzet uralhatóbb lett volna, mint ma. Ha akkor nem a szovjet kerül be gátépítés címén Közel-Keletre, hanem Amerika, talán soha nem következik be a szovjet hon­foglalás az arab világban, és így a jelen török probléma sem. 41 A Balkán államok, és­pedig Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Görögország és Törökország érdekközösségi megbeszélést tartanak. Gö­rögország kezdeményezte, Al­bánia kimentette magát, de nem ellenzi az érdekközös­ségre vonatkozó megbeszé­lést. Szokatlan lépés, Bulgá­ria mentegetőzik is a Szov­jetunió felé. (Reuters) ★ Egy szovjet embernél­küli űrhajó a Vénuszról kül­dött fényképeket. A felszín, a képeken óriás sziklákkal fedett terület. (AP) ★ A magyar miniszterel­nök, Lázár György (Fock Je­nő utóda) első szovjet hiva­talos látogatása során Brezs­­nyev pártvezérrel is találko­zott október 23-án a Reuters hivatalos jelentése szerint. ABONYI LÁSZLÓ: Novemberi lángok Ki tudja melyik síron, me­lyik budapesti ablakban gyúl­­tál ki először 1956. november 4-én, te kis szerényen pislo­gó magyar mécses. Azután kis lángok lobbantak fel mindenfelé az őszi éjszaká­ban, hogy melegítsenek és szárítsák a könnyeket. Kis, imbolygó fényed egy darabig m­ég harcra vezette a hősö­ket, azután már csak a síro­kon világítottál és később, mint lidércfény mezőkön, mocsarakon keresztül vezet­tél bennünket valahová, ahol remélted, hogy még meg­gyújthatod a lelkiismeret lángját az emberek szívében. Nem egészen így történt.. A közöny szele igyekezett ki­oltani és már csak a kis ma­gyar otthonokban, templo­mokban lobogtál szerényen, de bizakodva. Mégis, még egyszer fáklyaként lob­bantál fel Prágában és mint az olimpiai láng betörtél Oroszországba is, ahol Szol­­zsenyicin karja emelt a ma­gasba, hogy fényed mellett oszlani kezdett a sötétség. Azután, mint egy mozgó templomi örökmécs ott vill­­­ód­ztál a bécsi országúton egy gépkocsi előtt, hogy ko­runk legnagyobb magyarját elvezessed hozzánk. Alig néhány hete Helsin­kiben akartak kioltani és ke­letről, nyugatról fújtak rád a hatalmasok, mint valami névnapi gyertyára, mert fé­nyed zavarta a lelkiis­mere­tét, de te meggyújtottad a bűnös szerződés rongypapír­ját, hogy éjjel is tisztán lás­son ez a bűnös világ. Kis magyar rőzseláng. Szí­vünk lámpájába zárva, sze­lektől óva viszünk ki negye­dikén este a Mac Art­hur Parkba, de lobogni fogsz a világ minden táján ezen az estén. ígérjük és fogadalmat teszünk, hogy tiszta fényed mellett jobban felismerjük majd egymás testvéri arcát és lelkünk melegének tiszta olajával élesztjük tovább kis lángodat. Eljön majd a nap amikor már nem lidércfény­­ként bujdokolva, sírokról sí­rokra röppenve lebbensz át a magyar határon, hanem örömtüzeket gyújtva, lelke­ket lángra lobbantva ra­gyogsz Magyarország egén. Addig pedig égjél tovább minden kis magyar házban, templomiban és szívünkben. Nagy magyar télben picike tüzek. Sohase volt olyan máglya, Mintha most ez a sok-sok láng összefogna egy láncba ... Az égig, a csillagos égig érne, És minden idegen rongy benne égne! (Reményik S.) ☆ Legyünk ott mindannyian november 4-én kedden este 7 órától a gyertyagyújtáson a MacArthur Parkban a Sza­badságharcos Emlékműnél. Hírek a nyugtalan világból is Toynbee a század leg­híresebb történelemírója és történelem analitikusa 86 éves korában Londonban meghalt. A történelemben gyökerezett és ismétlődő ese­ményekből leszűrt következ­tetései, jóslatai világjelentő­­ségűek. Kissinger kínai útja azt bizonyította, hogy a hetente hatására Kína folytatni akar­ja ugyan jelen viszonyát Amerikával, de nem kívánja kiterjeszteni. Ford decem­berre tervezett pekingi útjá­nak nincsenek jó előjelei. (L.A. Times, New York Times 10­24-75.) A libanoni terroristák 2 amerikait elraboltak Bei­­rutban és megölték a bécsi és párizsi török követeket. (UPI) ■fc Az FBI mentegetőzik, hogy kénytelen 1,294 nevet még ma is nyilvántartani, mint olyanokat, akik „natio­­nal emergency” esetén veszé­lyesek az állambiztonságra. Reméljük két vagy három nullát lefelejtettek a szám mellől. (Valamennyi hírsz.) b­ Az amerikai World Footsball League 380 állásta­lan és játékost tart nyilván és közli, hogy a csapattulajdono­sok vesztesége sok millió dol­lár. (AP) * A külföldi üzleti stb. összejöveteleken való részvé­tel költségét a jövőben nem lehet levonni, mint business expense-t legalábbis a Kongresszus illeté­kes albi­zottságának friss határozata szerint. (AP.) + A foszfátban gazdag Spanyol Szaharát meg akar­ja szállni a szomszédos Ma­rokkó. Egyelőre 350,000 fegyvertelent küld be. Az anyaország (Spanyolország) 150 éve tartja tartománya­ként, de a jelen helyzetben (Franko beteg, felkelések bé­nítják stb.) hajlandó függet­lenséget adni tartományá­nak, népszavazással. A M­ hágai bírósága nem adott jo­got Marokkónak a megszál­lásra, de Hassan király most a világi törvények helyett a Korán alapján akarja szente­síteni erőszakát. (Valameny­­nyi hírsz.) K­ A Szovjetunió egy óriás kanálist épített ró Mur­manszktól (a hidegtengerek­től) Leningrádig. Ezzel nem­csak a fagyveszélyt, de a NATO könnyű megfigyelé­sét is elkerüli a Norvég ten­geri utak mellőzésével. (The Guardian 10-23-75.)

Next