Californiai Magyarság, 1978. január-december (56-57. évfolyam, 1-51. szám)
1978-01-06 / 1. szám
DR. NANAY ENDRE: 'ifildes helyzet Újabban divat sőt megengedett összekverni a tényeket, a fantázia szüleményeivel és a két cél vegyítésével tálalni az eseményeket. A mesemondásokba beleszőtt tényeket, — a sajtó-és egyéb felelősség elkerülése kedvéért, — egyes leleményes írók ma már úgy is adagolják, hogy a történéseket és a tényeket,élő- szereplő hírességek elképzelt tetteit évekkel későbbre teszik, vagy legalábbis úgy datálják, így azután senki nem nehezményezheti-sem perben, sem teoretikusan -, hogy ez neki kárt okozott, őt sérti, hiszen pl. 1980-ban az író címszereplője talán már nem is él, illetve a jelzett időben neve nem fűzhető az elmondott képzelt eseményhez. Ez az eseményadagolási mód különösen alkalmazást nyert politikai jövendöléseknél, a jövő béke-és háborúinak jósolgatásánál. Ennek az esztendőnek egyik legkeresettebb könyve, „bestsellerje" az eseményidőzítés ilyen újszerű alakzatával jósolja be a tragédiát 1979-re. Paul E. Erdman „The Crash of 79” c. (Simon and Schuster kiadású) könyv (és számtalan más könyv) szerzője a világeseményekkel kapcsolatba hozható neveket, illetve azok nagy részét a nagyságok valódi neveivel szerepelteti. Csupán a képzelt (nagyon esélyes) történést tolja ki — jövendölésszerűen, — a könyv megjelenését (1976-ot) követő 3 évre, 1979-re. Ezzel jobban realizálja az általa fantáziált képet, hihetőbbé, valószínűbbé teszi a bekövetkeztetést és izgalmasabbá varázsolja a tragédiák sorozatát. A háború vagy béke minden idők és így a mi időnknek is a legérdekesebb, legfontosabb kérdése, helyesebben problémája. A világ születése és benne a mi születésünk óta mindenkit foglalkoztat, mindenki bőrére megy. Mi, akik annyi háborút végigszenvedtünk, éspedig ellenséggel saját földünkön (nem, mint az amerikaiak, mert háborúik ellenére földjükre soha nem lépett háborús ellenség ) mi, remegve ejtjük ki a szót: háború és áhítattal a szót: béke. Ezekkel a szavakkal a hatalmasok sokat és álszentül játszadoznak. Ma, napjainkban különösen könnyelmű szójáték tárgya a háború és béke. A békét nagyobbára úgy állítja egyik nagy a másik elé, hogy megszabja a feltételeket. Elmondja, hogy ennek kell lenni, hogy ne kerüljön kenyértörésre a sor. Ez természetesen nem béke, hanem a megadás feltételeinek körülírása.. A feltételekkel dobálózás annyira mindennapi, hogy a világ polgárainak képzeletét főleg ez a probléma tölti be és ez okozza, hogy a fantáziadús írók is ezzel a kérdéssel nyugtalanítják az olvasókat. Minthogy pedig a béke leírása nem nagy mesemondó fantáziát igényel és nem vált ki kellő izgalmat, az írók inkább a háborút választják témakörnek, így történt ez a fentebb említett esetben is. Ezért született meg az Erdman mester féle jóslás arról, hogy 1979- re összeomlik a jelen rend, legalábbis Erdman fantáziálása szerint. Ezt a regénybe oltott fantáziát ajánlatos lenne mindenkinek eredetiben elolvasni. A könyv nemcsak teljes alapossággal használja a világtérképet és a térképen hitelesen fellelhető országok politikusait név szerint hívja tetemre, de az eseményeket olyan valószerűen és izgalmasan csoportosítja, hogy tehetséges mesemondása a realitás minden látszatát kölcsönzi. Erdman foglalkozására amerikai bankár, aki állítólag a közelkeleti bankmanőverekben részt vett és ismeri Amerika és a Középkelet gazdasági és politikai keresztmetszetét. Úgy néz ki, hogy az általa emlegetett politikusok nagy részét nagyon is jól ismeri pénzügyi tranzakciókból, tehát veséjükbe lát. A pénzügyi háttér adja a valóság ízét helyzetleírásainak. Sokan sok irányból várják a háborút. A két nagyhatalom egymástól remeg. A közhely Izraelre fogad. A legtöbben az olajüzlet táján keresik a háborús kanócot. Erdman egy negyedik és váratlan utat tár fel. Tudvalevő, hogy az arab világ egysége még évek vagy évtizedek kérdése. Újabban már nemcsak szovjet és amerikai orientációs arab világ van, de van egy Khadafy líbiai elnök által vezetett szélsőséges tábor, melybe az olajgazdag Iraq, de állítólag Syria és Algéria is belesorolandó. Van Egyiptom a középen és van a pénzes Saudi számtalan arab világbeli zsoldosával. Ehhez még az is hozzájárul, hogy Középkelet nemcsak arabokból és Izraelből áll, de Perzsiából is, a mai Iránból. Irán nem arab, de történelmében szervezett birodalom és mohamedán (mint az arabok). A két nagy olajos, Saudi és Irán billiókat ■ olaj (KVT 1 - W+51 CALIFORNIAI ^ - * 1922 # -r*T i “"isr0' (CALIFORNIA HUNGÁRIÁN S) _______________ 56- An American Newspaper in Hungárián Language. 105 S. Western Ave., Los Angeles, Ca. 90004. PH: 384-7642, 463-3473 ÉVFOLYAM. VOLUME 56. - No. 1. LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SÁN DIEGO CALIFORNIA. PHOENIX ARIZONA. FRIDAY, January 6. 1978 SINGLE COPY 25 CENTS. ESTABLISHED in Carter elnök Lengyelországban lengyelek, éspedig a lengyel proletárok kétszer is fellázadtak a kommunista rend ellen és soha nem szerették az oroszt. A varsói sajtókonferenciától a lengyel nép sokat várt, jövője jobbrafordulását remélte. A lengyel újságíróknak csak a „megbízható" részét engedték be a konferenciára és az általuk feltett kérdések — érthetően — nem érintették a nép érzékeny pontjait, a szovjet uralmat és a velejárókat. Egyetlen újságíró, természetesen fiatal amerikai újságíró tette fel a várva várt kérdést, éspedig határozottanlátható és hallható volt a TV Today Show-ján december 30-án reggel 8:15-kor): „remélheti-e Lengyelország azt, hogy visszanyeri szabadságát?" Ebben a kérdésben minden benne van, az egész látogatásnak a lengyel nép számára szóbajöhető értelme. A többi ugyanis csak üres céco, népszerűsködés és felesleges pénzköltés* annak a tervszerűtlen politikának a megnyilatkozása, mely csalódást csalódásra halmoz. Senki megfontolt személy nem várt erre az újságírói kérdésre olyan elnöki választ, mely amerikai felszabadítást hirdet meg vagy megpecsételi, elítéli a szovjet dominációt, de mindenki, főleg a lengyel nép várta, hogy a hozzájuk látogatóba érkezett amerikai elnök nem a lengyelszovjet uralmat magasztalja, hanem valami diplomatikus remény felét meghagy, ha nem is gyújt új lángokat a sokat csaló Folytatás a 2. oldalon, inkasszál nyugatról olajáért. Ezen sokféle befektetést valósítanak meg, de állítólag elsősorban fegyvereket vásárolnak. Ezek a fegyvervásárlások olyan nagymérvűek, hogy a hozzáértők analizálják, melyik az az ellenség, mely ellen az egyik vagy a másik ezt az óriás arzenált fel akarja használni. Ezt a történelmi helyzetvalóságot használja fel Erdman és fantáziái. Fantáziája odavezet, hogy a jelen iráni uralkodó, a Sah, — ahogy ez a politikai valóságnak meg is felel, — visszaálmodja az óriás Perzsa birodalmat. Ez a birodalom az egész Perzsa öböl. A Sah személyes ellensége a szomszédos Iraq. Ez fejében szovjet érdekterület. A Sah tudja, hogy a már többször kudarcba fulladt Iraq elleni háborúskodásnak megismétlése aktivizálná Khadafytt és társait. Azt is érdekfeszítően ismerteti Erdman, hogy milyen okok késztetik a Sah-t arra, hogy a legnagyobb olajtermő arab országot Saudi Arábiát közömbösítse ártalmatlanná tegye. Most már csak a középkeleti kanócot kellett a történelmi tényekkel összehozni. Ennek érdekében Erdman egy izraeli atomtudóst állít be, aki egy svájci atomtudóst bír rá a Sah és a svájci hivatalosak közbejöttével arra, hogy építsen atomot Iránban. Erdman fantáziájában Irán először Iraqot borítja lángba, majd a többi arab országnak figyelmeztetőt küld, hogy ha megmozdulnak ledobja rájuk atomját. A Sah hatalmi tébolyában teljes bizonytalanságot idéz elő Középkeleten. Az Amerika által állig felfegyverzett Saudi Arábia nem várja be a Sah fenyegetésének beváltását és Iránt a Sah-al együtt egy óra alatt elpusztítja. A világ olajának legértékesebb része a lángokban áll. Az arab probléma véget ér. De végetér a civilizáció is és vele a nyugati kultúra is. Mese. Fantázia. Reméljük az is marad, de az apokaliptikus elgondolás erősen foglalkoztatja a nagyvilágot. Az alaposan „megszűrt" varsói felvonulás és fogadási menet egyetlen táblája, annak nyilván „becsempészett" felírása szembeötlőit — a hírek szerint — az Elnöknek is: „Mi számítunk Amerikára, ne hagyjatok cserben bennünket". Sajnos az elnöki látogatás korántsem szolgált efféle reménynövelést, inkább az ellenkezőjét vagy talán durván az ellenkezőjét. Köztudomású, hogy az Elnök nemzetvédelmi, tehát külügyi tanácsadója Brzezinski lengyel, aki Varsóban született és nevelkedett, majd apjával, mint canadai lengyel követtel a háborút közvetlen megelőzőleg kikerült Lengyelországból, így tehát Carter - feltehetőleg — a lengyelek politikai és gazdasági helyzetét ismeri, illetve azt legjobban ismeri a vasfüggöny mögötti együttesből. A 90 %-ban katolikus lengyelek a politikát a templomban és a templomon keresztül gyakorolják vagy szűrik át. A lengyel politikai vezetés ezt nagyon jól tudja. Carter azt is megtudhatta Brzezinskitől , hogy a lengyel nép jobban hallgat az agg Wisinski kardinálisra, mint a szovjet-lengyel vezetésre, de azt is, hogy a szovjet megszállva tartja Lengyelországot, főleg pedig azt, hogy háború előtti országa felét a szovjet a háború befejeztével elvette és a szovjethez csatolta. (150 ezer négyzetmérföldből 70 ezret vett el). Talán arról is hallott vagy hallania illett volna Carternek mielőtt ilyen látogatást megejt, hogy a Hírek a nyugtalan világból A HIVATALOS UPI híradás szerint pénteken, január 6-án Mrs. Carter és Vance külügyminiszter BUDAPESTEN ÁTADJÁK A SZENT KORONÁT. A DOLLÁR ÁRFOLYAMA FOLYAMATOSAN ESIK a külföldi piacokon. Ez a szövetségesek áru-és valutapolitikáját is zavarja. Azzal vádolják a Carter1 adminisztrációt, hogy semmit sem tesz ennek megállítására. A US a SALT II tervekben olyan engedékeny, hogy azt kihasználva a SZOVJET A MAXIMUMRA EMELTE TENGERALATTJÁRÓIBÓL KILŐHETŐ INTERKONTINENTÁLIS RAKÉTÁINAK SZÁMÁT. Reddingben a COUNTY ALSESSORT ÁRUHÁZI LOPÁSON ÉRTÉK. 30 ezer dolláros fizetéséből nem tellett „apróságokra". Bulgária hosszú huzavona után EGYÜTTMŰKÖDIK A US-EL KÁBÍTÓSZERCSEMPÉSZÉS ELLEN.A Balkánon át Bulgária nagy átmenőforgalmi lehetőséget adott csempészeknek. AMERIKA KÉSZÜL A TIZEDES (metric) SZISZTÉMÁRA VALÓ ÁTTÉRÉSRE. A National Bureau of Standarsnál egy kormánybiztos (Mr. Jeffrey Odom) működik a billiókba kerülő rendszer bevezetésére. A kormánybiztos szerint bizonyos tradicionális egységekben nem lesz változás (pl. a footbal pálya 100 yard marad, egyes elektromos és vízvezeték alkatrészek is a régi méretűek maradnak.) PORTUGÁLIÁBAN nemcsak KORMÁNYVÁLSÁG, de gazdasági csőd is van. A NATO fontos támaszpontja politikai és gazdasági támogatást sürget. HANOI A SZOVJET LEGJOBB BARÁTJA ÁZSIÁBAN. Most éppen 2,3 billió dollároS jóvátételt sürget. A KUBAI KATONASÁG ELLEPTE AFRIKÁT. 16 országban van jelen kubai „tanácsadó"és egyéb honfoglaló, úgyismint a szovjet invázió félhivatalosa. Angolában, a volt Portugál gyarmaton 23,000 van belőlük. Az egyik gyarmatosítást felváltja a másik. Viszont Castro figyelmeztette Cartert, semmi köze, hogy mily kubai erők vannak Afrikában, mert az efféle a két állam (a 217 milliós US és a 8 milliós Kuba) javuló viszonyát csak elrontja.