Californiai Magyarság, 1978. január-december (56-57. évfolyam, 1-51. szám)

1978-01-06 / 1. szám

ESTABLISHED in CALIFORNIAI ^- * 1922 # -r*T i “"isr0' (CALIFORNIA HUNGÁRIÁN S) _______________ 56­An American Newspaper in Hungárián Language. 105 S. Western Ave., Los Angeles, Ca. 90004. PH: 384-7642, 463-3473 ÉVFOLYAM. VOLUME 56. - No. 1. LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SÁN DIEGO CALIFORNIA. PHOENIX ARIZONA. FRIDAY, January 6. 1978 SINGLE COPY 25 CENTS. DR. NANAY ENDRE: 'iJildcf helyzet ■ »l»j (KV "T í- W+51 Újabban divat sőt megengedett összekverni a tényeket, a fantázia szüleményeivel és a két cél-vegyítésével tálalni az eseményeket. A mesemondásokba beleszőtt tényeket, — a sajtó-és egyéb felelősség elkerülése kedvéért, — egyes lele­ményes írók ma már úgy is adagolják, hogy a történéseket és a tényeket,élő- szereplő hírességek elképzelt tetteit évek­kel későbbre teszik, vagy legalábbis úgy datálják. így azu­tán senki nem nehezniényezheti-sem perben, sem teoreti­kusan -, hogy ez neki kárt okozott, őt sérti, hiszen pl. 1980-ban az író címszereplője talán már nem is él, illetve a jelzett időben neve nem fűzhető az elmondott képzelt eseményhez. Ez az eseményadagolási mód különösen alkalmazást nyert politikai jövendöléseknél, a jövő béke-és háborúinak jósolgatásánál. Ennek az esztendőnek egyik legkeresettebb könyve, „best sellerje" az eseményidőzítés ilyen újszerű alakzatával jósolja be a tragédiát 1979-re. Paul E. Erdman „The Crash of 79” c. (Simon and Schus- ter kiadású) könyv (és számtalan más könyv) szerzője a vi­lágeseményekkel kapcsolatba hozható neveket, illetve azok nagy részét a nagyságok valódi neveivel szerepelteti. Csupán a képzelt (nagyon esélyes) történést tolja ki — jö- vendölésszerűen, — a könyv megjelenését (1976-ot) követő 3 évre, 1979-re. Ezzel jobban realizálja az általa fantáziáit képet, hihetőbbé, valószínűbbé teszi a bekövetkezhetést és izgalmasabbá varázsolja a tragédiák sorozatát. A háború vagy béke minden idők és így a mi időnknek is a legérdekesebb, legfontosabb kérdése, helyesebben prob­lémája. A világ születése és benne a mi születésünk óta mindenkit foglalkoztat, mindenki bőrére megy. Mi, akik annyi háborút végigszenvedtünk, éspedig ellenséggel saját földünkön (nem, mint az amerikaiak, mert háborúik elle­nére földjükre soha nem lépett háborús ellenség ) mi, re­megve ejtjük ki a szót: háború és áhítattal a szót: béke. Ezekkel a szavakkal a hatalmasok sokat és álszentül ját­szadoznak. Ma, napjainkban különösen könnyelmű szó­játék tárgya a háború és béke. A békét nagyobbára úgy állítja egyik nagy a másik elé. hogy megszabja a feltétele­ket. Elmondja, hogy ennek kell lenni, hogy ne kerüljön kenyértörésre a sor. Ez természetesen nem béke, hanem a megadás feltételeinek körülírása.. A feltételekkel dobálózás annyira mindennapi, hogy a világ polgárainak képzeletét főleg ez a probléma tölti be és ez okozza, hogy a fantáziadús írók is ezzel a kérdéssel nyugtalanítják az olvasókat. Minthogy pedig a béke leírása nem nagy mesemondó fantáziát igényel és nem vált ki kel­lő izgalmat^ az írók inkább a háborút választják témakör­nek. így történt ez a fentebb említett esetben is. Ezért szük- letett meg az Erdman mester féle jóslás arról, hogy 1979- re összeomlik a jelen rend, legalábbis Erdman fantáziálása szerint. Ezt a regénybe oltott fantáziát ajánlatos lenne mindenkinek eredetiben elolvasni. A könyv nemcsak tel­jes alapossággal használja a világtérképet és a térképen hi­telesen fellelhető országok politikusait névszerint hívja tetemre, de az eseményeket olyan valószerűen és izgalma­san csoportosítja, hogy tehetséges mesemondása a reali­tás minden látszatát kölcsönzi. Erdman foglalkozására amerikai bankár, aki állítólag a közelkeleti bankmanőverekben részt vett és ismeri Ameri­ka és a Középkelet gazdasági-és politikai keresztmetszetét. Ugynéz ki, hogy az általa emlegetett politikusok nagy ré­szét nagyon is jól ismeri pénzügyi tranzakciókból, tehát ve­séjükbe lát. A pénzügyi háttér adja a valóság ízét helyzet- leírásainak. Sokan sokírányból várják a háborút. A két nagyhatalom egymástól remeg. A közhely Izraelre fogad. A legtöbben az olajüzlet táján keresik a háborús kanócot. Erdman egy ne­gyedik és váratlan utat tár fel. Tudvalevő, hogy az arab vi­lág egysége még évek vagy évtizedek kérdése. Újabban már nemcsak szovjet és amerikai orientációs arab világ van, de van egy Khadafy líbiai elnök által vezetett szélsőséges tá­bor, melybe az olajgazdag Iraq, de állítólag Syria és Algé­ria is belesorolandó. Van Egyiptom a középen és van a pén­zes Saudi számtalan arabvilágbeli zsoldosával. Ehhez még az is hozzájárul, hogy Középkelet nemcsak arabokból és Iz­raelből áll, de Perzsiából is, a mai Iránból. Irán nem arab, de történelmében szervezett birodalom és mohamedán (mint az arabok). A két nagy olajos, Saudi és Irán billiókat Carter elnök Lengyelországban Az alaposan „megszűrt" war- sói felvonulás-és fogadási menet egyetlen táblája, annak nyilván „becsempészett" felírása szem­beötlőit — a hírek szerint — az Elnöknek is: „Mi számítunk Amerikára, ne hagyjatok cserben bennünket". Sajnos az elnöki látogatás korántsem szolgált efféle remény-növelést, inkább az ellenkezőjét vagy talán dur­ván az ellenkezőjét. Köztudomású, hogy az Elnök nemzetvédelmi, tehát külügyi tanácsadója Brzezinski lengyel, aki Warsöban született és nevel­kedett, majd apjával, mint cana- dai lengyel követtel a háborút közvetlen megelőzőleg kikerült Lengyelországból. így tehát Car­ter - feltehetőleg — a lengyelek politikai és gazdasági helyzetét ismeri, illetve azt legjobban is­meri a vasfüggönymögötti együttesből. A 90 %-ban katolikus lengye­lek a politikát a templomban és a templomon keresztül gya­korolják vagy szűrik át. A len­gyel politikai vezetés ezt nagyon jól tudja. Carter azt is megtud­hatta Brzezinskitől , hogy a lengyel nép jobban hallgat az agg Wisinski kardinálisra, mint a szovjet-lengyel vezetésre, de azt is, hogy a szovjet megszállva tartja Lengyelországot, főleg pe­dig azt, hogy háborúelőtti orszá­ga felét a szovjet a háború be­fejeztével elvette és a szovjethez csatolta. (150 ezer négyzet­mérföldből 70 ezret vett el). Ta­lán arról is hallott vagy hallania illett volna Carternek mielőtt ilyen látogatást megejt, hogy a lengyelek, éspedig a lengyel pro­letárok kétszer is fellázadtak a kommunista rend ellen és soha nem szerették az oroszt. A warsói sajtókonferenciától a lengyel nép sokat várt, jövője jobbrafordulását remélte. A lengyel újságíróknak csak a „meg bízható" részét engedték be a konferenciára és az általuk fel­tett kérdések — érthetően — nem érintették a nép érzékeny pont­jait, a szovjet uralmat és a vele­járókat. Egyetlen újságíró, ter­mészetesen fiatal amerikai új­ságíró tette fel a várvavárt kér­dést, éspedig határozottan (lát­ható és hallható volt a TV Today Show-ján december 30-án reggel 8:15-kor): „remélheti-e Len­gyelország azt, hogy visszanyeri szabadságát?" Ebben a kérdés­ben minden benne van, az egész látogatásnak a lengyel nép szá­mára szóbajöhető értelme. A többi ugyanis csak üres céco, népszerűsködés és felesleges pénzköltés* annak a tervszerűt­len politikának a megnyilat­kozása, mely csalódást csalódás­ra halmoz. Senki megfontolt személy nem várt erre az újságírói kérdésre olyan elnöki választ, mely ameri­kai felszabadítást hirdet meg vagy megpecsételi, ilítéli a szov­jet dominációt, de mindenki, fő­leg a lengyel nép várta, hogy a hozzájuk látogatóba érkezett amerikai elnök nem a lengyel­szovjet uralmat magasztalja, ha­nem valami diplomatikus re­mény félét meghagy, ha nem is gyújt új lángokat a sokat csaló- Folytatása 2. oldalon. inkasszál nyugattól olajáért. Ezen sokféle befektetést való­sítanak meg, de állítólag elsősorban fegyvereket vásárolnak. Ezek a fegyvervásárlások olyan nagymérvűek, hogy a hoz­záértők analizálják, melyik az az ellenség, mely ellen az egyik vagy a másik ezt az óriás arzenált fel akarja használ­ni. Ezt a történelmi helyzetvalóságot használja fel Erdman és fantáziái. Fantáziája odavezet, hogy a jelen iráni uralko­dó, a Sah, — ahogy ez a politikai valóságnak meg is felel, — visszaálmodja az óriás Perzsa birodalmat. Ez a birodalom az egész Perzsa öböl. A Sah személyes ellensége a szomszé­dos Iraq. Ez felében szovjet érdekterület. A Sah tudja, hogy a már többször kudarcbafulladt Iraq elleni háborúskodás­nak megismétlése aktivizálná Khadafytt és társait. Azt is érdekfeszítően ismerteti Erdman, hogy milyen okok kész­tetik a Sah-tí arra, hogy a legnagyobb olajtermő arab or­szágot Saudi Arábiát közömbösítse ártalmatlanná tegye. Most már csak a középkeleti kanócot kellett a történelmi tényekkel összehozni. Ennek érdekében Erdman egy izra­eli atomtudost állít be, aki egy svájci atomtudóst bir rá a Sah és a svájci hivatalosak közbejöttével arra, hogy építsen atomot Iránban. Erdman fantáziájában Irán először Iraqot borítja lángba, majd a többi arab országnak figyelmeztetőt küld, hogy ha megmozdulnak ledobja rájuk atomját. A Sah hatalmi tébolyában teljes bizonytalanságot idéz elő Kö­zépkeleten. Az Amerika által áliig felfegyverzett Saudi Arábia nem várja be a Sah fenyegetésének beváltását és Iránt a Sah-al együtt egy óra alatt elpusztítja. A világ olajának legértékesebb része a lángokban áll. Az arab probléma végetér. De végetér a civilizáció is és vele a nyugati kultúra is. Mese. Fantázia. Reméljük az is marad, de az apokalip­tikus elgondolás erősen foglalkoztatja a nagyvilágot. Hírek a nyugtalan világból A HIVATALOS UPI híradás szerint pénteken, január 6-án Mrs. Carter és Vance külügy­miniszter BUDAPESTEN ÁT­ADJÁK A SZENT KORONÁT. A DOLLÁR ÁRFOLYAMA FOLYAMATOSAN ESIK a kül­földi piacokon. Ez a szövetsé­gesek áru-és valutapolitikáját is zavarja. Azzal vádolják a Carter1 adminisztrációt, hogy semmit sem tesz ennek megállítására. A US a SALT II tervekben olyan engedékeny, hogy azt ki­használva a SZOVJET A MAXI MUMRA EMELTE TENGER­ALATTJÁRÓIBÓL KILŐ­HETŐ INTERKONTINENTÁ­LIS RAKÉTÁINAK SZÁMÁT. Reddingben a COUNTY AS— SESSORT ÁRUHÁZI LOPÁ­SON ÉRTÉK. 30 ezer dollá­ros fizetéséből nem tellett „ap­róságokra". Bulgária hosszú huzavona után EGYÜTTMŰKÖDIK A US-EL KÁBITÓSZERCSEMPÉSZÉS ELLEN.A Balkánon át Bulgária nagy átmenőforgalmi lehetősé­get adott csempészeknek. AMERIKA KÉSZÜL A TIZE­DES (metric) SZISZTÉMÁRA VALÓ ÁTTÉRÉSRE. A Natio­nal Bureau of Standarsnál egy kormánybiztos (Mr. Jeffrey O- dom) működik a billiókba ke­rülő rendszer bevezetésére. A kormánybiztos szerint bizonyos tradicionális egységekben nem lesz változás (pl. a footbal pálya 100 yard marad, egyes elektro­mos és vízvezeték alkatrészek is a régi méretűek maradnak.) PORTUGÁLIÁBAN nemcsak KORMÁNYVÁLSÁG, de gazda­sági csőd is van. A NATO fontos támaszpontja politikai-és gazda­sági támogatást sürget. HANOI A SZOVJET LEG­JOBB BARÁTJA ÁZSIÁBAN. Most éppen 2.3 billió dollár US jóvátételt sürget. A KUBAI KATONASÁG EL­LEPTE AFRIKÁT. 16 ország­ban van jelen kubai „tanácsa- dó"-és egyéb honfoglaló, úgyis- mint a szovjet invázió félhiva­talosa. Angolában, a volt Portu­gál gyarmaton 23,000 van belő­lük. Az egyik gyarmatosítást fel­váltja a másik. Viszont Castro figyelmeztette Cartert, semmi köze, hogy mily kubai erők van­nak Afrikában, mert az efféle a két állam (a 217 milliós US és a 8 milliós Kuba) javuló viszonyát csak elrontja.

Next

/
Thumbnails
Contents