Californiai Magyarság, 1984. január-december (61-63. évfolyam, 1-50. szám)

1984-01-06 / 1. szám

L | f “ ** I ESTABLISHED in (CALIFORNIA HUNGÁRIÁN S) the Mississippi (UPS 084-440) January 6, 1984 f j |J A /SVA - 1922 An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 I _____________________________________________________________________________________________________________ ÉVFOLYAM Single copy in the US 40 cents *-------------------------------------------­LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60cents. - VOLUME 61-1. DR. NANAY ENDRE: VILÁGHELYZET Megbomlott a vasfüggöny „egysé­ge”? Románia újabb disszidens ma­gatartását részletesen taglalja úgy az európai­, mint az amerikai sajtó. Az első eset,­­ írják a világlapok (Neue Züricher Zeitung, Frankfurter All­­gemeine, New York Times 12­ 21-83), hogy egy varsói pak­tum tagállam (Románia) nem fogadja el Moszkva hivatalos meghívását fontos értekezletre. December 9-én volt Moszk­vában nemcsak a varsói paktum tagállamainak, de valameny­­nyi Moszkva-szimpatizáns országnak, illetve azok kommunis­ta pártjának értekezlete, melyen „a követendő ideológiai- és propaganda vonalvezetést” határozták el, a US által Európá­ban felszerelt atomrakéták utáni helyzetet vitatták meg. Az értekezleten résztvettek: Kuba, Laosz, Mongólia, Vietnám és valamennyi tagállam, kivéve Romániát. A kommentálások szerint ilyen még nem fordult elő a második világháború be­fejezése, legalábbis a Varsói Paktum életbelépése óta, hogy egy tagállam ne küldjön megbízottat, vagy képviselőt Moszk­vába a párt fontos értekezletére. A hosszadalmas kiértékelé­sek kitérnek a következőkre: Ceausescu román kommunista diktátor állítólag a US „zero-zero option” elvet akceptálja, nevezetesen ne legyen sehol, semmilyen atomrakéta, se US, se USSR által felállított. Bukarest az egyetlen vasfüggöny­mögötti ország, ahol Izraelnek követsége van, s ahol nem­csak többféle arab diplomáciai képviselet is működik, de „nemzetközi hangok” is hallhatók, állítják a nyugati tudósí­tások. A nyugati hír-litániák azt is tudni vélik, hogy még Kelet- Németországnak, sőt Csehszlovákiának sem tetszik a szovjet elhatározás, mely szerint mind a két ország „kap” (vagy már kapott is) SS-20-as atomrakétákat. Következtetésükben to­vábbmennek. Állítják, hogy a bulgáriai Szófiában nem rég befejezett „szocialista országok” értekezletén a szovjet nem jött elő (legalábbis nyilvánosan) azzal, hogy Bulgáriában is fel kíván szerelni SS 20-asokat. Sőt, a legrégibb kommunista diktátor, Zsikov állítólag azt közölte, hogy Bulgária a Bal­kán atom­mentes övezetébe fog tartozni. Ez közvetve azt is jelentené, hogy a szovjet nem tartotta alkalmasnak az atom­­rakéta-felszerelési ügyet tovább „forszírozni”, ráerőltetni zsoldosaira, így a legrégibbre és legmegbízhatóbbra, Zsikov­­ra. Mindehhez hozzáfűzik, hogy belül a szovjetben is bizony­talanság észlelhető ebben a kérdésben is, talán gazdátlanság, a vezér, Andropov betegség címén való távolléte miatt. Andropov ,jó egészségi állapotát” (a moszkvai US követség szerint) azzal akarták igazolni a nagyvilág felé, hogy az ép­pen Moszkvában tartózkodó Armand Hammer olajmágnást, aki a szovjettel üzletel, meg akarták hívni a Kremlbe Andro­pov meglátogatására. Ám, mondja a hír, ezt is le kellett mondani, valószínű, — következtetnek. — Andropov állapo­ta nem volt még erre sem alkalmas. Ebbe a fonalba belefű­zik azt a véleményt is, hogy Ceausescunak ez is kiváló alkal­mat nyújt a disszidensségre. Sőt tovább szövik a kompliká­ciókat: idéznek a keletnémet sajtóból, mely szerint Hone­­cker, a keletnémet kommunista főnök többek között azzal érvelt, hogy jobb tízszer próbálgatni a tárgyalást, mint egy­szer kilőni valamiféle atomtöltetet”. Ezzel a keletnémet kommunista helytartó rosszallásának adott volna kifejezést, hogy a szovjet nemcsak Genfben, de Bécsben is megszakítot­ta a leszerelési tárgyalásokat a US-el. Csak kevés sajtó-megnyilatkozás foglalkozik azzal, hogy vajon Románia jelen „rakoncátlanságá”-nak mi a háttere, nevezetesen: Romániából, Ceausescutól ered-e, vagy megját­szott? Mindez a US felé való kacsingatás-e, vagy a szovjet ál­tal tudomásul vett összjáték? A nyugati kölcsönök megszol­­gálása és a továbbiakba fektetett remény? Egyes híranyagok egyszerűen nem hisznek abban, hogy a szovjet tömbben ezt meg lehessen tenni anélkül, hogy a moszkvai főnökség vala­miféle szentesítést ne adjon. Románia fekvésénél, stratégiai helyzeténél fogva (bár szovjet katona nincs földjén) kiszól-Folytatás a 2. oldalon. KIJÖNNEK-E ÉS MIKOR A US KATONÁK LIBANONBÓL? Reagan elnök sajtóértekezletet tartott (12-20-án) a Fehér Házban. A sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva közölte, hogy úgy a US, mint Anglia, Francia- és Olaszország erői csak azért vannak Libanonban, hogy a libanoni fegyveres erőknek s egyáltalán a libanoni kormány­nak támogatást adjanak (ha jelképesen is), hogy megerősödhessék: Li­banon végre független ország lehessen. Amennyiben a libanoni jelen országvezetés ezt nem tudja elérni, vagy a vonatkozó és folyamatban lévő tárgyalások kudarcba fulladnak, tehát nincs lehetőség, vagy re­mény független Libanonra, nincs béke, mely reálisan támogatható a nemzetközi erők által, úgy fontolóra kell venni a US erők kivonását is. Az elnök szerint, egy független és erős Libanon bástya lenne Közép- Keleten, talán levezető csatorna is a sokféle arab és egyéb érdek-ösz­­szeütközésben. KARÁCSONYRA GRENADÁ­BÓL a US harcos állományt visz­sza — haza — szállították, s csak a műszaki-, egészségügyi- és ha­son részlegek maradtak vissza a szükséges katonai-rendőri erők­kel. DALLAS TEXASI VÁROS 20 évvel Kennedy elnök meggyilko­lását követően erősen fejlődik, de a város nem felejtette el a szo­morú emléket. Az atom propaganda filmet nem vetítik Lengyelországban December 20-án kellett volna a lengyel TV-nek levetíteni a „The Day After” c. Amerikában készült TV filmet, azaz bemutatni egy kép­zelt atomtámadást követő napot a US-ben. A szocialista országokban elsőnek a lengyelek „élvezhették” volna egy amerikai város és lakosai elpusztulását. A lengyel hivatalosak a vetítésre megszabott napot meg­előzően hivatalosan közölték a filmet készítő ABC TV. londoni meg­bízottjával, hogy „egyelőre” a film nem kerül bemutatásra, az okok közlése nem történt meg. A pápa merényletével vádolt bulgár szabadult Legalábbis egyelőre a börtönből házi őrizetbe került Sergej Avanov Antonov, akit a pápa elleni merényletben való részvétellel (összeeskü­vésben) vádol az olasz hatóság. A házi őrizetet állítólag Antonov egész­ségi állapota szükségeli. Egyes hírforrások szerint azonban a vádható­ságnak nincs „elegendő" bizonyítéka a volt római bulgár repülőtársa­ság irodavezetője elleni bűnösségre, az összeesküvésben való részvétel­re. Egyébként a pápa meglátogatta a római Rebibbia börtönt, ahol me­rénylője a török Agca tölti életfogytig tartó börtönbüntetését s a pá­pai mise után találkozott merénylőjével is. SEM A JOBB, SEM A BALOL­DALI latin (nicaraguai és el-sal­­vadori) politikusokat nem enged­ték be a US-be, mert felesleges a propaganda. FÖLDÜNK KIFEJLŐDÉSÉ­NEK titkaihoz közelebb jutot­tunk a jelen lég űr­repülés során megejtett tapasztalatokkal. A SZEGÉNYEKET SEGÍTŐ „önkéntes" és félönkéntes intéz­ményekben egyre több a sikkasz­tás: a szegényeknek szánt össze­get „eladminisztrálják". ALGER HISS a ma 79 éves Roosevelt bizalmas, akit külön­böző című „árulásokkal" vádol­tak, 35 éve próbálgatja a rehabi­litációt, sikertelenül. FIDEL CASTRO AZ 56 éves kubai vezér állítólag beteg. Több órás beszédeit alaposan leszűkí­tette és azt is csak olvassa. TÖRÖKORSZÁGBAN Ameri­kának 26, Görögországban 24 katonai bázisa van. Ezért mind a két ország fontos nyugat számá­ra stratégiailag is, s így a két or­szág között folyó harc Gyprus szigetéért nehéz helyzetet terem­tett a USnek. HÁROM „NYUGALMA­ZOTT" US ELNÖK élvezi a ha­talmas nyugdíjat, közel évi 100 ezer dollárt és a különböző „készkiadást", melyet most ala­posan megkurtított a Kongresz­­szus. HÍREK a nyugtalan világból A 90 MILLIÓS IZLÁM BANG­LADESH megelégelte a szovjet beszüremkedést, bezáratta a szov­jet kulturális (propaganda) iro­dát és 18 szovjet diplomatát ki­utasított, a többieket pedig (a csatlósokat is) figyelmeztette, hogy „csak" diplomáciai tevé­kenységet folytathatnak, ha az országban akarnak maradni. A SAKK VILÁGBAJNOKSÁ­GON a szovjet játékos Smyslov „visszanyerte" illetve visszavette a vezető szerepet a magyar Ribli Zoltántól. A PLO útjai Jasser Arafat 4,000 katonájával (francia csatahajók által védve) gö­rög tutajokon Libanonból kihajózott. A PLO tagok egy része Cyprus szigetére, míg Arafat valószínű Tuniszba ment. A szervezet két részre szakadt. Arafat „harcoló front nélkül" maradt, kénytelen volt számű­zetésbe menni. A Szíria által segített szakadár PLO részleg szervezke­dik: Arafatot árulónak minősítették, aki „semmit" nem tudott elérni közel 40 év alatt. A PLO jövője most már Szíriától (is) függ, na meg a szovjettől. Arafat és katonáinak jövője kérdőjel. Arafat semmiféle „ki­áltványt" nem intézett a táborokban szenvedő palesztin néphez. A MOSZKVAI US KÖVET­SÉG november 16-án nem ünne­pelte meg a US-szovjet diplomá­ciai kapcsolat 50. évfordulóját. Helyette a moszkvai US követ, Arthur Hartman a NATO orszá­gok Moszkvában lévő diplomatá­it meginvitálta a „Ninocska" sza­tirikus film vetítésére. | “Budapesti Éjszaka"­­ S SAJTÓBÁL február 11kéni

Next