Ceglédi Hirmondó, 1925 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-04 / 1. szám

­iegléd, 1925 január 4 Wm Md 1000 haiunla­m­­ III. évfolyam, 1. szám CZEGL HÍRMONDÓ POLITIKAI LAP « MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal, I. ker., tölv@s*tér,rési jérás&b­ásggi épület Felelő* verttesín­e •• SIMON JÁNOS Előfizetési dij: negyedévre 10.000 K Nyílttér garb­ond sora 20(H) korona Gazdasági helyzetünk 2071-ben A békekötés óta nem volt oly fontos ese­ménye gazdasági életünknek, amely jelentő­­ségében és a közgazdaság minden ágában való kihatásában felülmúlta volna azt a nagyarányú akciót, amelyet a magyar kor­mány a külföldi kölcsön megszerzésére indí­­­­tott és amely az 1924. évnek derekán jutott el a befejezéséig és hozta meg első nagy eredményét, a magyar korona stabilizálását. Ettől az eseménytől függnek és ehhez kap­csolódnak az elmúlt év gazdasági életének­­ eseményei és az adja meg a bázist a jövő­­ tervekhez és munkálatokhoz. A szanálási­­ akciót támadták úgy politikai, mint gazda-­­ sági szempontokból és sokkal jobban szeret-­­ ték volna, ha Magyarország pénzügyeit és gazdasági viszonyait saját erejéből regene- t rálja és nem vállal nehéz feltételeket a kül­földről kapott segítség fejében. Akik ilyen véleménnyel voltak, azok nem számoltak­­ azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a bel-­­­földi kölcsön felvétele járt volna és amelyek minden valószínűség szerint túlszárnyalták­­ volna a külföldi kölcsönre alapított szanálás­­ terheit. Mi most nem foglalkozunk a szaná­­­­lási tervezet kritikájával, a külföldi kölcsönt megkaptuk, a visszafizetés feltételeit és az ellenőrzést kötelezőnek fogadtuk el magunkra­­ nézve, most tehát az adott tényekkel kell számolnunk és azon kell lennünk, hogy a lehetséges keretek között Magyarország minél­­ jobban felhasználja a rendelkezésére bocsá­tott tőkét és hogy a feltételekben kiszabott két esztendő alatt minél nagyobb eredmén­­­nyeket érjen el a gazdasági élet egyensúlyá­­nak helyreállításában. Az eddigi jelek rész­ben reménykeltők és a gyógyulás folyama­tának megindulását mutatják. Természetes azonban az is, hogy az egészséges gazda­sági helyzethez való visszatérés nem mehet végbe áldozatok nélkül. Az 1924. év első fele még a koronarom­­­­lásnak jegyében állott és a valutának a rom­­­­lás iránya igen meredek volt és igen nagy­­ károkat okozott, mert a kormány ebben az­­ időben már nagy áldozatokkal igyekezett biztosítani pénzünk stabilizálását. Az inflációs korszak lélektani hatásait azonban nem le­hetett egyszerre megszüntetni, a gazdasági köröknek a korona ellenében táplált bizal­matlansága tovább rombolta a pénz értékét. Január hó 30-án a magyar korona értéke 0.0204-en állt Zürichben, február végén már­­ csak 0.013 volt, márciusban 0.00765-ig sülyedt vissza, április hó folyamán már csak mini­mális volt a visszaesés és a hó utolsó nap­ján 0.00725-el jegyezték a koronát; május­ban a visszaesés ismét erősebb volt és a magyar pénzt csak 0.0065-re értékelték.­­ Június hó folyamán a Nemzeti Bank felállí­­­­tásával kapcsolatban megkezdődött a javu­lás és a korona 0.0070-es jegyzést ért el a hó végén. Ettől kezdve ezután az áringado­zások igen csekélyek és a 70-es árnivót a­­ magyar pénz egészen mostanáig meg tudta tartani. Az értéktőzsdén az 1924. évben úgyszólván­­ az összes értékpapírok súlyos árfolyamvesz­­­­teségeket szenvedtek. Szinte lavinaszerűen zuhantak alá, különösen a mesterségesen­­ felhajtott, úgynevezett „favorit“ papírok és maguk alá temettek egy csomó újonnan alakult konjunktúra-vállalatot, de sajnos, a tőzsdére csábított kisemberek nagy tömegét is. Az év folyamán a budapesti értékpapírok értéküknek Vs—2/3-át vesztették el átlagban, egy-egy esetben még nagyobb veszteségek is előfordultak. Ilyen nagyjelentőségű ese­ménnyel szemben a tőzsdeadó reformja és más részletintézkedések, amelyeket a tőzsde feljavítására az érdekeltek kívánnak, nem , hozhatja meg a várt eredményt és az állan­­­­dósult lanyha irányzat megszűntét. Egészsé­­­­ges vérkeringése csak akkor lesz a tőzsdének,­­ ha a külföldi tőkék is belekapcsolódnak a­­ vásárlásokba, ez azonban csak az osztalék-­­ politikának a békebeli princípiumokra való visszatérése mellett képzelhető el. A gabonatőzsde nagy áremelkedéseket­­ hozott, azonban jelentőségéből veszített az­­ esztendő folyamán. A gabonaforgalom kezdi­­ elkerülni Budapestet és az árucsere közvet­­­ lenül történik az egyes vidéki helyek között, sőt részben az export is a főváros kikapcso­­­­lódásával a termelőhelyekről dunai, vagy­­ déli vasúti állomásokról bonyolódik le. A kisebb jelentőségű piacokon is a szaná­­­­lási akció óta vontatott volt az üzletmenet,­­ mert a korona stabilizációja óta túlhajtott árak részben csökkentek, részben nem emel­kedtek olyan mértékben, mint más esztendők hasonló időszakában. Az általános elszegé­nyedés következtében, a fogyasztás is minden­­ vonalon csappant és a kereskedelem felsza­badításába vetett remények nem teljesedtek­­ be. A kereskedők igen nagy mennyiségű árut­­ raktároztak fel, azonban most nem tudnak túladni készleteiken és a karácsonyi vásár olyan rosszul sikerült, mint még egyetlen esztendőben sem. A kamatlábnak a Nemzeti Bank által form­­­szírozott csökkentésétől, a tőkének a pénzin­tézetek fúziójában megnyilatkozó tömörülé­sétől, az angol fontnak a koronára kiható javulásától, a külföld bizalmának Magyar­­ország iránt mindinkább fokozódó helyreál­lásától, valamint a szomszédállamokkal való­­ gazdasági tárgyalásoknak befejezésétől és a­­ kereskedelmi szerződéseknek megkötésétől­­ várhatjuk a gazdasági életnek azt az enyhü­­­­lését, amely ebben az évben remélhetőleg­­ jobb megélhetési viszonyokat fog a magyar­­ nép legszélesebb rétegeinek biztosítani. — A szövetkezésről tartott előadást­­ dec. 23-án dr. Nagy Rezső szövetkezeti igaz-­­­gató. Az előadást — melyet jórészt gazda­közönség hallgatott végig —, az tette értél­­­kessé, hogy reámutava a szövetkezésben rejlő hatalmas erőre, utat mutatott a gazda­sági boldogulás felé. — Az előadást követő vita során Váróczy Mihály mondta el gon­dolatait a létesítendő sertéshizlaló és gyü­­mölcsértékesítő szövetkezetekről. — Az elő­adásokat általában kevesen látogatják, pedig tanulni nem szégyen. Mikor leszünk mi ott, ahol a nyugati országok gazdái: tanulnivágyás­­sal telve, szakkönyvekkel, szaklapokkal felszerelve ? Varrógépek, kerékpárok a legjobb minőségben és ízléses ki­vitelben a legelőnyösebb­­’fp® fizetési feltételek mellett kaphatók POLAYSCHSK A. cégnél» Jászberényi­ út, Róm. kath. iskolaépület. Összes mezőgaz­dasági gépeit! „Ford­son" traktorok! POLITIKA Belföld ' - gyf A belső politikában még mindég az ünnepi csend az ur, a képviselők otthon tartózkod­nak családjaik körében s a politikai harcok eszközei közül éppen csak a toll nem pihen. Bethlen István gróf karácsonyi cikke pár napos polémiára adott okot a szociálde­mokrata részről. A miniszterelnöknek az ál­talános helyzetet feltáró cikke politikai kö­rökben általában tetszéssel találkozott s csak a szélső­baloldal részéről váltott ki ellent­mondást. Ezen a részen főként a főrendiház visszaállításának ügyét kifogásolták és azt, hogy a miniszterelnök nem óhajtja az ok­tóbrista politikusoknak és emigránsoknak visszacsempészését. Bod János pénzügyminiszter még az indem­­nitás vitájában kijelentette, hogy a forgalmi adó megreformálása dolgában az ünnepek után megkezdi a tanácsozásokat. Ebben az ügyben Walkó Lajos kereskedelemügyi mi­niszter, aki maga is szükségesnek tartja a reformot, értekezletre hívta össze az ipari és kereskedelmi érdekképviseleteket. Valamennyi felszólaló gyökeres reformot sürgetett és az osztrák rendszer megvalósítását kívánta. Bod János pénzügyminisztere sorozatos forgalmi­­adóankétot január 3-án szándékozott meg­kezdeni, azonban fontos elfoglaltságára való tekintettel az első ankétot január 7-ére kel­lett halasztania. Az egységes pártban a szokásos újévi üd­vözleteket elhalasztották a január 12-iki érte­kezletre, amikor Bethlen István gróf miniszter­­elnök, aki az ünnepek közül több napot vidéken töltött, beszédet mond a politikai helyzetről. Az igazságügyminiszter a valorizációs tör­vényjavaslatot átküldte a pénzügyminisztéri­umba, ahol most tanulmányozzák. Az átta­nulmányozás és hozzászólás után kerül a javaslat a minisztertanács, majd a parla­ment elé. A pénzügyi kormány vállalta a nem állami tanítók nyugdíjalaphiányának fedezését és emiatt az arany költségvetést 565 ezer arany­koronával kiegészítették. Magyarország nevelési történetében jelen­tős esemény lesz az új tanyai iskolák léte­sítéséről alkotandó törvény, melynek terve­zetét most tárgyalják a szakbizottságok. A nagyjelentőségű javaslatot, amely egyben el­helyezést ad a B.-listás tanítóknak, a kul­tuszminiszter még januárban a parlament elé terjeszti. Külföld A külpolitika legnevezetesebb eseménye az, hogy a kölni zónát az angol megszálló csapatok nem ürítik ki január 12-én és a nagyhatalmak jegyzékben fordulnak a német kormányhoz, melyben rámutatnak Németor­szág mulasztásaira és fegyverkezésére. Ez­zel a helyzet meglehetősen kiéleződött az antant és Németország között. A londoni egyezmény, melynek létrehozatalán Macdo­­­ nald és Herriot annyit fáradozott, ezzel meg­lehetősen válságba került.

Next