Ceglédi Hirmondó, 1925 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-04 / 1. szám
iegléd, 1925 január 4 Wm Md 1000 haiunlam III. évfolyam, 1. szám CZEGL HÍRMONDÓ POLITIKAI LAP « MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal, I. ker., tölv@s*tér,rési jérás&básggi épület Felelő* verttesíne •• SIMON JÁNOS Előfizetési dij: negyedévre 10.000 K Nyílttér garbond sora 20(H) korona Gazdasági helyzetünk 2071-ben A békekötés óta nem volt oly fontos eseménye gazdasági életünknek, amely jelentőségében és a közgazdaság minden ágában való kihatásában felülmúlta volna azt a nagyarányú akciót, amelyet a magyar kormány a külföldi kölcsön megszerzésére indított és amely az 1924. évnek derekán jutott el a befejezéséig és hozta meg első nagy eredményét, a magyar korona stabilizálását. Ettől az eseménytől függnek és ehhez kapcsolódnak az elmúlt év gazdasági életének eseményei és az adja meg a bázist a jövő tervekhez és munkálatokhoz. A szanálási akciót támadták úgy politikai, mint gazda- sági szempontokból és sokkal jobban szeret- ték volna, ha Magyarország pénzügyeit és gazdasági viszonyait saját erejéből regene- t rálja és nem vállal nehéz feltételeket a külföldről kapott segítség fejében. Akik ilyen véleménnyel voltak, azok nem számoltak azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a bel-földi kölcsön felvétele járt volna és amelyek minden valószínűség szerint túlszárnyalták volna a külföldi kölcsönre alapított szanálás terheit. Mi most nem foglalkozunk a szanálási tervezet kritikájával, a külföldi kölcsönt megkaptuk, a visszafizetés feltételeit és az ellenőrzést kötelezőnek fogadtuk el magunkra nézve, most tehát az adott tényekkel kell számolnunk és azon kell lennünk, hogy a lehetséges keretek között Magyarország minél jobban felhasználja a rendelkezésére bocsátott tőkét és hogy a feltételekben kiszabott két esztendő alatt minél nagyobb eredménnyeket érjen el a gazdasági élet egyensúlyának helyreállításában. Az eddigi jelek részben reménykeltők és a gyógyulás folyamatának megindulását mutatják. Természetes azonban az is, hogy az egészséges gazdasági helyzethez való visszatérés nem mehet végbe áldozatok nélkül. Az 1924. év első fele még a koronaromlásnak jegyében állott és a valutának a romlás iránya igen meredek volt és igen nagy károkat okozott, mert a kormány ebben az időben már nagy áldozatokkal igyekezett biztosítani pénzünk stabilizálását. Az inflációs korszak lélektani hatásait azonban nem lehetett egyszerre megszüntetni, a gazdasági köröknek a korona ellenében táplált bizalmatlansága tovább rombolta a pénz értékét. Január hó 30-án a magyar korona értéke 0.0204-en állt Zürichben, február végén már csak 0.013 volt, márciusban 0.00765-ig sülyedt vissza, április hó folyamán már csak minimális volt a visszaesés és a hó utolsó napján 0.00725-el jegyezték a koronát; májusban a visszaesés ismét erősebb volt és a magyar pénzt csak 0.0065-re értékelték. Június hó folyamán a Nemzeti Bank felállításával kapcsolatban megkezdődött a javulás és a korona 0.0070-es jegyzést ért el a hó végén. Ettől kezdve ezután az áringadozások igen csekélyek és a 70-es árnivót a magyar pénz egészen mostanáig meg tudta tartani. Az értéktőzsdén az 1924. évben úgyszólván az összes értékpapírok súlyos árfolyamveszteségeket szenvedtek. Szinte lavinaszerűen zuhantak alá, különösen a mesterségesen felhajtott, úgynevezett „favorit“ papírok és maguk alá temettek egy csomó újonnan alakult konjunktúra-vállalatot, de sajnos, a tőzsdére csábított kisemberek nagy tömegét is. Az év folyamán a budapesti értékpapírok értéküknek Vs—2/3-át vesztették el átlagban, egy-egy esetben még nagyobb veszteségek is előfordultak. Ilyen nagyjelentőségű eseménnyel szemben a tőzsdeadó reformja és más részletintézkedések, amelyeket a tőzsde feljavítására az érdekeltek kívánnak, nem , hozhatja meg a várt eredményt és az állandósult lanyha irányzat megszűntét. Egészséges vérkeringése csak akkor lesz a tőzsdének, ha a külföldi tőkék is belekapcsolódnak a vásárlásokba, ez azonban csak az osztalék- politikának a békebeli princípiumokra való visszatérése mellett képzelhető el. A gabonatőzsde nagy áremelkedéseket hozott, azonban jelentőségéből veszített az esztendő folyamán. A gabonaforgalom kezdi elkerülni Budapestet és az árucsere közvet lenül történik az egyes vidéki helyek között, sőt részben az export is a főváros kikapcsolódásával a termelőhelyekről dunai, vagy déli vasúti állomásokról bonyolódik le. A kisebb jelentőségű piacokon is a szanálási akció óta vontatott volt az üzletmenet, mert a korona stabilizációja óta túlhajtott árak részben csökkentek, részben nem emelkedtek olyan mértékben, mint más esztendők hasonló időszakában. Az általános elszegényedés következtében, a fogyasztás is minden vonalon csappant és a kereskedelem felszabadításába vetett remények nem teljesedtek be. A kereskedők igen nagy mennyiségű árut raktároztak fel, azonban most nem tudnak túladni készleteiken és a karácsonyi vásár olyan rosszul sikerült, mint még egyetlen esztendőben sem. A kamatlábnak a Nemzeti Bank által formszírozott csökkentésétől, a tőkének a pénzintézetek fúziójában megnyilatkozó tömörülésétől, az angol fontnak a koronára kiható javulásától, a külföld bizalmának Magyarország iránt mindinkább fokozódó helyreállásától, valamint a szomszédállamokkal való gazdasági tárgyalásoknak befejezésétől és a kereskedelmi szerződéseknek megkötésétől várhatjuk a gazdasági életnek azt az enyhülését, amely ebben az évben remélhetőleg jobb megélhetési viszonyokat fog a magyar nép legszélesebb rétegeinek biztosítani. — A szövetkezésről tartott előadást dec. 23-án dr. Nagy Rezső szövetkezeti igaz-gató. Az előadást — melyet jórészt gazdaközönség hallgatott végig —, az tette értélkessé, hogy reámutava a szövetkezésben rejlő hatalmas erőre, utat mutatott a gazdasági boldogulás felé. — Az előadást követő vita során Váróczy Mihály mondta el gondolatait a létesítendő sertéshizlaló és gyümölcsértékesítő szövetkezetekről. — Az előadásokat általában kevesen látogatják, pedig tanulni nem szégyen. Mikor leszünk mi ott, ahol a nyugati országok gazdái: tanulnivágyással telve, szakkönyvekkel, szaklapokkal felszerelve ? Varrógépek, kerékpárok a legjobb minőségben és ízléses kivitelben a legelőnyösebb’fp® fizetési feltételek mellett kaphatók POLAYSCHSK A. cégnél» Jászberényi út, Róm. kath. iskolaépület. Összes mezőgazdasági gépeit! „Fordson" traktorok! POLITIKA Belföld ' - gyf A belső politikában még mindég az ünnepi csend az ur, a képviselők otthon tartózkodnak családjaik körében s a politikai harcok eszközei közül éppen csak a toll nem pihen. Bethlen István gróf karácsonyi cikke pár napos polémiára adott okot a szociáldemokrata részről. A miniszterelnöknek az általános helyzetet feltáró cikke politikai körökben általában tetszéssel találkozott s csak a szélsőbaloldal részéről váltott ki ellentmondást. Ezen a részen főként a főrendiház visszaállításának ügyét kifogásolták és azt, hogy a miniszterelnök nem óhajtja az októbrista politikusoknak és emigránsoknak visszacsempészését. Bod János pénzügyminiszter még az indemnitás vitájában kijelentette, hogy a forgalmi adó megreformálása dolgában az ünnepek után megkezdi a tanácsozásokat. Ebben az ügyben Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter, aki maga is szükségesnek tartja a reformot, értekezletre hívta össze az ipari és kereskedelmi érdekképviseleteket. Valamennyi felszólaló gyökeres reformot sürgetett és az osztrák rendszer megvalósítását kívánta. Bod János pénzügyminisztere sorozatos forgalmiadóankétot január 3-án szándékozott megkezdeni, azonban fontos elfoglaltságára való tekintettel az első ankétot január 7-ére kellett halasztania. Az egységes pártban a szokásos újévi üdvözleteket elhalasztották a január 12-iki értekezletre, amikor Bethlen István gróf miniszterelnök, aki az ünnepek közül több napot vidéken töltött, beszédet mond a politikai helyzetről. Az igazságügyminiszter a valorizációs törvényjavaslatot átküldte a pénzügyminisztériumba, ahol most tanulmányozzák. Az áttanulmányozás és hozzászólás után kerül a javaslat a minisztertanács, majd a parlament elé. A pénzügyi kormány vállalta a nem állami tanítók nyugdíjalaphiányának fedezését és emiatt az arany költségvetést 565 ezer aranykoronával kiegészítették. Magyarország nevelési történetében jelentős esemény lesz az új tanyai iskolák létesítéséről alkotandó törvény, melynek tervezetét most tárgyalják a szakbizottságok. A nagyjelentőségű javaslatot, amely egyben elhelyezést ad a B.-listás tanítóknak, a kultuszminiszter még januárban a parlament elé terjeszti. Külföld A külpolitika legnevezetesebb eseménye az, hogy a kölni zónát az angol megszálló csapatok nem ürítik ki január 12-én és a nagyhatalmak jegyzékben fordulnak a német kormányhoz, melyben rámutatnak Németország mulasztásaira és fegyverkezésére. Ezzel a helyzet meglehetősen kiéleződött az antant és Németország között. A londoni egyezmény, melynek létrehozatalán Macdo nald és Herriot annyit fáradozott, ezzel meglehetősen válságba került.