Ceglédi Hirmondó, 1931 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-04 / 1. szám
Cegléd, 1931 jan. 4. Ára 16 fillér a sub,IX. évfolyam 1. szám CEGLÉDI HÍRMONDÓ POLITIKAI LAP • MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. kerület, Árpád-tér 5. szám, ág. evang. bazárépület Felelős szerkesztő: Szerkesztő: Simon János Fülöp József Előfizetési dij : negyedévre 1 60 fillér — Nyiktér garmond sora 40 fillér — Az újév Reménnyel vagy aggodalommal tekintsünk- e eléje a most beköszöntött uj esztendőnek ? A sors vagy az emberek akaratának, cselekvéseinek áldozatai, avagy részesei vagyunk-e hát? Osztályrészünk kiszámítható hányadai életünknek bizonyára emberektől származik, minek módosítása is az emberekre tartozik. Ezek ismét két csoportra különülnek: egyik rész a nemzetközi erőtényezőkre esik, amikkel való szembeszálláshoz erő, furfang, ravaszság, fondorlat, ügyesség nélkülözhetetlen, de bátorság, kitartás, minden kínálkozó alkalomnak és erőtényezőnek épen a legjobb időben való felhasználására is. Leleményességünk, ötletességünk, tehát egészen egyéni tulajdonságaink viszik itt a vezérszerepet. Saját kerítésünkön belül pedig úgyszólván teljesen a magunk urai vagyunk. Itt már a nemzet magával számolhat. Itt valóban kiki saját szerencséjének kovácsa. Éppen nem dicsekedhetünk, hogy a legjobb kovácsok volnánk ! Ismeretes mindnyájunk előtt egy közönséges szerszám : a heveder. Jó erőmegtakarító eszköz 40—50, sőt sokszor száz emberi erőt is képes pótolni. A társadalmak sorsának intézésében van-e ilyen eszközünk nekünk? Igen, van ! Ez a hevederünk nekünk , nemzetünk érdeke ! Bárminő nagy vagy kicsiny kérdések rendezése álljon is előttünk, fel kell tennünk a kérdést magunknak: mit kíván nemzetünk érdeke ? Akár az álláshalmozásokat tekintsük, akár a szeszfőzés megadóztatását, akár a borfogyasztási adó mértékét, akár arra a kérdésre kellene felelnünk: elveszítse-e az állam a jövedelmi adó egy részét, mikor a termelő jövedelmének felét már elveszítette ? Ha a potya állami autók elvételéről vagy meghagyásáról, ha a hitbizományi birtokkategóriák további fentartásáról vagy megszüntetéséről eshetnék szó , akár afölött kellene döntenünk, hogy minden közfunkcionárius munkája értékének megfelelően van-e jutalmazva , a kisemberek munkáját érdeme szerint megfizet- jük-e, az előkelőbb állásunkat nem túlfizet- jük-e, sokszor érdemükön felül nagyon sok- szorosan ? Ha mindezen kérdések felett kellene határoznunk, csupán ehhez a hevederhez kellene folyamodnunk: mit kíván nemzetünk érdeke? És amit erre a kérdésre lelkiismeretünk szerint felelhetünk, az a felelet bizonyára jó lesz és jók lesznek az eszerint teendő intézkedéseink is. Emiatt bizonyára nem lenne okuk ezreknek és millióknak fájdalomkönynyeket hullatniuk ! Amint látható, az emberek kormányzása nem is olyan titokzatos valami, nem is kiván valami rendkívüli bölcsességet. Egyszerű, világos értelmet kiván csupán, mely képes felfogni, képes belátni, mit kiván a nemzet érdeke ? Komoly akaratot és becsületes igyekezetet arra, hogy a nemzet érdekeinek parancsait kérlelhetetlenül és részrehatatlanul végre is fogjuk hajtani. Most az újév első napjaiban semmi egyebet nem kívánunk — és ez már igazán szerény és lefokozott kívánság — adjon a sors olyan férfiakat nemzetünk vezérletére, akik csak ettől az egyetlenegy igazságtól vezettetik magukat, de mégis a legmagasabb szemponttól, aminél magasabb nincs. Kossuth Lajos nagy elvétől, aki magára is, másra is mindig ezt alkalmazta : mit kíván nemzetünk érdeke? Vajha nemzetünk múltjából kiásott ez az egyszerű igazság érdeme szerint érvényesülhetne az újesztendőben . A ceglédi református egyház lelkipásztorai Irta : S. Szabó József ny. tanker. kir. főigazgató. III. 3. Körtvélyesi János (1592). Bakonyi után jóval Körtvélyesi János tűnik fel, mint ceglédi pap. Kik voltak előtte, nem ismerjük. Körtvélyesi 1572 aug. 15-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre, tagja volt az ottani magyar bursának is. Onnan hazajővén, működési helye homályban van előttünk 1592 -ig, amikor mint ceglédi püspökről emlékezik róla Foktövi János váci lelkipásztor, aki „Az emberről és az ő idejéről“ szóló művében (kézirat a Nemzeti Múzeumban) azt írja, hogy őt a papságra 1592 június utolján ordinálta Cegléden Körtvélyesi János püspök, aki 1594 ben már gyöngyösi lelkész volt. Valószínűleg a török és tatár hadak folyjonos zaklatásai és pusztításai miatt távozott el Ceglédről. Ezek a dúló-rabló csordák éveken át rémízgették a várost, mígnem 1596-ban teljesen földúlták és fölégették. Lakói a nádasokba és erdőségekbe menekültek marháikkal együtt és hosszabb ideig ott sanyarogtak nagy szenvedés és nélkülözés között. 4 Hartyáni Imre (1596 után): A Matricula Scholae-ban, a ceglédi egyház legrégibb protocollumában találjuk följegyezve, hogy amikor a menekülés és bujidosás után visszatért ismét a nép Ceglédre és azt lassanként újra fölépítette, egy Pákozdi nevű városi főember a borsodmegyei Emődről Hartyáni Imrét hozta prédikátornak Ceglédre. „Ez a Hartyáni Imre — folytatja tovább a Matricula — igen tudós és szépen éneklő ember volt, aki a graduális zsoltárban lévő „Háborúsága Dávid királynak egykoron nagy vala“ kezdetű éneknek versfőiben jelenti, hogy ő szerzette ezeket a verseket Cegléden.“ Ennél a hagyománynál többet Hartyániról nem tudunk. 5. K. Molnár István (1615 körül). Debreczeni Ember Pálnak Utrechtben Lampe Frigyes Adolf egyetemi tanár által kiadott nagy egyháztörténeti műve (Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transylvania, 1728) említi K. Molnár Istvánt, mint felsődunamelléki superintendent. Földváry László Adalékjaiban Molnás István néven ceglédi lelkipásztornak és superintendensnek mondja. Egy ilyen nevű gyöngyösi prédikátorról az 1626-ot megelőző időkből a Liber Matricularis is emlékezik. Zoványi Jenő 1615 körül ráckevi lelkésznek és superintendensnek írja (Theol. Ismeretek Tára I. k.) Személyét és működési idejét illetőleg teljes a homály és bizonytalanság. Még az is tisztázandó kérdés, hogy Molnárnak vagy Molnosnak hívták-e ? 6. Mindszenti Cz. Imre (1620 után). A fentebb említett Matricula Scholae Hartyáni Imrével kapcsolatban igy folytatja tovább a hagyományt: „Hunc dem plures exceperant, e quorum numero fuerunt: Clarissimus Mindszentius, Clar. Joh. Scarosimus, a szép szakálú Eszkárosi János deák Tiszteletes Uram Atque alii.“ (Ezt t. i. Hartyánit azután többen követték, akik között voltak : Tiszteletes Mindszenti, Szkárosi János és többen.) Egy Mindszenti Imrét találunk a deb- treceni kollégium növendékei között, aki 1612 május 4-én iratkozott be az iskolába. Kétségkívül azt találjuk beírva 1620 ban a heidelbergi egyetem anyakönyvébe Mindszenti Cz. Imre név alatt, akinek tiszteletére Simándi Bodó Mihály, akkor szintén heidelbergi tanuló, később felsődunamelléki püspök üdvözlő verset irt. Az egybevágó időpontot tekintve, én ezt a Mindszenti Cz. Imrét egynek Színes és hangos filmszenzáció :A rejtelmes sziget, Verne regénye, kedden 4, 6 és 8, szerdán 6 és 8 órakor rendes árakkal az Urániában. A világpolitika forrongásai A világpolitika horizontja borús, ködös s a lelkeket megülő bizonytalanság nemhogy enyhülne, de fokozódik, mint a krízis felé tartó test hőmérséklete. A forrongás centrumában a gazdasági okok és rendszertelenségek állanak, amelyek egyformán megülik a magánháztartást és az államok pénzügyi gazdálkodását Az állambölcselők és világgazdasági szakértők táborában voltak reménykedők, akik azt hitték, hogy egyes — bajbajutott — államok szanálásával meg lehet