Ceglédi Kisgazda, 1922 (3. évfolyam, 1-56. szám)

1922-01-01 / 1. szám

Czegléd, 1922. 1-ső szám. Vasárnap, január 1 Megjelenik vasárnap Megjelenik vasárnap ÁRA ÁRA Kér. politikai és közgazdasági hetilap A „Czeglédi Gazdasági Egyesület“ i.. . t------1 és a „Kér. Kisgazda- és Földmivespárt“ hivatalos lapja L_-jczzm SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: A­­Czeglédi Gazdasági Egyesület“ (Evang. bazár), hova a lap szellemi részét illető minden közlemény,­­— nemkülönben az előfizetési dijak — beküldendők Laptulajdonos: CZEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET » Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. DOBOS SÁNDOR Dr. BORSOS LAJOS Ujesztendő.(vb) Ma is azzal az örökösen egyforma óhajtással lépünk át a ránk követke­zett újesztendőbe, hogy hozzon ez reánk több jót, több boldogságot, mint amennyit az elmúlt évtől kaptunk. Az ember ritkán van­­megelégedve sorsával, ritkán volt ezelőtt is, amikor a mai időkhöz képest a rosszból alig jutott neki egy szemernyi. Hogy volna hát megelégedett ma ezer bajok terhe alatt görnyedezve, nap-naputáni csapásoktól lesújtva? Hogyne kívánnánk az elmúltnál bol­dogabb új esztendőt, amikor az ó év bizony nem sok boldogságban része­sített bennünket? Amikor ezelőtt boldog újévet kíván­tunk egymásnak, legalább a reménye kecsegtetett a boldogabb esztendőnek. Ma már tengersok csalódások, hasz­talan ábrándozások után a reménység is elröppenőben van szívünkből. Az 1921 év csak folytatása volt azoknak a sötét lapoknak, melyeken nemzetünk története már éveken ke­resztül jegyeztetik. Búban, bajban bőven kivettük ré­szünket, csak éppen az öröm kerülte el messze a portánkat. Mintha csak a Mindenható ki akarta volna pró­bálni a jó magyar ember béketűrését, kitartását, oly szigorú esztendőt mért reánk. Mert ugyan mi jót mondhatunk az elmúlt esztendőről ? Még aki tejben­­vajban fürödhetett, még az is nyug­talan lélekkel élvezhette jólétét. Nincs a földön egyetlen igaz ma­gyar ember sem, akinek lelkén mély­séges fájó sebet ne ütött volna ez az esztendő. Kevés ilyen gyászos év van feljegyezve a magyar történelem lap­jaira.— Örökké gyászos év lesz 1921, országunk feldarabolásának fájó em­lékű esztendeje. Egyetlen vigasztalásunk, egyetlen reményünk csak az lehet, hogy ezzel az évvel talán már betelt a keserű­ség pohara. Uj esztendő! Vájjon mit rejt az ti­tokzatos méhében? Lehet-e még rosz­­szabb az elmúltnál? Okozhat-e még több fájdalmat, bánatot, szomorúsá­got, mint amennyit az 1921-es esz­tendő ránk hagyott. Nem hisszük! Annyira betelt már a mérték, hogy a pohárnak, ha még keserűséget öntenek beléje, ki kell csordulni. Hisszük azonban, hogy a magyarok Istene ezer esztendőn keresztül nem azért tartotta fenn török­ tatárdúlás kö­zepette is ezt a kiváló s jobb sorsra érdemes nemzetet, hogy most oda­vesse abba a nyirkos mocsárba, mely­ben az elpusztult nemzetek fetrengenek. Hinnünk, remélnünk kell egy eljö­vendő szebb korszakban, amikor majd megtalálják jutalmukat az igazak s elveszik megérdemelt büntetésüket a gonoszok. Bízzunk a szebb jövőben, mely mél­tán megilleti a magyar nemzetet! Csak önérzet, kitartás, munka, áldozat — és hazánk boldogabb esztendeje el­érkezik. Isten, magyarok Istene, hozzád száll egy sokat szenvedett nemzet fohásza : ... hozz reá vig esztendőt, Megbünhődte már e nép ■ A múltat s jövendőt! i T» — Állampolgárság. Hivatalosan figyel­meztetik azokat a czeglédi lakosokat, akik­nek illetőségi (legtöbbször egyszersmint szü­letési helyük) községük a volt osztrák csá­szárság területén (Ausztriában) vagy Bosznia- Herczegovinában fekszik és fajra nézve magyarok, anyanyelvük is magyar, bármily régen laknak Magyarországon, pusztán ezál­tal magyar állampolgárok még nem lettek, hanem annak elnyeréséért 1922. évi január 26-ig folyamodhatnak. Evégből tehát sürgő­sen jelentkezzenek a városháza 8 számú helyiségében. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre 120 K, egye­sületi tagoknak 100 K, egyes szám­ára 2 K Hirdetések felvételnek SIMON és GARAB könyv­nyomdájában, Eötvös-tér — (régi járásbirósági épület) A Czeglédi Népkör Gazdálkodó Ifjúsági Egyesületének megalakulása. A Czeglédi Népkör gazdálkodó ifjúsága a nemrég elhintett eszmét, hogy szellemi és testi nevelése nemes céljából egy egyesületbe tömörüljön, — igazán szokatlan érdeklődés­sel karolta fel. Ez az érdeklődés igazolja azt legjobban, hogy maga a fiatalság megérezte azt, hogy egy ilyen önművelődést célzó egye­sületre milyen nagy szükség van. Bármilyen foglalkozású is legyen ma az egyén, a mai élet szövevényessége oda kény­szerít minden egyest, hogy a saját foglalko­zásának határain túl is nézzen, azon túl is megismerjen, megtanuljon sok minden egye­bet, mert különben a mai életkörülmények között könnyen az életnek ide-oda dobott, gyámoltalan bábjává válhatik. t­ehát ennek az egyesületnek elsősorban a gazdálkodó ifjúság szellemi életét kell ne­velnie, ismeretkörét bővítenie és ezen az útán kulturnivóra emelnie. Hogy e cél érdekében eredménnyel dol­gozhatunk, annak biztos zálogát láthatjuk ifjúságunk érdeklődésében. Városunk összes gazda ifjait azonban egy egyesület keretében megszervezni nem lehet. A Népkör a maga kebelében ifjúságának külön egyesületbe való tömörülését szívesen látta, ezzel is jelét adva annak, hogy milyen fontos közérdek az ifjúságunknak a jövő életre való nevelése. Úgy gondoljuk ezek után, hogy városunk többi társas egyesületeinek is hasonlóképen kell cselekednie — szinte erkölcsi köteles­sége ezt a lépést megtenni — és ifjúságát hasonlóan megszervezni. * Az új egyesület alakuló közgyűlését 1921.­ évi december 26-án, karácsony másnapján tartotta meg. Valóban elmondhatni, hogy je­len volt azon a Népkör egész fiatalsága tel­jes számmal, mintegy 70—80 tag. A gyűlést id. Szabó Károly úr nyitotta meg, mint az egyesület egyik szervezője. Reámu­tatott a célra, amelynek érdekében az egye­sület életre kelt, különösen hangsúlyozta a testi nevelés fontosságát és óhaját fejezte ki afelett, hogy ennek érdekében bizonyos szo­ros fegyelem kell, hogy beköltözzék az egye­sület életébe. Az alapszabályok felolvasása és elfoga­dása után következett annak értelmében a tisztikar megválasztása. Ezerarcú ember m*g filmcsoda. I. rész jan. 7. és 3-án az Urániában

Next