Ceglédi Kisgazda, 1933 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1933-01-01 / 1. szám

XIV. évfolyam, 1. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Ara 16 fillérÉ­­r Cegléd, 1933. január 6 * CEGLÉDI KISGAZDA Kér. politikai és közgazdasági hetilap a A „Ceglédi Gazdasági Egyesület“ cm és a „Kér. Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt“ hivatalos lapja cm Főszerkesztő: Laptulajdonos. Felelős szerkesztő: Dr. DOBOS SÁNDOR CEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET Dr. ANTAL ISTVÁN M ELŐFIZETÉSI DÍj Negyedévre 160­0 A Gazdasági Egye­sületi tagok a lapot ingyen kapják Hirdetések felvétele- SIMON és ti ARAB könyv nyomdájában Árpád-tér — evang bazárépület a­­Ceglédi Gazda­sági Egyesület* Iro­dahelyisége, evang. bazár, hova a lap szellemi részét il­lető minden közle­mény— nemkülön­ben az előfizetési dijak, — küldendők Újévi üdvözlet A m. kir. kormány Cegléd városá­nak 1933 újév alkalmával nevezetes üdvözletet küldött, olyat, amelyet a város közönsége nem fog megkö­szönni. Arról van szó, hogy az államvasu­tak igazgatásával kapcsolatban a Máv­ osztálymérnökségét feloszlatják, illetve áthelyezik részben Kecskemétre, rész­ben Szolnokra, azután a fűtőházat is leépítik, végül az egész vasúti szolgálatot a jelenlegitől eltérve más üzletvezetőségek hatáskörébe osztják be, u. m. a szegedihez, meg a deb­recenihez csatolják. Ezzel azonban nincs vége, pedig a város egész életét érintőleg már maga ez is elég volna elkeserítésünkre. A másik dolog, amiről szó van, először, hogy a kecskeméti törvény­széket a hozzátartozó bíróságokkal együtt átcsatolják a szegedi kir. ítélő­táblához, másodszor, ami még érzé­kenyebb, a mi járásbíróságunk terü­letéből ki akarják venni Zagyvarékas, Tószeg, Újszász és Abony községeket és viszont Abony járásbíróságot vagy járásbírósági kirendeltséget kapna. Ezek a tervezett intézkedések mind­két irányban olyanok, hogy a város gazdasági életét, ennek jövő fejlődé­sét a gyökerükig mélyen érintik. A vasút intézményeinek innen való elvitele, más üzletvezetőségekhez való csatolása idővel azt fogják eredmé­nyezni, hogy a város jelenlegi vasutas lakosságának százai és százai fognak kivándorolni oda, ahová őket szol­gálatuk köti. Az, amit a vasút veze­tősége megnyugtatásul beszél, hogy a vasutasnak mindegy, hol teljesít szol­gálatot, csak mézesmadzag, melynek komoly tartalma nincs. Mert, ha a vasutas szolgálatának a kezdete Szol­nokon vagy pláne Debrecenben van, vagy ott végződik, akkor mi értelme lenne annak, hogy itt lakjék továbbra is Cegléden s itt tartson házat, földet. Hogy lehet elképzelni, hogy szolgálata végeztével az ország egyik határ­ széléről majd idejön és amikor újból szolgálatba kell lépnie, akkor majd innen megy oda. Amellett ez a vál­toztatás azt jelenti, hogy a ceglédi származású családoknak is százai lesznek kénytelenek városunkat itt­hagyni, akiket pedig minden gyökér­szál ideköt. Ha ily számos egyén a várost itthagyni kényszerül, ha ekként a mi állomásunk egy u. n. átmenő állomássá süllyed le, az természetesen kihalással fog bírni a város piacára, kereskedelmére, iparára, egész gazda­sági életére, mert a forgalom erősen meg fog csappanni. Maga a vasutas­­ság is mondhatatlan kárt szenved, mert vagyontárgyait kénytelen lesz eladni, a piacra dobni, esetleg elkótya­vetyélni, jól tudván, hogy egy költöz­ködés leégést jelent. A város élete fejlődésében még nagyobb visszaesést fog eredményezni bíróságunk tervezett megcsonkítása. Közismert tény, hogy a környék élete egy város életéhez az ott székelő bí­róság útján kapcsolódik be a legelő- Ceglédi különlegességek írta : Bálint Ferenc. Ha városunk nevét összehasonlítjuk más városok hírnevével, azt látjuk, hogy majd­nem minden városnak, sőt igen sok kis falunak van valami különlegessége, ami azonnal eszünkbe jut, ha annak a helynek a nevét halljuk. Hogy városunkat nem isme­rik eléggé, hogy idegenforgalmunk alig van, azt elsősorban annak köszönhetjük, hogy nincs semmi különlegességünk, ami az ide­geneket vonzaná s városunkat nevezetessé tenné Pedig Ceglédnek oly kedvező fekvése és talaja van, hogy a gazdálkodás minden ágának megfelel. Van oly jó fekete földünk, amely vetekszik a legjobb bácskai földdel s ezen terem olyan acélos búza, mint a tisza­­vidéki. Van homokföldünk olyan virágzó szőlő- és gyümölcskultúrával, melynél virág­zóbb talán nincs is az országban. Körül van vétse városunk nagy kiterjedésü legelőkkel, melyeken­­százszámra tartjuk marháinkét. Állattenyésztésünk minden ágazata eléri, sőt talán fölül is múlja az országos átlagnivót. Szinte mindenben versenyképesek vagyunk, de semmiben sem tűnünk ki. Évszázadokon át nem tudtunk kitermelni egy „ceglédi" gabona- vagy állatfajtát, egy gyümölcs- vagy borfajtát Ha történtek is kísérletek kisebb eredménnyel, de nem mentek el azok úgy a köztudatba, mint a „makói hagyma", a „szegedi paprika", a „körösi meggy" vagy a „körösi uborka", a „kecskeméti barack". Pedig a körösi meggynek és uborkának, meg a kecskeméti baracknak igen tekintélyes részét mi termeljük, de minthogy nem mi és nem Cegléden feladva szállítjuk külföldre, nem is tudnak rólunk. Mivel Kőrös és Kecs­kemét nagymérvű szállítási kedvezményeket eszközöltek ki a Máv.-nál, beállt a visszás helyzet, hogy dacára annak, hogy Cegléd jóval közelebb fekszik Pesthez, innen mégis sokkal kedvezőtlenebb és drágább a szál­lítás, mint a távolabbi állomásokról. Így azu­tán a mi gyümölcsünket előbb kocsin vissza­felé szállítják Kőrösre vagy Kecskemétre s onnan Pestre vagy kü­földre. Ez közgazda­ságilag is káros, mert felesleges idő- és munkarablás, azonfelül a gyümölcsnek is többet árt a kocsin való szállítás, mint a vasúton. Hogy országos vásárainknak nincs olyan forgalma, mint lehetne, annak is nagyrészt magunk vagyunk az okai. A legelterjedtebb könyv még ma is a kalendárium. Ezt min­den háznál találunk. De, ha megnézzük benne a vásárok jegyzékét, azt látjuk, hogy Ceglédnek négy vásárja van, az évnek négy bizonyos vasárnapján és hétfőjén. Jól tud­juk, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mert már vagy 8—10 év óta 6 országos­vásárunk van, de azok csak 1 nap tartanak. Tehát a kalendáriumok 4 olyan napon hir­detnek Cegléden országosvásárt, amikor nincs, de ezzel szemben esztendők óta elhallgatnak két rendes vásárunkat. A mindennapi életnek két fontos tényezője a rádió és az újság. Ezek állandóan közlik a meteorológiai intézet jelentéseit. Nem nagy­szerű propagandaeszköze-e egy városnak, ha az időjárásjelentésekben szerepel ? Ceg­léddel ez még nem történt meg ! Hányszor halljuk és olvassuk naponta Ceglédhez képest egészen jelentéktelen kis helyek, pl Máté­szalka, időjárásjelentéseit, de Ceglédet soha. Pedig a Gazdasági Iskola vagy egy ambició­­zus gazdatársunk, azt hiszem, szívesen el­vállalná egy meteorológiai állomás vezetését, ami egy csöppet sem komplikált dolog. A lakosság túlnyomóbb része gazdálkodás­sal foglalkozik, de azért nincs a város ha­tárában egy kimondott mintagazdaság, amit bárkinek büszkén bemutathatnánk. Ezzel szemben a szomszédos Nagykőrös igen szép mintagazdaságot rendezett be s annak vendég­könyve sok magyar és külföldi előkelő láto­gató nevét őrzi. Pedig sokan talán nem is tudják Cegléden, hogy ennek a mintagazda­­ságnak a megszervezője és vezetője ceglédi a legjobb világmárkás rádiók SMNOS és WI­KOVICS cégnél, a

Next