Czeglédi Közlöny, 1927 (17. évfolyam, 4-52. szám)
1927-01-23 / 4. szám
XVIII. évfolyam, 4. szám. Ára 12 fillér. 1927 január 23. CZEGLÉDI „HANGYA” ÉS „OKHVETKEZETEK HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 6 pengő, negyedévre 1 , 50 f. Egyes szám ára 12 fillér. FŐSZERKESZTŐ, FELELŐS SZERKESZTŐ, SZÖVETKEZETPOLITIKAI HETILAP Dr. NAGY REZSŐ Dr. LOVAS ZOLTÁN S A CZEGLÉDI „HANGYA“ KÖNYVNYOMDÁJA tiborA miiKren klaimt litrén hunl»té*1!i|ärinu UiKlnhifatm vwz fel ■jBiusaKaKiíKmxBmrnwmaaFimm KUllrtlNIfATil: A turini út félszázada. Ötvenéves évfordulójához ért el a turini zarándokút. Ötven éve annak, hogy száz czeglédi magyar felkereste a baracconei remetét, ki, messze szülőföldjétől és nemzetének lakóhelyétől a független magyar állam eszméjének volt törhetetlen képviselője és magányos megszemélyesítője. Mig nagyszerű pillanata volt ez a czeglédi népnek, azt az mutatja leginkább, hogy akik színről-színre látták az ősz Kossuth Lajost, úgy lelkükbe fogadták e látogatás emlékét, hogy ünneppé tették ezt a napot e város életében. Mert akik e feledhetetlen útról visszatértek, úgy tűntek fel e város lakói előtt, mint akik legmélyebben hatoltak bele a magyar történelem titkába s legjobban értették meg nemzetünk történelmi hivatását. És azóta minden politikai ügyet Kossuthon mért le e város lakossága s a belpolitika mellett a külpolitikai vonatkozásokat is rendszerint figyelembe vette, mikor országos dolgokban a szavát hallatta. Czegléd ekkor másodízben került Kossuth révén abba a helyzetbe, hogy a magyar lelkek élén járhatott. Első megmozdulásának dátuma: 1848 szeptember 24 ike volt s akkor nevezte Kossuth Czeglédet, az én Czeglédemnek. így jött létre Kossuth és Czegléd közt az a misztikus viszony, mely e vidéki várost Barlagi Aladár megállapítása szerint éppen a Kossuth kultusz révén nemzetközi jelentőségűvé tette, mert Kossuthban e város oly embert ünnepel, kire hódolattal tekint az egész emberiség. Napjainkban újból útra készül Czegléd, de nem az élő, hanem a sírjában nyugovó Kossuthoz, nem ágyúdörgés, hanem harangzúgás között. Elmegy Kossuth sírjához, hogy a kegyelet adóját lerójja s e termékeny sír közelében a magyar célokat újból szemügyre vegye. Ma megint válaszúton áll a magyar nemzet s az ötvenéves évfordulón megint kilenni fog a mérleg nyelve a magyar boldogság vagy a magyar bánat felé. Ismét aktuális lett a külvilághoz való viszonyunk helyes megszabása s éppen a turini évforduló estéjén fognak elhangzani a felelős tényezők ajkáról a jövőt formáló irányító szavak. Figyelmet tud-e kelteni s bele tud-e folyni ebbe a választásba a múlt megmentett tanulsága és felemelkedik e a mai nemzedék arra a magaslatra, ami Kossuth életének legnagyobb tanulsága és ennek a kultusznak mindörökre értelmet és szárnyat ad ? Azt majd a jövő fogja eldönteni! Ez a város a múltban tanúságot tett róla, hogy érti a független nemzeti élet titkát! Tudja, hogy életképes nemzetek jelene a jövendőt szolgálja, hogy a szellemet kell győzelemre segíteni az anyagi világ kísértéseivel szemben. Ha ez a felfogás érvényre juthat a mai idők országos politikájában, akkor a tervbe vett kegyeletes út sem lesz záróköve rég letűnt időknek, hanem Kossuth életének gazdag tanulságaiból ragyogó kapu fog épülni a magyar fel- s támadás felé ! Úgy legyen! Sárkány József. Földműves munkás — a Felsőházban. Másfélmillió pályatársa falankszjából ki- lépve, eddigi névtelen munkás életét a nyilvános élettel fölcserélve, foglalja el helyét Mészáros István a magyar Felsőház első földmunkás tagja. Az Országos Mezőgazdasági Kamara összes szavazataival, a teljes bizalomnak e jelével fölékesítve fog bevonulni azokba az ünnepélyes termekbe, amelyeknek fénye és pompája eddig a felsőbb társadalmi réteg zárkózott életének keretéül szolgált. Törvény készítette elő, választás valósította meg, mert mindenki sürgette a magyar alkotmányos életnek ezt az átépítését a népképviselet irányában. S most, hogy Mészáros István személyében másfélmillió magyar kisember akarata, kívánsága szól majd friss erejével a komor hagyományok termeiben, mintha ezt a változást is-ott bizonyos meglepődés fogadná. Épen azon az oldalon, amely leginkább sürgette az ország demokratikus átalakulását... Latolgatják ezt az eseményt mindenféle megvilágításba állítva. Boncolgatják a magyar nép egyszerűségét, amely idegenül fogja érezni magát a Felsőház termeiben, s találgatják, hogyan fog ott mozogni, elhelyezkedni és megszólalni Mészáros István, másfélmillió pályatársa nevében ? Ennek a találgatásnak, amiben van egy adag kicsínylés is, amivel nálunk egyesek a magyar nép egyszerű fiainak minden nyilvános szereplését kísérni szokták, van egy alapvető tévedése- Mészáros István gencsi földműves-munkást ezek az ecetes bírálgatók egy személynek tekintik, igyekeznek őt individuális szempontból tekinteni. Pedig itt nem egy személyről, hanem egy típusról van szó. Ez a típus a más földjén munkálkodók tömege, nálunk a legnépesebb, legkiterjedtebb társadalmi és gazdasági rég Ez a réteg küldi be a Felsőházba Mészáros Istvánt, hogy legyen ott szószólója, bajainak kifejtője és orvoslási módjainak kisürgetője. Ezer éve dolgozik csöndben ez a réteg, amely névtelenségében a legigazibb ősiséget jelenti, mert hisz történelmünk teljes súlya végeredményében a földmunkásság vállán nyugodott. Most szóhoz jut és a maga soraiból, amely egyszerű és végtelen mint maga a föld, megmozdított egy rögöt. Ez a rög fog most a magyar földmunkás nevében beszélni. Az ember és a név itt mellékes. Itt egy tömegerő, egy tömegkívánság összpontosul egyetlen kiválasztott szívben és egyetlen ajakon. Mészáros Istvánban egy igazság, egy elv, egy fogalom ölt testet, s aki őt nem mint osztályának képviselőjét, hanem elvonatkoztatva, mint egyetlen embert tekinti, az nagyon messze jut az igazságtól és nem lesz módjában, hogy ezt a politikai eseményt helyesen tudja mérlegelni. Ez a választás különben csak azok számára meglepetés, akik nincsenek tájékozva arról, hogy a mezőgazdasági kamarák érdekképviseleti rendszerének megalkotása óta a munkások is állandóan részt vesznek a gazdák tanácskozásaiban. Ez volt a gazdasági és politikai előiskolájuk, s ebből a tanfolyamból lép most feljebb a gencsi földműves, hogy szószólója legyen a rábízott érdekeknek. Megválasztása nem csupán valami szeszélyes rögtönzés gyümölcse. A törvény utasította az Országos Mezőgazdasági Kamarát, hogy a kebelében levő összes szakok, érdekcsoportok és fontosabb élethivatások képviselethez jussanak. Sajnálatos volna, ha akár a köztudat, akár A szentpétervári Kurír, elbeszélése, Télapó, orosz rege, csütörtökön az Urániában