Ceglédi Napló, 1934 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-07 / 1. szám
Lapunk mai száma 4 oldal ÁRA 10 FILLÉR XVIl. évfolyam 1 1934. január 7 Felelős szerkesztő és kiadó Sárik Gyula Szerkesztőség és kiadóhivatal Cegléd, Batthyány-út 8 szám_____ CZ.-KERCEL, ABONY, TÖRTÉL, RÉKAS, UJSZÁSZ, JÁSZKARAJENŐ, VEZSENY KÖZSÉGEK ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ POLITIKAI idkUsLAP Telefon : 57. szám. Előfizetési ára: Egy negyedévre. . . . . 1’60 penge ______Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Bízunk Sok küzdelem, baj és viszontagság közepette alig vettük észre, hogy az idő már ismét egy évvel elrohant a fejünk felett. Az uj esztendő küszöbén állunk és ilyenkor bizonyára mindenki felteszi magában a kérdést: várjon mit hoz a jövő év, mit rejt magában a jövendő? Ezekben a nehéz, válságos időkben mindenki óhajtva várja a viszonyok javulását, azonban a bölcs gondviselés jótékony kézzel zárta el a kutató emberi szemekelől a jövő titkát. Ha tehát ennek a közeljövőnek valószínű esélyeit akarjuk latolgatni, akkor az elmúlt esztendőre kell irányítanunk tekintetünket, mert a véges emberi ész csak a múltból és a jelen körülményeiből következtethet a várható jövőre. Az egyes ember, az egyén sorsa még sohasem forrt össze annyira az egész nemzet, az ország sorsával, mint a mai időkben, amikor az általános politikai és gazdasági viszonyok ellenállhatatlan ereje szabja meg nemcsak az egyes társadalmi rétegek, de az egyes emberek helyzetének alakulását és egzisztenciáját is. A közösség, a nemzet sorsa ma elválaszthatatlanul összeolvadt az egyén, a magánember legszemélyesebb érdekeivel s épen ezért minden egyes magyar ember jövője szempontjából rendkívül fontos az, hogy mit végzett a Gömbös kormány azon ötnegyed év alatt, amióta az ország ügyeinek vezetését, a magyar nemzet sorsának irányítását kezébe vette? Kétségtelen, hogy a jelenlegi kormány, különlegesen súlyos körülmények között kezdett 1932. októberében felelősségteljes munkájához. Ebben az időben az ország állapota — különösen a világgazdasági válság kiélesedése folytán — igen aggasztó volt, az államháztartás nehézségei, a munkanélküliek nagy száma, a külkereskedelmi forgalom összezsugorodása és amiatt hogy a közeledő tél súlyos ,ínséggel fenyegetett s az egész nemzetet saját jövőjével és sorsával szemben súlyos aggodalom töltötte el. Ebben a válságos pillanatban vette át az államfő bizalmából az ország ügyeinek vezetését Gömbös Gyula és kormánya, akire az a nehéz feladat várt, hogy a pénzügyi és gazdasági összerroppanás veszélyét a válságban vergődő országtól elhárítsa s ugyanakkor a nemzetet kétségbeeséséből felrázza a hitét, önbizalmát a további munkához visszaadja. Ötnegyed év után ma már joggal állapíthatjuk meg, hogy a Gömbös kormány nemcsak azt a feladatát végezte el a fennálló nehézségek ellenére a legteljesebb eredménnyel, hanem a céltudatosan irányított kormányzati tevékenységgel sikerült gazdasági téren a javulás kétségbevonhatatlan folyamatát és az ország társadalmi, gazdasági és szellemi újjáépítésének munkájához a nélkülözhetetlen alapokat lerakni. Ezt a célt szolgálta elsősorban a kormány nemzeti munkaterve, amely, világos és áttekinthető pontokban foglalta össze a nemzeti élet egyes területein szükségesnek mutatkozó újítások és intézkedések egész sorozatát. Ennek a programainak lefektetése után haladéktalanul megindult a kormány tevékenysége, mely elsősorban az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének megjavítására irányult. S bár időközben a világgazdasági helyzet állandóan romlott s ezáltal az újjáépítésre irányuló munka nehézségei fokozódtak, mégis ezen a téren rövid néhány hónap alatt a kormányzat erőfeszítései nyomán olyan eredmények mutatkoztak, melyeknek jelentőségét nem lehet eléggéértékelni. A kormánynak sikerült elsősorban az államháztartás megrendült egyensúlyát a tényleges viszonyokhoz szabott költségvetéssel helyreállítani és a magyar pengő értékállandóságát kül- és belföldön egyaránt biztosítani. Ennek a kormányzati munkának nyomán bizonyos élénkség indult meg a tespedő gazdaságiéletben, minek folytán a munkanélküliség némi csökkenése tapasztalható. Ugyancsak a kormányzat intézkedése következtében lényeges enyhülés és javulás állott be a kamatterhek területén s így a mezőgazdasági adósságok kamatterhe a két év előtti 225 millió pengőről a jövő évben már 91 millió pengőre csökkent. A transzferpénzek felszabadítása immár 30 millió pengő értékű hasznos és jövedelmező beruházások eszközlését tette lehetővé, a kormány számára, míg a miniszterelnök és külügyminiszter külföldi tárgyalásainak eredményeképpen külkereskedelmi mérlegünkben a legutóbbi év folyamán 75 millió pengőnyi javulás mutatkozik. Társadalmi téren a Gömbös-kormány, elsősorban arra törekedett, hogy a legszegényebb rétegek, a kisemberek nyomasztó terhein könnyítsen és a társadalmi igazság szellemében az egyes intézmények vezetőinél tapasztalható túlzottan magas jövedelmeket lefaragja s az állás-, illetve jövedelemhalmozásokat megszüntesse. Ez a kitartó és céltudatos kormányzati munka ismét bizalmat és hitet ébresztett a magyar nemzetben, bizalmat nemcsak a saját jövője, de a nemzet hivatott vezére és annak kormánya iránt is, mely a magyar egység jegyében az ország polgárságának legnagyobb részét ma már zászlaja alá tömörítette, hogy az eddig elért eredmények alapján és a megkezdett után tovább vezesse a nemzetet a biztos feltámadásig ! A zagyvarékasi rejtélyes haláleset kezd homályosabbá válni. A zagyvarékasi ismeretes rejtélyes gyilkosság ügyében ma kezdte meg Hatvanyi László dr. vizsgálóbíró a kihallgatásokat. Az ügy jelenlegi állása: Lengyel .Mihály az állítólagos felbujtó állhatatosan tagad. A boncolás — mint ismeretes — nem tudta megállapítani, hogy Zoltéi Mihály gazda véletlenül esett-e a Krakócsatornába, vagy pedig előzőleg fejbe is verték. Kovács István 23 éves kocsis ,aki az egész ügyet megindította azal, hogy, önként jelentkezett, azt vallotta a csendőrségen, hogy Lengyel fölbujtására ő ütötte vasvillával fejbe a gazdát, azután a kocsit lovastól, mindenestől a csatornába hajtotta. Kovácsot ma hallgatta ki először a vizsgálóbíró. Ugyanis a kocsis azóta katona lett és egy fegyveres huszár ma hozta át a törvényszékre. Kovács fölött a „civil" bíróság fog ítélkezni, azonban még egy jó ideig a katonaság tartja fogva. Kovács mai kihallgatása után új fordulatot hozott az ügyben. Visszavonta ugyanis acsendőrségen tett beismerő vallomását. Csupán annyit vállalt el, hogy a kérdéses éjjelen néhány pokrócot lopott el Zölei gazdától. llllllilllllll!illi!lllllll!llllllllllll!ll!l!lllllllllllllllllllllllllllllUIIIlllilllllliillili]lil!iiillllil!l5il llä!ililll!i!!!i;il!l!lllll!llllllllllllllll!!lill!lll!lllllllllllllliil!lillillilllin A „Ceglédi Kisgazda“ Múlt vasárnap a Ceglédi Kisgazdában megjelent Kukla Béni aláírással egy cikk, melyben a következő kivétel van: „Hála Istennek még Magyarországon is szabad gondolkodni, nemcsak a megszállott területen. Mi Kukla Benőről már régen megalkottuk véleményünket. Sok szót rá pazarolni nem érünk rá. Gazdatársai és a társadalom mindenesetre ebből még jobban láthatják, hogy ki is az a Kukla Benő. — Ellenben laptársunk szerkesztőségéhez volna egy-két szavunk. A Ceglédi Kisgazdának van felelős szerkesztője és felelős kiadója is. Kérjük Önöket, ki nézte át, vagy ki fésülte Kukla Benő cikkét, mert az felelőséggel tartozik, de felelőséggel tartozik a másik is, ha nem vigyáz arra, hogy hazaárulás szélén mozgó cikk jelenik meg a lapban. — Nem csodálkoznánk azon sem, ha vé hazafias gondolkozása é letlenül b. lapjukban Fényes Lászlót feldicsérlték Londonban elhelyezett cikkéért, mert ő sem itt sokkal különbet, mint amit Kukla Béni cikke kifejez. — Tessék kirukkolni szerkesztő urak, ne a háttérből Kukla Benő nevével takaródzni. — Kinek a mentalitása ez? Ma, mikor minden becsületes magyar embernek a revízióért kell küzdeni, akkor az ország szivében, Cegléden tiszta magyar lakosság között megjelenik egy, újságcikk, amihez csak azt nem fűzték hozzá: „Benesnek ajánlva a magyar revízió ellen”. — Mert nem is kellene ellenségeinknek más érv, mint közölni a Ceglédi Kisgazda cikkét azzal a kommentárral: „íratott 1934. január havában, Cegléden, egy szinmagyar városban, Kossuth városában, egy magyar kisgazda által, felelősséget pedig egy ceglédi ügyvéd és egy ny. magyar tanító vállalt érte.”