Ceglédi Ujság, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

­r Cegléd, 1909. Vasárnap, január 3. | XIX. évfolyam. E­l­ső szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egész évre Négy hóra 6 korona, 2 korona. Egyes szám ára 14 fillér.­­­ POLITIKAI HETILAP MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP REGGEL Előfizetéseket és hirdetési dijakat, to­vábbá a lap hirdetéseit a kiadóhivatal, I. ker., Rákóczi­ utca 100. sz. alatt veszi fel. Nyik­tér garmond sora 1 korona. Uj esztendő. Az emberi életkor egy csöpp az örökké­való időben, melynek sem kezdetét nem ismerjük, sem végét nem tudhatjuk. Az arasznyi létre teremtett emberre meg­­semmisitőleg hat az örökkévalóság gon­dolata. És hogy csöppnyi életének irányt szabhasson és tartalmat adhasson, a föld­nek forgása szerint méri az időnek részeit. Most is ilyen uj részlet kezdetéhez jutottunk az uj esztendővel. Múltnak és jelennek ily határmesgyéjén tűnődve állunk meg mindig. Számon vesszük a múlt törekvéseit. S míg a sikertelen kísérleteken, a porbahullott reményeken elborongunk, lelkünkből kiolthatatlan hittel tervezzük a jövőt. Csakhogy az események nem alkal­mazkodnak az időbeosztáshoz. Van, a­melynek rangját évtizedek előtt ültették el s még ma is évek szorgos gondosko­dását igényli. Ilyen állami függetlensé­günk megvalósítása is. Életerős fa volt ez, melyet tatár-török pusztítás ki nem irthatott. De a nemzeti meghasonlás megörölte s egy gyönge szél tövestül kitépte. A függetlenségi párt évtizedek óta ápolgatja a régi törzs uj hajtását. Csak­hogy amit munkáskezek nappal építenek, azt az éj lovagjai mindig lerombolják, így tart ez évek óta. Ezért nem tu­dunk boldogulni. Politikai egyenetlen­ség­eket vert e nemzet testébe 1867-ben s amig e nemzet egy része az állami függetlenség megteremtését irta zászló­jára, addig a másik rész önrendelkezési jogunk korlátozását mondotta minden jók forrásának. Társadalmunk pedig osz­tályok szerint tagozódott. Érdekcsopor­tok keletkeztek, melyek minden közér­deket alárendeltek egyéni érdeküknek. Legnagyobb részük pedig egyenesen e nemzet egysége ellen fordult s létjogo­sultságát tagadja ma is. Ezt a politikai és társadalmi egyenet­lenséget az elmúlt év magával el nem vitte, az uj meg nem szüntette. Az idő­határ nem szabott határt a nemzetrontó ragálynak. Az uj esztendő nem uj harc­nak felidézője, hanem a réginek foly­tatása. Az időnek részekre osztása tehát csak arra alkalmas, hogy az uj részlet kez­dőpontjánál a múltat áttekintsük s ab­ból a jövőre tanulságot merítsünk. Hogy lesz-e sikere a turnusáénak, az a jövő titka. Egyetlen reménységünk az, hogy hazánk kormányzásában olyan férfiak is részt vesznek, akiknek politikai hit­vallásuk a nemzet függetlensége s akik tehát nemcsak a szó hatalmával hirde­tik, hanem a hatalom erejével munkál­ják is ezt a függetlenséget. A nemzettől függ, hogy ezt a hatal­mat önként ki ne adja kezéből. Sőt sze­rezze meg számára mindazokat az esz­közöket, melyek a politikai és társa­dalmi harc megszüntetésére, vagy kiir­tására alkalmasak. Mert csak egységes nemzeti erő lesz képes e nemzet évez­redes jogait újból visszaszerezni. Ez legyen nemzeti vezérelvünk az új esztendőben. Az egyesek pedig tanulják meg tisz­teletben tartani egymás becsületét s a becsületrablókat közösítsék ki a társa­dalomból. Mert a közügynek nincsen szüksége arra, hogy férfiainak becsüle­tét eméssze föl. Könnyű besározni a leg­tisztább jellemet is, de nehéz visszasze­rezni a közügynek az ártatlanul meg­hurcolt egyén nemes tetterejét. Csak kölcsönös becsüléssel adhatunk értéket az arasznyi létnek az örökkévalóságban, amelyben „1000 esztendő annyi, mint a tegnapnak az elmúlása és egy éjnek rövid vigyázása.“ A nemzet fiainak kölcsönös becsülése s áldozatkész hazaszeretete oltalmazza hazánkat az uj esztendőben. T A A C A. A tisztaság és az emberi test.*) Irta: Gyulai Gy. K. tanár. A szociális higiénia minden követelményének megfelelő nevelés az emberi test gondos tisztán­tartására messzemenőleg kiterjeszkedik. Igaz, adott esetekben a piszok nem tekinthető meg­szégyenítőnek, hiszen aki napi nehéz testi mun­kájában, olyan anyagok környezetében kény­telen kenyerét fáradsággal megkeresni, mint teszem azt a mozdonyvezető, a kazánfűtő, a kéményseprő, a csatornatisztító, a szénbánya munkás stb., munkája közben az ügyet se vet­het arra, hogy testét és ruházatát állandóan tisztántarthassa. Persze napi munkáját ez is csak bevégzi s akkor sokkalta gondosabb tisz­togatás alá kell vonnia testét, mint bármelyik, kevésbbé beszennyező munkát végző egyéb ember. Kétségtelen, hogy a gyermeket már zsengébb korától kezdve rá kell szoktatni a tisztaságra. ’) „A Háziorvos“ című lapból vesszük át e közér­dekű közleményt,­­ még­pedig a ruházatra és a testre egyaránt kiterjeszk­edő gondos tisztántartásra. Ám a szél­­­­sőségektől ebben is óvakodnunk kell, nehogy a végletekben aztán a gyer­mek idővel tulfinnyás, nevetséges alakká legyen, aki mindentől irtó­zik! A gyermek ügyeljen ruházatára s ha játék közben mégis bepiszkítja magát itt ott, ne bün­tessük mindjárt tul szigoruan; e helyett bujtas­suk gyermekeinket inkább olyan ruhába, amit minél gyakrabban lehet kimosni. Ez után a gyermekben hamarább meggyökeresedik a tisztaságszeretet érzéke, amit a felnőtt embe­riség higiéniája bizony sehol sem nélkülözhet, akár ruházat, akár pedig a test tisztántartá­sáról is legyen szó. Umlmas, egyhangú, sőt elszomorító az olyan­nak nevelt ember élete, aki állandóan attól retteg, hogy ruházatán folt esik. Elmegy inté­zetekben találkozunk itt ott egy-egy szánandó rögeszméjű olyan alakkal, aki a túlzott tiszta­ságszeretet mániája idővel teljesen hatalmába ejt. Láttam szánandó elmebeteg nőket, akik napestig mostak, súroltak, sikáltak, poroltak szakadatlanul. A gyermeknevelés ott, ahol a ruha és a test tisztántartásának beszoktatásáról köteles gon­doskodni, bizony nem mindenkor és minden­ben jár el helyes utakon; itt-ott még a leg­műveltebb államok kultúrnépeinél sem. Ha a csecsemőt kellő figyelemmel kísérjük, úgy ki­vétel nélkül azt fogjuk tapasztalni, hogy az átnedvesedett, piszkos pólyában, a csecsemők egyike sem fogja magát jól érezni. Eleinte csupán nyugtalankodik, ám előbb utóbb kegyet­len rivalgásba kezd, jeléül annak, hogy nem jól érzi magát. Veleszületett tisztaságérzeténél fogva tehát öntudatlanul is figyelmezteti fel­nőtt gondozóit arra, hogy a tisztaságra ügyet vessenek! A csecsemő s a fejlődő gyermek testét és ruházatát, egyaránt gondosan kell tisztán tar­tanunk. Amidőn a gyermek már egymagában eljátszadozik s kezecskéivel minden ügyébe eső tárgyat megtapogat, összefogdos, kezeit napjában ismételten és gondosan meg kell mosnunk. Egyben ügyet kell vetnünk arra is, hogy az a játékszerféle, amelyikkel a gyermek örömest el-el babrál, valóságos piszokrétegeket idővel magára ne szedjen. Az ilyen játéksze­reknél a szappan s a tisztántartó, mondhatnék itt is aseptikus kezelés, a játékszer állagának sérelme nélkül, jelentős higiénikus szolgálat.- Rendkívüli közgyűlés. ituts. dec. 20. Rendkívüli közgyűlést tartott szerdán, a múlt hó 30-ikán i. e. 9 órakor a város képviselő­testülete. A rendkívüli ülés eredeti célja, mint már karácsonyi számunkban is említettük, az volt, hogy a villanyvilágítás házi kezelésben való megtartása, vagy bérbeadása felett hatá­rozzanak. Méltán meglepte tehát a képviselőket a 17 pontból álló tárgysorozat, amelyre egy rend­kívüli közgyűlés keretében nem is számítottak. Maga a tárgysorozat különben eléggé szürke és érdektelen volt. Leszámítva a világítás ügyét, ment is simán minden, mint a karika­­csapás. Dacára ennek azonban mégis csak há­romnegyed tizenkettő lett, mikorra a polgár­­mester boldog újévet kívánhatott a jelenlevő képviselőknek.­­Azért mondjuk, hogy jelenleg

Next