Corvina, 1879 (2. évfolyam, 1-32. szám)

1879-01-18 / 1. szám

Rójunk le egy régi tartozást. I. Jó magyar családi oktató, mulattató hetilapra van szükségünk. Tartozik avval régóta a nemzetnek ugy a magyar írói, mint a könyvkereskedői kar. Hogy kivetkőzhessünk mindinkább a külföldi, de legkivált az elnémetesítő szellem békéi alól, hogy ápolhassuk saját nemzeti szellemünk eszményeit, hogy épen tarthassuk fajunk életerejét, hogy el ne fásuljon nemzetünk a mindenfelül nekünk rohamó idegen nézetek és szokások nyomása alatt, hogy lételünk, maradásunk ne legyen veszélyeztetve szomszédaink túlsúlya által — arra kell, hogy karöltve, és minden erőnk megfeszítésével fáradozzunk hazai irodalmunk fejlesztése körül. A nem­zet úgy mint az egyén erkölcse és műveltsége alapján épülvén csakis ezeknek köszönheti állandó tételét; kö­rül kell tekintenünk, hogy a tudomány és művelődés­­ terjesztése ügyében minden irányban és minden úton megtegyük kitelhető módon kötelességünket. Működjünk ernyedetlenül fenntartásunk, fennál­lásunk körül, őrizzük nemzeti tételünk szent alapját, hazai nyelvünket, óvjuk meg anyagi és erkölcsi bol­dogságunkat hazai irodalmunk felkarolása, gyöngéd és h­iv ápolása által. Kiindulván általános szempontokból, ez alkalom­mal csak egy főbb tényezőt szándékozom érinteni, csak egy nagy hézagot felemlíteni, ez pedig egy m­a­gyar szellemben szerkesztett közép­osztályaink minden ré­tegének szentelt min­denki által könnyen megszerezhető képes mulat­tató családi hetilap. Nem­ lehet elismerésünket megtagadnunk azon jó és szép vállalatoktól, melyek régebben és újabban meginditatva ugyanezen szempontokból, ugyanezen cél és irány felé vezetnek. A képes hetilapokból kivált a „Vasárnapi újság", régóta tett hű szolgálatokat, és ki­érdemelte a méltányosak elismerését. Más hasonféle­­ vállalatok szintén jó iparkodással indulnak ugyan­ezen irányban. Ha mindazáltal egy új családi hetilap meg­indítását veszszünk célba, ha mégis egy hézagról kel­lett említést tennünk, akkor szükséges ezt okada­tolnunk. Valamely irodalmi termék minősége iránt tisztába lhet jönnünk annak szakavatott tárgyalása, gondos dolgozásának felismerése által annak hatására és­­ az illető körökbeni befolyására n­é­zve azonban nem csupán a belső érték, hanem főképen még annak el­terjedése, általános szíves fogadtatása szolgálnak mérv-­­ adóul. Miért nincsenek eléggé elterjedve magyar heti­lapjaink, mért nem oly számban, amint ezt tartalmuk és berendezésüknél fogva méltán el lehetne várnunk?­­ Miért nem olvassa azokat magyar közönségünk ? Egy­­­szerű feleletünk az, hogy ezen lapok terjesztése körül­­ a kiadók részéről alig létetett valaha megfelelő intéz­kedés. Magyar hetilapjaink nem olvastatnak azon ok­ból, mert a közönség nagy részére nézve hozzáférhet­lenek, mert évnegyedes előfizetéssel és postán meg­rendeléssel vannak összekötve. De részben még­ for­májuk, berendezésük sem felel meg a nagy­közönség igényeinek. Míg a magánvállalkozó igen sok tekintetben nem képes versenyezni az állam inézményeivel, vállalatai­val, addig a magánvállalkozó, vagy privát társaság más dolgokban lényeges előnyben van az állami vál­lalattal szemben. A posta újabb időben oly lökést adott az egész üzleti forgalomnak, a­milyet előbbi nem­zedékek még elképzelni sem bírtak. És még­sem ké­pes azon méheszorgalmú tevékenységet kipótolni, a­melyet a bizományi könyvkereskedelem az irodalmi termékek körül kifejt. Nemn elég ám az előfizetési fölhívás néhány ezer példánybani szétküldése. — Szükséges hogy valaki közvetítse a megrendelést, a­mire könyvek és folyóiratok dolgában egyedül a könyv­árust tartjuk képesítettnek! íme ezen egy bajban sinlődött a mi hetilap-irodalmunk. Nálunk azon eljárás és kezelés divik még foly­ton, miszerint hírlapok csak évszakaszonként rendel­hetők meg, nálunk alig akadni csirájára azon terjesz­tési módozatoknak, melyek a német hetilapok virág­zását, de sőt világszerte elterjedését megalapították. A könyvkereskedői közbenjárás, annak közvetítése jófor­mán szándékosan, rendszeresen mellőztetik nálunk. Hírlapkiadások a könyvkereskedővel nem törődvén, csakis a postai közvetítést veszik igénybe, miből az következik, hogy nevezetesen oly vállalatok, melyek saját lábon kénytelenítvék fenntartani magukat, rövid idő múlva elenyésznek. Ezen ferde kezelési mód okozza nevezetesen magyar hetilapjaink gyér elterjedését míg ugyanazon helyekben és jó magyar városokban rész­ben 10, de sőt 1okszorta annyi német nyelvű és szí­nezetű de egyúttal könnyű módon megszerezhető leg­különfélébb lapok találhatók. Josef Rill zeigt im „Börsenblatt für den deutschen Buch­handel" an, dass er im Interesse der 3000 deutschen Lehrer Ungarn's sich entschlossen habe, „die Agenden seiner Administration des „Ungar. Schulboten" durch eine literarische Section zu einer Schulbuchhand-1 n n g zu erweitern und unter dieser Firma mit dem verehrlichen deutschen Buchhandel vom 25. Dec. 1878 ab über Leipzig in directe Verbindung zu treten". Wir sind überzeugt, dass der Ausschuss unseres Vereines, dem dies Circular noch nicht vorlag, dies­bezüglich die geeigneten Schritte tliun werde. Vorläu­fig theilen wir das Factum mit.

Next