Corvina, 1882 (5. évfolyam, 1-36. szám)

1882-01-10 / 1. szám

MEGJELENIK minden hó 10, 20 és 30-án. Az egylet tagjai ingyen kapják. Hirdetések ári: 3-hasábupetitsoroi)­kint tagoknak 2 kr., nem tagok­nak 5 kr. CORVINA. A ,,CORVINA"-nak szánt kéziratok (cikkek éshir detések) Aigner Lajos-hoz. Budapesten, (váci-utca I. sz.1 küldendők. A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. V. évfolyam. BUDAPEST, 1882. január 10. 1. szám. Újonnan meg-jelent könyvek.*) AJ Magyar nyelven. Aigner Lajos Budapesten. líeksies Gusztáv. A magyar doctrinairek. Csengury Antal, 15. Eötvös József, B. Kemény Zsigmond, Szalay László, Tre­fort Ágoston. Budapest, 1882. (8-r. VIII, 108 1.) 1 írt 20 kr. Koszorú. A Petőfi-társaság havi közlönye. Szerkeszti Szana Tamás. VII. kötet, 1. füzet. 1882 január hó. Budapest, 1882. (X. 8-r. 96 1. 1 arczképpel.) 80 kr. Fuchs testvérek Budapesten. Ábrányi Emil ujabb költeményei (1876—1881), Szerző arcz­képévél. Budapest. 1881. (K. 8-r. 319 1.) 1 frt 50 kr. vköt. 2 frt 50 kr. Tettey Nándor és Társa Budapesten. Birói ügyviteli szabályzat mai érvényében. Budapest, 1881. (N. 8-r. 61 1.) 60 kr. Máték Béla. A zsidó kérdés Xro. 2. Történelmi, társadalmi és törvényes szempontból tárgyalva. (Szerző sajátja.) Budapest, 1881. (N. 8-r. 136 1.) 1 frt 20 kr. Rendeletek, A csődtörvény hatályba léptetéséről szóló. 1881 : 3328. 3329. és 3488. számú L M. E. Függelék az 1881. csődtörvényhez. Betűrendes tárgymutatóval. Budapest. 1881. (N. 8-r. 22 1.) 20 kr. — Az uj polg. perrendtartás életbeléptetésöre vonatkozó minist. — Budapest, 1881. (K. 8-r. 43 1.) 40 kr. — ugyanaz. Budapest, 1881. (N. 8-r. 30 1.) 40 kr. Tb'rvényczlkk, 1881: LX., a végrehajtási eljárásról. Széljegyze­tekkel, betűrendes tárgymutatóval és a hatálybaléptető ministeri rendelekkel ellátva. Budapest, 1881. (X. 8-r. 185 1.) 1 frt 20 kr. Váltó eljárás. Kereskedelmi eljárás peres és perenkiviili ügyek­ben. Függelék az nj perrendtartáshoz. Budapest, 1881. (X. 8-r. 28 1.) 40 kr. * Könyvészetünk minél teljesebbé tétele végett felkéret­nek a kiadók, hogy kiadványaiknak egy-egy példányát, meg­jelenés után azonnal Makáry Gerőnek (Grimm Gusztáv könyvke­reskedésében) cim alatt beküldeni szíveskedjenek. Trocsányi Bertalan Sárospatakon. Búza János. Xövénytan. A középtanodák V-ik osztálya részére. Kiadja a „Sárospataki irodalmi kör" a főiskola költségén. A szöveg közé nyomott 170 ábrával Sárospatak, 1882. (X. 8-r. VI, 194 J.) Bízom. 1 Irt 50 kr. Magyar könyvkereskedők életrajza. R á t h 31 ó r. Ráth Mór született 1829-ben .Szegeden. Atyja, ki kincstári bérlő volt, Hát eredetileg papnak, de később, miután ezen pályához a fiúnak kedve nem volt, a kereskedői pályára szánta. A választáskor nagy befolyással volt Geibel Károly könyvárus, kivel ezen tájban léptek rokonságra, rábeszélése folytán Móric fiát a könyvkereskedői pályára adta. A hat gymnáziumi osztály bevégezte után, további kiképzés végett, Bécsben egy kereskedelmi iskolába lépett, melynek bnvégeztévei 1845-ben Pestre vissza­jött és Geibel Károly könyvkereskedésébe lépett. 1848-ig mint tanuló volt ott; akkor haza ment szüleihez s csak 1850-ben tért vissza az üzletbe. Ezen időben, midőn az irodalom újabb lendületet vett, a Pesten összejövő írói nemzedékkel ismerkedett meg Ráth, kinek körében mindinkább határozott alakot vett. fel eszményképe: ugyanis egy magyar könyvkereskedés alapítása. Terve kivitele végett a külföldre utazott s ott egynehány évig tartózkodott. 1855-ben tért vissza hazájába s 1857. május 1-én nyitotta meg üzletét Pesten a váci-utcai „Vastuskó"-hoz címzett házban. Vasszorgalma által Ráth üzletét nemsokára a fejlődés magas fokára emelte. S mint Ráth egy életrajzírója mondja; „ . . . a Vastuskó egy év lefor­gása alatt kedvenc találkozó helyévé lett a magyar szellemi nrisztokrafiának, rendes betekintse Deák Ferencnek, ki a ma már eltűnt sarok bolt piros székein adott tanácsokat a vidéki vevőknek s mondott ado­mákat barátainak. Az emigráció hazatért tagjai s a külföldi vendégek később szintén itt találták fel egy­mást, a helyiség egy hátulsó terme volt a tanács­kozási hely, itt érlelődött meg az akkori összes poli­tikai összeesküvések irodalmi része, innen indultak ki Dessewffy, Teleki és Eötvös József röpiratai, mint apostolai s előhirnökei a nemzeti szabadság vissza­térésének, és innen vette a nemzet a 60-as években Széchenyi István B 1 iek jét, mely mint legújabb lip­csei szakácskönyv, majd Horváth Mihály „F ii g g-e tl c n­ségi harc történetét", mely Alzog „Katholische Moraltheologie" képében lopózkodott be az osztrák censura kijátszásával a batáron."

Next

/
Thumbnails
Contents