Corvina, 1887 (10. évfolyam, 1-36. szám)
1887-01-10 / 1. szám
CORVINA Évkönyv. Magyar statisztikai. XIV. évf. 1881. II., V.,X.füzet. (4-r.) Budapest, 1886. Füzetje 50 kr. Tartalom : II. füzet: Közegészségügy (33 lap.) V. füzet: Kereskedelmi forgalom 1884-ben. 132 lap.) X. füzet: Állami pénzügy 1884-ben. (75 lap ) Magyarország: köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. 1. rész. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal megbízásából szerk. György Aladár. (4-r. 401 lap.) Budapest, 1886. A teljes munka 5 fil. Szerző saját kiadásában. Seress Imre: Vasutas tótok. Verses humoreszk. Illusztrálta Blaske. (X. 8-r. 47 lap.) Budapest, é. n. (1887.) Szerző kiadása. 1 fzt. Szolcsányi Gyula Egerben. Orosz Ádám. .Jézus hét szava. Nagyböjti beszédfolyam és a halhatatlanság vigasza egy alkalmi halotti beszédben. II. kiadás. (8-r. 68 lap.) Eger, 1887. 40 kr. Valentin Károly fia Pécsett Záray Károly dr. Pénz- és hitelintézeti jogtanácsos, vagyis a magyarországi pénz-és hitelintézeteket érdeklő összes törvények, ministeri rendeleteket, curiai döntvények, pénzügyi közigazgóbírósági határozatok, valamint az értékpapírok és valutákkal való üzletre vonatkozó budapesti áru- és értéktőzsde jogszokások teljes és rendszeres gyűjteménye. II. 8 r. V. 160 lap.) Pécs, 1887. 1 frt 50 kr. Idefen, nyeled könyvek. Lampel R. (Wodianer F ) Budapesten. Kuttner Alaxander. Kralky zemepis so zoláitnym ohladom nauhorsku krajiuu. Osine opravené vydanie. (8r. 60 lap.) Budapest. 1887. Papirkötésben 36 kr. Zeneművek. Klökner Gyula Székesfehérvárott. Ivanovic J. Dolorosa keringő, zongorára 1 frt. Nádor Kálmán Budapesten. Konti József. Sólyom Peti hegedűje. Ballada. Szövegét irta Kiss József. 80 kr. Nádor Gyula. Igaz gyöngyök. Hegedűre.. 1. szám : Legújabb budapesti népdalok. 1—14 szám. 54 kr. — Legújabb budapesti népdalok énekhangra zongorakísérettel. 19 szám: Ha meghalok, temetőbe visznek.. 20 szám: Jaj be sötét a te szíved éjszakája . . 30 kr. Stark Nándor úrnak a nyilt levélre válasz. A «Corvina» 35-ik számában hozzám intézett nyílt levelét a Lenormand vetőkártya érdekében olvastam, bár a válaszadás drága munkaidőmet rabolja, azért mégis fogadja következő válaszomat. Szíves nyílt levelét olvasva, valóban nem tudtam, hogy mosolyogjam, vagy boszankodjam-e, főkép azon, hogy n. t. kartárs úr oly pénz és időpazarló lett. Ha ön n. t. kartárs úr csak egy 2 krajcáros levelező lapocskán irt volna hozzám, higgye el, azonnal visszarepült volna a válaszom, de ön a hosszabb és drágább utat, a «Corvinát» választá ; szárnyaljon tehát ezen az irton válaszom is önhöz. Vegye ennek folytán felvilágosításul azt, hogy húzó, kérdő és felelő, vető, visít és újévi kártyák, ha ezen utóbbiakban nyílt naptár nincs, bélyegilleték alá nem tartoznak, igaz, hogy a pénzügyi zavaros törvényekben az áll, hogy minden kártya bélyeg alá tartozik, de akkor elfelejtették a törvényfaragók azt, hogy a komédiásoknál belépti kártya is van, ezen a sötét paragraphuson a miniszer maga sem bír eligazodni, hát még egy szerény szentesi pénzügyőr? Már Isten kegyelméből közel harminc éve annak, hogy ezen kártyákat ezerenként terjesztem, s még nem volt ember fia, ki nekem gátat vetett volna; első eset a szentesi pénzügyőr, ki túlbuzgalommal, mint Don Quixotte, kardját rántva, hős bátorsággal nekirontott a szélmalomnak, nagy tettel óhajtván bebizonyítani azt, hogy ha már minden kártya bélyeg alá tartozik, de unqye a vetőkártya is. Egyébiránt, hogy a pénzügyi törvények mily primitiv homályosak, a közegek mily törvény félremagyarázok stisztelet a kivételnek a holt betűket hogy mennyire félremagyarázzák, szolgáljon egy pár példa reá. Élénk emlékemben van az,'"' hogy ezelőtt néhány évvel egy előkelő budapesti cég nagyobb mennyiségű kereskedelmi árjegyzéket küldött a postán szét, ezeket a pénzügyőrök mint bélyegkötelest lefoglalták, a kibocsájtóra néhány ezer forint pénzbírságot róttak fel, természetes, hogy felsőbb helyen ily kis kellemetlenségtől felmentették; e blamagenek többen gratuláltak. Itt egy másik tabloan , több év előtt üzletemben megjelent egy pénzügyőri biztos és kijelente azt, hogy én néhány ezer forint pénzbírságra leszek ítélve, mert az általam kiadott 101 éves naptár több ezer példányban bélyegtelenül küldetett szét: ezen följelentés egyik nagyobb alföldi városban történt meg, fő az, hogy a pénzügyi kerületi igazgatóság a vizsgálatot helybenhagyta. O tempóra, o mores! Nem volt más teendőm, mint egy egész sereg Bucsánszky-féle napszámmal ellátott imakönyvet bemutatni, a jegyzőkönyvet magam mondtam tollba, ragaszkodva ahoz, hogy míg az összes Magyarhonban napszámmal megjelent imakönyveket meg nem bélyegezik, egy új krajcárt sem fizetek. A főigazgatóság erről tudomást vett ugyan, de máig sem válasz, sem pedig ítélet hozzám nem érkezett. Nagyon tisztelt kortárs úr, ennyi felvilágosítás után láthatja ön, hogy nem minden kártya tartozik bélyegilleték alá, azért a kártyagyár felelősségére csak tetszésszerű át vehető, azokat árulni s a lefoglaltakat visszakövetelni. A derék Múzsa János pénzügyőri fővigyázó urat nem lehet megdicsérni, mindenesetre nagyobb hasznot tett volna a kormánynak, ha néhány csempészt ragadott volna nyakon: megkímélte volna a tisztviselőket a sok irka-firkától . Lovranth Gilice rendőr is helyesen tenné, ha nem bántaná jövőben az ártatlan vetőkártyákat, mert a szentesi lakók szeretetét azáltal jobban ki fogja érdemelni, hogy ha figyelmét arra fordítja, vajon a húsárulók teljes súlylyal mérnek-e. Wajdits József: Mindenféle vissz- és utóhangok**) Az ember valóban szinte már bizonyos kikívánkozó «állapotba» eshetnek azoknak a sok mindenféle vissz-, utó- és az isten tudja még micsoda «hangok» olvasására, mik utóbbi időben, különféle «állapotok» fölött e lapokban több-kevesebb diplomatiával hallatnak, és mint a tengeri kigyók hossza-vége nélkül elnyúlni kezdenek! Hát bizony elég baj az, hogy már annyi a szaglani való honi könyvkereskedésünkben is. De utóvégre is, kit okoljunk ezért? Én legalább hajlandó vagyok e létező bajok és állapotokért senkit sem okolni. E bajok és állapotok inkább a mai általános korszellemnek, mint egyeseknek részakaratú szüleményei, a mint hogy a járványok okozóit is csak a levegőben — no aztán nekünk szegedieknek — a vízben is kell keresnünk. De a mellett távolról sem szabad tagadnunk jogosultságát s ösztönszerű szükségét annak. * Annak idején a napilapok közölték. ** Tárgyhalmaz miatt elkésett. Szerk. 1887