Corvina, 1901 (24. évfolyam, 1-36. szám)

1901-01-10 / 1. szám

2 Corvina föpi Zsedényi Aladár. A m­i vármegyénk. Ujabb bácskai históriák. (8-r. III. 145 l.) Bpest, 1900. Lampel Róbert 2 k. Légrády Testvérek Budapesten. Sienkivicz Henrik. Quo vadis? Regény Nero császár korából. 2 kötet. (8-r. 299 l.) Bpest, 1901. Légrády Testvérek 5 k. Országos központi községi nyomda részv. társ. Buda­pesten. Huszár Pál dr. és Vilsinszky Károly. A pénzügyi igazgatás kézikönyve. A községi közigazgatási tanfolyamok hallgatói, községi és körjegyzők, városi adóhivatalok és ügyvédek részére. (II. 8-r. XV. 254­­) Bpest, 1900. Országos köz­ponti községi nyomda r. társ. 6 k. Z. Szalay Pál. 25­56/6-os gyorsszámitó földadó-kulcs korona értékben kataszteri utmutatóval. (II. 8-r. 63­­.) Bpest, 1900. Országos központi községi nyomda r. társ. 2 k. Pátria r. társ. Budapesten, Szilassy Zoltán és Buday Barna. Szövetkezeti és gazdasági évkönyv I. évfolyam. 1901. (K. 8-r. 160 l.) Bpest, 1901. Pátria r. társ. 1 k. Politzer Zsigmond és fia Budapesten. Jogi compendiumok gyűjteménye XXIII. kötet. (8-r.) Bpest, 1901. Politzer Zs. és fia. XXIII. kötet. A magyar büntetőjog compendiuma. (150 l.) 1 k. 60 l. Oberschall Pál dr. A visszaesés. Büntetőjogi tanulmány. (II. 8-r. 179 1.) Bpest, 1900. Politzer Zs. és fia. 5 k. Szerzők saját kiadásában . Rédey Miklós és Bockelberg Ede. Budapesti utmutató. Rendőr­ségi zsebkönyv 1901. III. évfolyam (16-r. 420 l.) Bpest, 1900. Stephaneum nyomdája. (Kapható Ernst Emilnél Bpest, VII., Erzsébet-körút 42.) 1 k. 60 l. A magántisztviselők törvénye. Megszületett az első magyar szociális reform : a kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot készített a magántisztviselői­ és egyéb kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról. A javaslat előadói tervezete, a­melyet a miniszter vélemény­adás végett most küldött szét a kamaráknak és egyéb szaktestületeknek, a következő főbb pontokat foglalja magában : 1. A magánhivatalnok vagy kereskedősegéd csak írásbeli szerződés mellett alkalmazható. A szerződésben az alkalmazás minősége, az alkalmazott munkaköre, fizetése pontosan megjelölendő. 2. Az üzleti helyiséget akként kell berendezni, hogy a higiénikus követelményeknek megfeleljen. A segédek részére a nyílt áruüzletekben gondos­kodni kell ülőhelyekről. 3. Az alkalmazott napi munkaideje, a munka­közi szüneteket beszámítva, 12 óránál több nem lehet. Kivételnek e szabály alól évenként legföl­jebb harminc napon van helye. A külön munkáért külön díjazás jár. 4. A vasárnapi munkaszü­netről szóló törvény rendelkezései a nyílt áruüzletekben ünnepnapon is érvényesek. 5. Az alkalmazottnak az étkezésre Budapesten legalább másfél órai, vidéken egy órai idő adassék. 6. A főnök az alkalmazottnak (a­hol egy segéd­nél több van) évenkint legalább egy heti vagy két­évenkint legalább két heti pihenőt (szabadságot) tartozik biztosítani. 7. Ha az alkalmazottat szolgálata tejesítésében betegség gátolja, a fizetéshez való jogát három hónapig nem veszti el. 8. Ha az alkalmazott véletlen betegség, baleset vagy rokkantság következtében keresetre képtelenné válik : a főnök neki, illetve özvegyének vagy árvái­nak a legutóbb élvezett évi fizetés felét, tíz évi szolgálat után egész évi, húsz évi szolgálat esetén kétszeres fizetését tartozik kiszolgáltatni. 9. A felmondási idő a szolgálat első három hónapjában mindkét részről két hét. Ezután, ha az alkalmazott fizetése 24­0 koronánál kisebb, mindkét részről hat hét, 2400 koronán túl három hónap. Rövidebb felmondási időt kikötni nem lehet. 10. Ha a főnök az alkalmazottnak tíz évi szol­gálat után felmond, ha súlyos vétség nélkül elbo­csátja , az alkalmazott végkielégítést követelhet. A végkielégítés összege: 10—20 évi szolgálat után az utolsó évi fizetés fele; 20—30 évi szolgálat után az egész utolsó évi fizetés; 30 éven túl az utolsó évi fizetés kétszerese, melyet a főnök a fizetés felének megfelelő évi nyugdíjjal helyettesíthet. 11. Az egy hónapban kiszabott esetleges bír­ságok összege az alkalmazott havi fizetésének tized­részét meg nem haladhatja. 12. A főnök az alkalmazottnak bizonyítványt köteles adni, ha megszűnik a szolgálati viszony. 13. Az alkalmazottnak vagy özvegyének és gyermekének igényei csőd, az üzlet feloszlása, átruházása stb. esetén sem enyésznek el. 14. A főnök és alkalmazottja között semmis minden olyan megállapodás, mely a törvény ren­delkezéseitől az alkalmazott hátrányára eltér. 15. A főnök, aki a törvény rendelkezéseit be nem tartja, kihágást követ el és az iparhatóság részéről 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással bün­tetendő. 16. A kereskedők és kereskedelmi társaságok részéről alkalmazott iparossegédekre és tanoncokra az ipartörvény rendelkezései továbbra is érvényesek. A kereskedelmi kormány e javaslatában azon az alapon indult, amelyet a magántisztviselők és az egyéb kereskedelmi alkalmazottak számos fölter­jesztése konstruált meg. A törvényjavaslat véget kíván vetni annak a jogtalanságnak, melyet a mos­tani állapot jelent, amikor a kereskedelem alkal­mazottja nem tudja, hová tartozik: az ipartörvény vagy a­ kereskedelmi törvény rendelkezései körébe. A tervezet iktatja be először a magántisztviselőt a maga nevén a törvénybe. Az új tervezet a szolgá­lati szerződést kötelezővé teszi. A kereskedelem alkalmazottjai, ha állásuk nem volt, minden felté­telre ráálltak. A maximális munkaidőt is megállapítja a ter­vezet , napi tizenkét órában. Itt ugyan különbséget kellene tenni a túlnyomóan szellemi munkával fog­lalkozó magántisztviselők és a külső üzletben elfog­lalt kereskedősegédek között. De ha meggondoljuk, hogy a fűszerü­zletekben és sok más boltban a alkalmazott 14—16 órára van befogva , vívmány­nak tekintjük a munkaidő-maximum ilyetén meg­állapítását. Új elv a tervezetben és véget vet számos visszás­ságnak az, hogy nincs meg a régi labilis megkülön­böztetés : a fontos és kevésbbé fontos teendőkkel megbízott alkalmazottakról. Három hónapon túl és 2100 korona fizetésen innen: 6 hét; 2400 korona

Next