Corvina, 1901 (24. évfolyam, 1-36. szám)

1901-01-10 / 1. szám

2 Corvina íöoi Zsedényi Aladár. A ini vármegyénk. Ujabb bácskai históriák. (8-r. III. 145 1.) Bpest, 1900. Lampel Róbert 2 k. Légrády Testvérek Budapesten. Sienkivicz Henrik. Quo vadis? Regény Nero császár korából. 2 kötet. (8-r. 299 1.) Bpest, 1901. Légrády Testvérek 5 k. Országos központi községi nyomda részv. társ. Buda­pesten. Huszár Pál dr. és Vilsinszky Károly. A pénzügyi igazgatás kézikönyve, A községi közigazgatási tanfolyamok hallgatói, községi és körjegyzők, városi adóhivatalok és ügyvédek részére. (N. 8-r. XV. 254 1) Bpest, 1900. Országos köz­ponti községi nyomda r. társ. 6 k. Z. Szalay Pál. 25'5 ö/o-os gyorsszámitó földadó-kulcs korona értékben kataszteri utmutatóval. (N. 8-r. 63 1.) Bpest, 1900. Országos központi községi nyomda r. társ. 2 k. Pátria r. társ. Budapesten, Szilassy Zoltán és Buday Barna. Szövetkezeti és gazdasági évkönyv I. évfolyam. 1901. (K. 8-r. 160 1.) Bpest, 1901. Pátria r. társ. 1 k. Politzer Zsigmond és fia Budapesten. Jogi compendiumok gyűjteménye XXIII. kötet. (8-r.) Bpest, 1901. Politzer Zs. és fia. XXIII. kötet. A magyar büntetőjog compendiuma. (150 1.) 1 k. 60 f. Oberschall Pál dr. A visszaesés. Büntetőjogi tanulmány. (N. 8-r. 179 1.) Bpest, 1900. Politzer Zs. és fia. 5 k. Szerzők saját kiadásában . Rédey Miklós és Bockelberg Ede. Budapesti utmutató. Rendőr­ségi zsebkönyv 1901. III. évfolyam (16-r. 420 1.) Bpest, 1900. Stephaneum nyomdája. (Kapható Ernst Emilnél Bpest, VII., Erzsébet-körut 42.) 1 k. 60 í. A magántisztviselők törvénye. Megszületett az első magyar szociális reform : a kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot készített a magántisztviselői- és egyéb kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról. A javaslat előadói tervezete, a melyet a miniszter vélemény­adás végett most küldött szét a kamaráknak és egyéb szaktestületeknek, a következő főbb pontokat foglalja magában : 1. A magánhivatalnok vagy kereskedősegéd csak Írásbeli szerződés mellett alkalmazható. A szerződésben az alkalmazás minősége, az alkalmazott munkaköre, fizetése pontosan megjelölendő. 2. Az üzleti helyiséget akként kell berendezni, hogy a higiénikus követelményeknek megfeleljen. A segédek részére a nyilt áruüzletekben gondos­kodni kell ülőhelyekről. 3. Az alkalmazott napi munkaideje, a munka­közi szüneteket beszámítva, 12 óránál több nem lehet. Kivételnek e szabály alól évenkint legföl­jebb harminc napon van helye. A külön munkáért külön díjazás jár. 4. A vasárnapi munkaszíinetről szóló törvény rendelkezései a nyilt áruüzletekben ünnepnapon is érvényesek. 5. Az alkalmazottnak az étkezésre Budapesten legalább másfél órai, vidéken egy órai idő adassék. 6. A főnök az alkalmazottnak (a hol egy segéd­nél több van) évenkint legalább egy heti vagy két­évenkint legalább két heti pihenőt (szabadságot) tartozik biztosítani. 7. Ha az alkalmazottat szolgálata tejesítésében betegség gátolja, a fizetéshez való jogát három hónapig nem veszti el. 8. Ha az alkalmazott véletlen betegség, baleset vagy rokkantság következtében keresetre képtelenné válik : a főnök neki, illetve özvegyének vagy árvái­nak a legutóbb élvezett évi fizetés felét, tiz évi szolgálat után egész évi, husz évi szolgálat esetén kétszeres fizetését tartozik kiszolgáltatni. 9. A felmondási idő a szolgálat első három hónapjában mindkét részről két bét. Ezután, ha az alkalmazott fizetése 2K)0 koronánál kisebb, mindkét részről hat hét, 2400 koronán tul három hónap. Rövidebb felmondási időt kikötni nem lehet. 10. Ha a főnök az alkalmazottnak tiz évi szol­gálat után felmond, ha súlyos vétség nélkül elbo­csátja : az alkalmazott végkielégítést követelhet. A végkielégítés összege: 10—20 évi szolgálat után az utolsó évi fizetés fele; 20—30 évi szolgálat után az egész utolsó évi fizetés; 30 éven tul az utolsó évi fizetés kétszerese, melyet a főnök a fizetés felének megfelelő évi nyugdijjal helyettesíthet. 11. Az egy hónapban kiszabott esetleges bír­ságok összege az alkalmazott havi fizetésének tized­részét meg nem baladhatja, 12. A főnök az alkalmazottnak bizonyítványt köteles adni, ha megszűnik a szolgálati viszony. 13. Az alkalmazottnak vagy özvegyének és gyermekének igényei csőd, az üzlet feloszlása, átruházása stb. esetén sem enyésznek el. 14. A főnök és alkalmazottja között semmis minden olyan megállapodás, mely a törvény ren­delkezéseitől az alkalmazott hátrányára eltér. 15. A főnök, aki a törvény rendelkezéseit be nem tartja, kihágást követ el és az iparhatóság részéről öOO koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással bün­tetendő. 16. A kereskedők és kereskedelmi társaságok részéről alkalmazott iparossegédekre és tanoncokra az ipartörvény rendelkezései továbbra is érvényesek. A kereskedelmi kormány e javaslatában azon az alapon indult, amelyet a magántisztviselők és az egyéb kereskedelmi alkalmazottak számos fölter­jesztése konstruált meg. A törvényjavaslat véget kiván vetni annak a jogtalanságnak, melyet a mos­tani állapot jelent, amikor a kereskedelem alkal­mazottja nem tudja, hová tartozik: az ipartörvény vagy a-kereskedelmi törvény rendelkezései körébe. A tervezet iktatja be először a magántisztviselőt a maga nevén a törvénybe. Az uj tervezet a szolgá­lati szerződést kötelezővé teszi. A kereskedelem alkalmazottjai, ha állásuk nem volt, minden fölté­telre ráálltak. A maximális munkaidőt is megállapítja a ter­vezet : napi tizenkét órában. Itt ugyan különbséget kellene tenni a túlnyomóan szellemi munkával fog­lalkozó magántisztviselők és a külső üzletben elfog­lalt kereskedősegédek között. De ha meggondoljuk, hogy a füszeriizletekben és sok más boltban a alkalmazott 14—16 órára van befogva : vívmány­nak tekintjük a munkaidő-maximum ilyetén meg­állapítását. Uj elv a tervezetben és véget vet számos visszás­ságnak az, hogy nincs meg a régi labilis megkülön­böztetés : a fontos és kevésbbé fontos teendőkkel megbízott alkalmazottakról. Három hónapon tul és 2100 korona fizetésen innen: 6 hét; 2400 korona

Next

/
Thumbnails
Contents