Corvina, 1902 (25. évfolyam, 1-36. szám)

1902-01-10 / 1. szám

2 COR­V­I­N­A Különös tekintettel a csavarvágásra és annál előforduló számításokra. 140 ábrával. (II. 8-r. 99 l.) Győr, 1900. Lampel Róbert bizom. Bpesten 2 k. Morva Rezső: Kézikönyv a mozgony- (locomobil) és összes helyhezkötött (stabil) gőzkazánok kezeléséről. A mozgony-és helyhezkötött kazánokról vizsgázók előkészítésére. 375 kérdés és felelet. 29 szövegbe nyomtatott ábrával. Negyedik bővített kiadás. (II. 8-r. IV., 80 f.) Győr, 1901. Lampel Róbert bizom. Bpesten 60 f. — Kézikönyv a gőzkazánok,locomobil és cséplőgépek, valamint az összes stabil­ gőzgépek, kezeléséről. A kazánfűtők, locomo­bil- és stabil-gőzgépkezelők, valamint a magas-és alacsony­nyomású sűrítővel működő gőzgépekről vizsgázók előkészí­tésére. 717 kérdés és felelet. 62 szövegbe nyomtatot ábrá­val. Negyedik bővített kiadás. (II. 8-r. IV., 183­1.) Győr, 1901. U. o. 2 k. 50 f. — Kézikönyv az összes gőzkazánok, locomobil és cséplőgépek kezeléséről. Az összes stabil- és locomobil-gőzkazánok és locomobil-gőzgépekről vizsgázók előkészítésére. 548 kérdés és felelet. 42 szövegbe nyomtatott ábrával. Negyedik bővített kiadás. (II. 8-r. IV., 150­1.) Győr, 1901. U. o. 1 k. 50 f. Remekírók képes könyvtára. Szerkeszti Rad­ó Antal. (8-r.) Bpest, é. n. Lampel Róbert. Egy-egy kötet vászonba kötve 6 k. Az 50 kötetből álló gyűjtemény 250 k. Kisfaludy Sándor összes költeményei. Második kötet. Magyar művészek rajzaival. Életrajzi bevezetéssel ellátta Zilahi K. Béla. (526 1.) Moliére remekei. Első kötet. A fösvény. Dandin György. A botcsinálta doktor. A kényeskedők. Magyar és külföldi művészek rajzaival. Bevezetéssel ellátta Haraszti Gyula. (XXXVII., 312 1.) Tóth Kálmán. Válogatott költeményei. Magyar művészek rajzaival. Bevezetéssel ellátta Endrády Sándor. (XXVII., 465 l.) Shakespeare remekei. Első kötet. Coriolanus, Othello, Rómeó és Julia. John Gilbert rajzaival. Bevezetéssel ellátta Alexander Bernát. (XLII., 376 l.) A modern magyar könyvkereskedelem. I. A fejlődés előnyei és akadályai. Néhány esztendő óta több szeretettel és meg­lehetős visszhangtalanul teszik szóvá itt is, ott is könyvkereskedelmünk mai helyzetét. A szeretet azok részéről nyilvánul, akik a mai állapotokat éppen nem ítélik kielégítőknek és szeretnék, ha az ország szívében megindult egészséges fejlődés az egész vonalon megindulna, átalakítólag, erősbítőleg kultú­ránkra és kereskedelmünkre nézve. És hogy vissz­hangtalan marad ? Ennek oka azokban keresendő, akiknek érdekében egyesek éppen munkálkodnak. Magam is nagy szeretettel vagyok a magyar közművelődés e derék napszámosai iránt. Lelkese­déssel, igaz odaadással szolgálom érdekeit — ne vétessék hívságos szóbeszédnek ez — mert úgy vélem, nem törődtek érdekeivel eddigelé úgy, amint méltán rászolgáltak volna erre. Figyelemmel kísértem minden mozgalmat, személyes érintkezésben ellestem a panaszok forrását és ha az alábbiakban elmondom tapasztalataimat és nézeteimet: a hangulatokból leszűrődött egyéni véleménynél többet lásson benne az érdeklődő. A modern magyar könyvkereskedelem alig két évtizedes múltú. Azok, akik az alkotmányos kor­szak beköszöntésével folytatták az elődök munkás­ságát, régi hagyományok, részben maradt nézetek korlátai közt haladtak a régi csapáson. Egy tisz­teletteljes tulajdonságát még mindig megtartja: törekvéseinek közösségét a nemzeti aspirációkkal. Mert valami különös, bámulatos átalakulás észlel­hető az idegenből magyarrá vedlett könyvkereske­delmen. Egyben elhagyogatja, idegen jellegét és igyekszik a nemzeti viszonyok sajátosságaihoz alkal­mazkodni. A Wigandok, Heckenastok és Hartlebenek éppúgy kikérik részüket a nemzeti munkásságból, mint akár az irodalom, akár a politikai és közélet egyéb munkásai. Igaz, hogy mikor ide kerülnek, az ébredni kezdő magyar intelligenciában hálás talajra akadnak; parlag tér a könyvkereskedelem itt, melyet csak céltudatosan mívelni kell, hogy áldást hozzon. De ők áldozatokra is képesek. Bizo­nyára könnyebb munkával is célt tudnának érni, ők azonban többet akarnak tenni, munkásságuk nem­csak a jelen sikereinek szól, a jövő eredményeiért is van. Maga az irodalom is, e törekvések hivatott megértője, megismeri a magyar könyvkereskedelem ez irányát és mikor az árvíz elpusztítja a fővárost, a legjelesebb magyar írók sietnek segíteni a derék Heckenast Gusztávot, kiadván javára a híres Árvíz -könyv­et. Hogy micsoda dolgozatokat szolgáltatnak ide, csak azzal kívánom illustrálni, hogy ebben a könyvben jelenik meg először Eötvös halhatatlan alkotása, a Karthausi. A kiegyezésre következett közvetlen korszak ezekből a hagyományokból táplálkozik még, meg­erősbödve az ötvenes évek ama tudatában, hogy a magyar könyv kiadása és terjesztése nemzeti feladat. De a fejlődése nyugodt révébe ért magyarság előtt nagyobb erőt megpróbáló jövő áll. A magyar könyv­kiadók megértik az idők szellemét; a nagyérdemű Emich helyébe az Athenaeum lép; Heckenast hagya­tékát a Franklin lesz hivatva tovább fejleszteni és a nyolcvanas években két hatalmas tényezője a magyar könyvkereskedelemnek kezdi meg a talaj mívelését: elején a Révai Testvérek, végén a Singer és Wolfner cég. Ne vélje senki, hogy az ő nevüket csak azért írtam ide, mert nem akarnám elismerni Ráth úr érdemeit a klasszikusok kiadása és terjesz­tése körül, vagy Lampel tankönyvgyarapító munkás­ságát. De mégis, ha a modern magyar könyv­kereskedelem fejlődéséről akarok beszélni, annak kezde­ményezőit a már említettem nevekben kell keresnem. Miért itt áll meg a visszatekintő, mint határ­vonalnál ? Megvallom nyíltan: a mívelt ízlésnek megfelelő, szóval­­európai nívójú könyvkereskedőt bennük üdvözlöm. Ők is adnak ki könyveket. De m­ár működésük kezdetén látnivaló, hogy nem a kiadó­ságban fognak nyomot hagyni, hanem a magyar könyv terjesztésében. Merészebbek Aufrecht és Gold­schmiedéknál, nagyobbat tesznek minden elődeiknél, kezdeményeznek és megvalósítanak olyan széleskörű tevékenységet, amilyenre eddig példa nincs. Hogy a helyi szortimentben mit produkálnak, nem mérle­gelem. Én első­sorban a terjesztésben kifejtett mun­kásságukat látom és ezt akarom úgy oda állítani, amint eddig nem méltányolták lényege és mondjuk ki kereken , érdeme szerint. VEGYES. Dr. Gerő Lajos, a Pallas részv.-társaságnak az intézet fönnállása óta igazgatója, e he­l­ jén megvált állásától s most hosszabb időre külföldre utazik, hogy szabadalmazott ívberakó találmányát, melyről szakemberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak, értékesítse. Dr. Gerő Lajos mint jogot végzett ember lépett a könyvkiadói és könyvnyomdai pályára, melyen kezdettől fogva nagy ambitióval működött s egyletünknek is kedvelt és közbecsülésben álló tagja volt. A Pallas nyomdát rövid idő alatt európai színvonalra emelte, nem rettenve vissza semmiféle áldozattól, hogy a vezetése alatt álló nyomdát a 1902

Next