Corvina, 1906 (29. évfolyam, 1-36. szám)

1906-01-10 / 1. szám

CORVINA való védekezésről. S—17, a. (K. 8-r. 40 1. és VII. tábla.) Bpest, 1905. Pallas r.-t. Utasítás a pénzutalványozási és számellenőrzési szolgálat ellátására a magyar királyi honvédségnél mozgósítás alatt. G—28, a. (4-r. 62 1.) Bpest, 1905. Pallas r.-t. 4 k. 18 f. Mellékletek hozzá. G— 28. a-hoz. (4-r. 62 1.) Bpest, 1905. Pallas r.-t. Scholtes Albert Erzsébetváros. Regenspursky, regényi —. Harczászati tanok. Átdolgozta Mandl Lajos. 18-r. 115 l.) Erzsébetváros 1905. Scholtes Albert 2 k. Singer és Wolfner Budapesten. Regénytár, Egyetemes —. XXII. évfolyam. 7 kötet. (8-r.) Bpest, 1905. Singer és Wolfner. Egy-egy kötet vászonba kötve 1 k. 7. kötet. Coulevain, Pierre de J. A diadalmas Éva. For­dította I­saák Márta. Második kötet. (160­1.) Toldi Lajos Budapesten Dolenecz József dr. Közigazgatási döntvénytár. A közigazga­tási ügyekben hozott elvi határozatok egyetemes gyűjte­ménye. I. évfolyam. 1905. IV. füzet. Ügycsoport és betű­rendes tárgymutató az egész 1905. évfolyamhoz. (8-r. 289-390 l.) Bpest, 1905. Toldi Lajos biz. 1 k. 20 f. Perger Kálmán dr. A képviselőtestület szervezése és a tiszt­újítás kis és nagyközségekben (8-r. 312 1.) Bpest, 1905. Toldi L. biz. 2 k. Sas Ede: Szürke vértanúk. (8-r. 220 1.) Gyoma, 1905. Toldi Lajos biz. Bpesten 3 k. Méltóságos Bérczik Árpád min. tanácsos úrnak Budapesten. Méltóságos uram! Mindnyájan, a kik szívünkön viseljük a magyar könyvkereskedelem és a magyar irodalom ügyeit, köszönettel fogadtuk azt a szíves figyelmezte­tését, hogy magyar könyvkereskedő első­sorban is magyar könyveket tegyen a kirakatába. Magam is ezt hirdetem, valahányszor erre módom és alkal­mam van, mert sajnos, bizony nem egy könyvárus rászorul erre a figyelmeztetésre. Mégis, ha már Méltóságod szíves volt ezzel a kérdéssel foglalkozni, mely kétségtelenül bizonyítja a magyar könyv iránt való lelkes szeretetét, legyen szabad egy másik, a magyar irodalomra és könyvkereskedelemre nézve sokkal károsabb jelenségre felhívni szíves figyelmét. Méltóságod bizonyára tudni fogja, hogy a magyar könyvnek nem jut helye a sajtóban. A legjelentékte­lenebb politikai eseménynek több festéket szentel az újság, mint egy nagy értékű irodalmi újdonságnak. Színdarabokkal, melyek 2—3 előadást érnek, hasá­bokon foglalkozik az újság. Regisztrálja a színház legjelentéktelenebb eseményeit — a könyvre azon­ban nem jut hely. Igazságos, elfogulatlan kritikára már gondol­nunk sem szabad. A­mi a sajtóban magyar könyvről megjelenik, az nagyobbára a kiadók által beküldött s a kiadótól leggyakrabban megfizetett ismertetés, vagy pedig irodalmi botrány, mely sokkal több kárt tesz az irodalomban, mint a­mennyit használ, mert hiszen azt a kis közönséget is, a­mely néha napján magyar tudományos könyvet vásárol, elriasztja a könyvtől. És ez sokkal, sokkal nagyobb baj, mint az, hogy a kirakatokban sok a nem magyar nyelvű könyv. A könyvárus megrendszabályozásával minden­esetre a könnyebb végét fogtuk meg a dolognak s nem habozom kimondani, hogy bizonyos igazságtalan­ságot látok az ő meghurczoltatásában. Elvégre is neki a legfőbb czélja, hogy könyveket eladjon, mert hiszen abból él s neki akarva, nem akarva alkal­mazkodni kell a helyi viszonyokhoz. Különben is azt hiszem , ezt bizonyára nem szükséges bővebben fejtege­tnem, hogy nem az a fő, hogy milyen könyvet helyes ki a kirakatába a könyvárus, hanem az, hogy m­ilyen könyvet vásárol a közönség s hogy egy­általán vásárol-e a közönség könyvet ? És ha Méltóságod szíves lesz néhány könyv­keresk­edőhöz kérdést intézni, hogy mily könyvek fogyn­ak a legjobban, úgy nagyon elszomorító dol­gokat fog hallani. Í­gy például hallani fogja Méltóságod, hogy Prens­­en nagyhírű regényéből vagy Stillgebauer, Götz Krafft-jából sokkal több fogy el Budapes­ten,­­ mint például akármelyik Mikszáth, Herczeg vagy Eötvös Károly kötetből. És ha majd 4—5 hét múlva újból szíves lesz érdeklődni ebben az irányban, úgy ki fog derülni, hogy például a most megjelent Ignotus könyvéből, vagy Tóth Béla Szálló igék lexikonából megközelítőleg sem fogyott el armya Budapesten, mint — hogy csak egy példát említsek —«Briefe die ihn nicht erreichten» czímű könyvből De hozhatnék fel egész sor ilyen példát, azt h­szem azonban e helyen elég ennyi is. S­renssen Thoma, Mann, Sudermann és még egész sor ír­ót divatba hoz a német sajtó — sokszor erre érdem­etlen írókat is, — de emlékszik-e arra Méltósá­god, h­ogy egy magyar könyvet divatba hozott volna a sajtó­ Pedig ha csak az utolsó 2—3 év irodalmi ter­mését nézem végig, nem egy szép könyvet találunk, a­mely ezer és egy okot szolgáltat a magyar olvasó­nak, hogy előnyt adjon neki az idegen literatúra helyett. Az utóbbi időben 4 Mikszáth, 4 Abonyi Lajos egész sor kisebb kötet (Lőrinczy, Gárdonyi, Bródy Sándor, Endrődi stb. stb.), Ignotus Olvasás közben, Szomaházy, Tóth Béla Szálló igék jelent meg; megjelent továbbá egész sor könyv az Aka­démiá­nál és más tudományos jellegű könyv is. Méltóztassék csak végig nézni az összes újság­jaink­at, s Méltóságod meg fog döbbenni, hogy milyen számba sem jöhetően csekély mit komolyan vehetnénk az irodalmi bírálat szempontjából. Jól tudom­, hogy a sajtó is, az irodalom is ma már üzlet alapon áll, de annak határain belül is igen sok szolgálatot tehetne a sajtó az irodalomnak­­— egy kis jóakarat mellett. Ki irányítsa várjon a közös­séget a modern irodalomban, ki adjon szárnyat az író és kiadó munkásságának, ha nem a sajtó ? Bocsássa meg, hogy ezt a levelemet bátor voltam Méltóságodhoz intézni. A ki olyan meleg érdeklődéssel viseltetik a könyv iránt, a ki múlt­jával és munkásságával annyi igaz jelét adta az irodalomhoz való meleg ragaszkodásának, az bizo­nyár­a méltányolni fogja felszólalásomat. It van az otthon, itt van az újságírók egye­sülete, itt vannak az irodalmi társaságok: Petőfi, Kisfa­­ludy Társaság, Akadémia; szálljon síkra Méltó­ságod ezeknél a társaságoknál, hogy ne csak a könyv termelésével foglalkozzanak, hanem a könyv terjes­ztésével is. A könyv terjedésével fejlődésnek indul az iro­dalom­­ is, de ha nincs vevőközönség, megakad a ter­melés is. Méltóságodnak igaz tisztelője Wiesner Jakab, 1906

Next