Corvina, 1916 (39. évfolyam, 1-36. szám)

1916-01-10 / 1. szám

Steiner Zsigmond könyvkereskedése Pozsonyban. Mahler Sándor: A pénzügyi jog és a magyar tudományegye­temek. (Az Adó- és illetékü­gyi szemléből.) (II. 8-r. 13­­.) Pozsony, 1915. Steiner ' 50 f.­­ Szerző saját kiadása. Wigand Ede, toroczkói. Üreg csillagok. (A Nemzeti muz. nép­rajzi oszt. értesítőjéből.) (II. 8-r. 36 l.) Bp., 1915. Hor­nyánszky ny., Szerző Magyar könyvek Bécsben. Könyvpolitika — itthon idegen fogalom. Kül­földön az összes könyvvel foglalkozók — írók, könyvkiadók, nyomdászok és könyvkereskedők — egyesülése országuk szellemi termékeinek külföldön való terjesztése czéljából. Az angolok olcsó és soknyelvű bibliájukkal az élén, mind az öt világrészen könyvterjesztő szer­vezeteket létesítettek. Fejlett nyomda­technikájuk folytán német, franczia, spanyol, sőt magyar köny­veket is nyomnak. A francziák, ha nem is szervezetükkel, de szellemi kincseikkel szintén megnyerték az egész világot könyveik részére. E szellemi hatás és na­gyobb nyomdai készség folytán az egész spanyol könyvkereskedelmet kisajátították. A németek, ez az első könyvkereskedő nem­zet a háború kitörése előtt, Kína megszervezésének módozatai felett tartott írószer és könyvkereskedői kongresszust, miután másutt mindenütt elhelyezte könyveit és könyvkereskedő embereit. Mindezt nem azért soroltam fel, mintha bár­melyik nagy nemzettel vagy világnyelvvel akar­nám a tíz milliónyi magyarságot e téren össze­mérni, hanem megállapítani azt, hogy könyvpoliti­kát mindenütt űznek, még kis nemzetek is mint a Svéd, Norvég, Holland, Spanyol stb. Nálunk szervesen együttműködő, czélirányos könyvpolitikának még a csírája sincs meg. Alkal­mak kihasználatlanul, esélyek megértő nélkül majd­nem naponta merülnek fel és nincsen szervünk, a­melyik a velük való foglalkozást magáénak vallaná. Pedig milyen fontos volna ez hazánkban, ahol a könyvpolitikának olyan nagy és sokoldalú tere van. A mi könyvpolitikánknak eltérően a külföld­től hármas czélt kellene követnie : 1. Szervezni a külföldön élő számos magyar kö­zött való könyvterjesztést. (Mélyen kulturális misszió ez jól felfogott érdekünk mellett.) 2. Megteremteni és fokozni a hazánkban élő nem­zetiségek között az irodalmi szükségletet saját nyelvükön. (Mélyen nemzeti érdek ez saját érdekünk mellett.) 8. A balkáni országok könyvtermelését lehetőleg kisajátítani. (Fontos ipari és kereskedelmi érdek.) Kétségtelen, hogy itt-ott egy kiadó vagy könyvkereskedő fejtett ki tevékenységet némelyik irányban, de szerves munkát nem végeztek. A könyv­politika kérdését most Az Est bécsi magyar könyv­kereskedésével tette aktuálissá. Bécsnek körülbelül százötvenezer magyar lakója van és eddig magyar könyvkereskedés ott nem volt, magyar könyveket kapni ott alig lehetett, a magyar könyv terjesztését ott nem ápolták kellő mértékben. Közönyünkkel százötvenezer magyar embert minden ellenkezés nélkül kiszolgáltunk a németesítő kultúrának, a német könyvnek. Ennek kétségtelen volta nem szorul bizonyí­tásra. Bécsben minden magyar beszél németül és ha mindég csak német könyv veszi őket körül, önkénytelenül azok olvasójává válnak. Egyetlen vidéki városnak sincsen olyan nagy magyar intel­ligenciája, mint Bécsnek, épen ezért magyar könyv­kereskedés nélkül Bécs sajnálatos veszteség, úgy nemzeti, mint kiadói szempontból. Minden dicsérő szándék nélkül. Az Est már többször és most is bebizonyította szervezési ráter­metségét, de bebizonyította azt is, hogy bennünket magyar könyvvel foglalkozókat mulasztások terhel­nek. Elég erősek vagyunk, de merjük ezt vallani, mert e vallomástól hasznot remélek. Tűrhetetlenül remélem még mindig, — bár an­nak tiz éve hogy először adtam hangot, hogy csi­náljunk könyvpolitikát — hogy a magyar könyv­kereskedelem teljesen felismeri tenni valóját. Az Est munkája bizonysága több czikkem és előadásom helyes felfogásának, melyekben mindég közös akcziók megindítását sürgettem. Az Est vezetősége nem csinált boszorkánysá­got Bécsben; először felismerte azt, hogy szerveznie kell a lapárusítást. E jól kiépített szervezet ered­ményes működése biztosítékot nyújtott arra, hogy ott más szellemi termékek terjesztésére nem csak a lehetőség van meg, hanem egyenesen a magyarság misszionális érdeke. Ma Az Est könyvkereskedése Bécsben már nagyszerűen működik. A bécsi magyarok szeretettel karolták fel e szin magyar intézményt s valóságos magyar központtá, magyar oázissá lett ez az ízlé­sesen berendezett könyvesbolt. Az Est bécsi könyvkereskedése nem csak a hírlapárusítók útján terjeszt könyveket, hanem bizományi raktárt tart az összes ausztriai könyv­kereskedők részére. A magyar könyvek ügyét tehát Bécsben jó kezekben látjuk, ámde hogyan állunk a többi ki nem használt területen? Kincsek vannak elrejtve és ne legyen munkás kéz, amelyik napvilágra hozza? Vagy lassanként megvárjuk, míg a könyvkereske­delem keze alól minden kisiklik ? A magyar kiadói és könyvkereskedői karnak már most a­ háború folyamán kellene előkészülete­ket tenni, olyan közös akciókra, melyeket béke idején hasznosíthatna. Először talán, közös bizottság megalakítását tartom szükségesnek, munkára termett férfiakból, hogy a működés czélját és irányát meghatározzák és a tervszerű munka alapját lefektessék. E bizott­ságnak sok teendői között egyik igen érdekes és sürgős feladata volna, hogy arra alkalmas fiatal embereket bolgár, török, román, tót, szerb nyelvekre tanítaná, kiket azután megfelelő területekre meg­bízásokkal elküldene. A magyar könyvkereskedelemre nagy munka vár , számos problémát kell megoldania. Szent meg­győződésem, hogy nincs messze az az idő, amikor mindezt általánosan elismerik és megszületik az az erős akarati­ és erős kezű szűk­férfi, aki megteremti a magyar könyvpolitikát a magyar irodalom, a magyar könyvvel foglalkozók javára, a nemzet dicsőségére. Budapest, 1916 január 2. Kende Ferrencz: V I Isi A I 1­­ 6

Next