Corvina, 1946 (69. évfolyam, 1-20. szám)

1946-01 / 1. szám

fia/tS ké'dftjrt' — vok remény, biaaJőm és EggfidKiora közepette — mered újból elénk. Vajion mi vár reánk, mit hot a* J046Í Mennyire sikerül tovább halad­nunk a gazdasági konszolidáció rögös útján, stabilizálni pénzün­ket, belekapcsolódni a világfor­galomha? Fog-e új esztendő végre valami jót is hozni sok megpróbáltatáson átment sze­gény hazánknak? Ha a horoszkópot a nagy egyetemes kérdésekről a szak­mánkat legközelebbről érintő kérdésekre akarjuk beáilitani nem valami kedvező kép iörronalai bontakoznak ki elöltünk. A termelési előfeltételek egyre •chcecbbek. Ideálunkról: az olcsó könyvtől egyre messzebb iulnnk. Papír, munkabér, ij'eoida és könyvkötés egyre gyorsabb illemben drágulnak. Fe hn a magyar könyv még untadig 'a legolcsóbb is. akár külföldi viszonylatban. akár egyéb eikkek irnivójához viszo­nyítva, mi magunk mégiscsak keserűséggel és szorongó szívvel látjuk azt, hogy a drága könyv dholyezési lehetősége egyre ne­vezebb. Mert valóban mind vilá­gosabban mutatkozik. hogy amint a gazdasági élet rendes menetében valami fennakadás történik. a drágulás újabb hul­láma öuti el a fogyasztás meze­jét. a közönség leghamarább * könyv és a kotta vásárlásáról mond le, cldöntvén a vitát is, mennyire „közszükségleti cikk" a könyv, fis ha a könyvesbolt forgalma számszerűleg növek­szik is, úgy annak, aki figyelve nézi aa üzletmenet tendenciáját, meg kell állapítania, hogy egyre kevesebb ember vásárol könyvel és az cbidott könyvek száma egyre csökken, vagyis a könyv­üzlet hanyatló irányzatot mutat és csak a romló pénzben kife­jezett összegszerűségben jelent­kezik a többlet... A súlyos gazdasági viszonyuk, amelyek elé szakmánk néz, pa­rancsolóan szükségessé teszik, hogy saját erőnkből mindent raegtegyfink a szervezkedés és önfegyelmezés teljes erkölcsi ere­jével, hogy tőlünk telhetőleg a bajt elhárítsuk, a súrlódási elülő tehet kisebbítsük, a kóros jelenségeket lokalizáljuk. Minél nehezebb viszonyok várnak reánk, annál jobban kell ra­gaszkodnánk a mi egyesületünk frontjának egységéhez. Jól tud­tak, hogy az egyesület műkö­désének köre korlátozott, ha­lalma véges és nines csodatévő Teje. Nem tudja eltüntetni ®a egyesület sem a gazdasági élet általános jellegű bajait, sem a lermészetszerűleg adoít helyzeti jellegű érdekellentéteket. De a Jön tő kérdés mégiscsak a kö­vetkező: bot tartanánk, ha az egyesület nem volna: presztízsé­re!, fékezőerejével, az ellentéte­let letompító, klegyealitft mua­k újával? A válasz erre a kér­désre, úgy érezzük, csak az le­bet, hogy ha mindent nem is, de sokat tett az egyesület az új keretek közt lefolytatott műkö­désének most lezárult korszaká­«rgjeire t CArvbaánklucn. — Ha­¡zonöt esztendővel eselőlt Eh he a hozzáfűznivalónk alig ram. Csalt annyi, hogy milye* furcsa az élei, meg az, hogy az ij esztendő elé bizalommal ke!l léznünk. Jobb lesz, mint a mvalyi. Mull év december 4-én ittha tyuít bennünket, eltávozott eg ¡zebb és jobb világba. 190 május havában hívta meg ő i Szent István Társulat, a tár V igazgatói állásába. Későh i társulat vezérigazgatója, maj ilelnöke, 1929-ben pedig egye ¡ületünk tiszteletbeli elnöke leli Mindannyiunk előtt ismerete kiadói tevékenységéről nein aka runk itt bővebben e szomor alkatomból heszámoini, csai irra az egy adatra akaruni •ámutatni, hogy a Szent Istváj rársulat az Erdősi Károlyt meg -lőző 58 év alatt 25.346 ível 28,416.550 példányban állítót ;lő, míg az ő 25 éves igazga ása alatt 36.783 ív készüli 56,797.750 példányban. Ezek >ől az ívekből persze könyvel ílakuítak. Megszámlálhatatlan népiskolai, középiskolai, kato ikus polgári fiú- és leányis lolai tankönyv, kultúránl gy-egy téglája. Prohászka Ottó tár összegyűjtött munkáinál íusznnötkötetes nagy kiadvá nva, négyhónapos indiai útjá ról beszámoló nagysikerű köny ve: A napsütéses Indiában. Az- ország minden részébei létesült Szent István Társulat szorSitn (ent»k az ő alsnltássi Életének utolsó évtizedében a «Élet» című folyóirat megalapí tója és szerkesztője. Páratlai lelkesedéssel, hozzáértéssel é: szeretettel buzgólkodott heti lapjának fejlesztésén. Mint ember a legszeretetre méltóbbak egyike volt, mindéi jó ügynek szószólója. Minden kinek készségesen állt szoigá tatára. Boldog volt, ha valakii segíthetett. Isten embere voll igazi pap, aki egész életével pél dázta Krisztus hű tanítványa és felkent szolgáját. Egyesületünk életében nag) szerepet játszott, mint a magyai könyvnek, a magyar kultúra nak lelkes és meggyőződése: harcosa. És most,, mindannyi unk mérhetetlen fájdalmára itl hagyott bennünket. Nyugodjék békében. A Nova Irodalmi Intézet ala­pítója, a könyvesszgkrua egyik öreg és lelkes harcosa eltávo­zott körünkből. Áz ép testben ép lélek közmondásnak meg testesftője. A sportban szerzeit rugékonvságát. fiatalos lendüle­tét s lovagiasságál a legutolsó időkig épségben megőrizte. Kai társai körében éppen ezért osz lattan megbecsülésnek őrven dett. Elhunyta egész szakmánk vesztesége, emlékét kegyeiéit» öriazük nje$. Müller Dávid halálára Erdősi Károly '

Next

/
Thumbnails
Contents