Criticai Lapok, 2013 (22. évfolyam, 1-13. szám)

2013 / 1-2. szám

& 2 Ux) . , , REIDES ITALA EGYSZEMÉLYES SZÍNHÁZA Szóban, dalban, nyomtatásban Békés Itala nevével is, pályájával is kilóg a sorból. Amikor erről esik szó, visszakérdez: „Mi az, hogy sor? Kik sorakoznak benne? Nem biztos, hogy kilóg a sorból, aki azt mondja, amit gondol. Az is lehet, hogy csak mást, többet kínál, mint amit várnak tőle, másképpen, mint társai és elődei... Vagy éppen csak nem fér bele a neki felkínált skatulyába... Több évtized tapasztalata alapján azt szoktam mondani, hogy nincs rubrikája.” Hogyan lettem valaki? Az alcímet felesleges korrigálni: Békés Itala hívei, nézői és olvasói még véletlenül sem vétik el a sokarcú művész 1993-ban megjelent, kirobbanó sikerű önéletrajzi kötetének frappáns címét, hogy Hogyan lettem senki? Ebből tanultuk meg, no meg Micimackótól: senki nem mondhatja azt, hogy senki, anélkül, hogy valaki lenne. Aki senkit mond, annak valakinek kell lennie. Amikor Békés Itala, a tündérszép olasz színész­nő, Rita Furlani s a színházi dramaturgnak és anekdotagyűjtő krónikásnak egyaránt jeles, vérbeli színházi ember, Békés István lánya, a későbbi pantomimpartner és operarendező, Békés András ikertestvére ezt a frappáns identitást vállalta, már nagyon is valaki volt. Szerényen és merészen hivatkozott is Jászai Marira, aki azt vallotta, hogy mivel senki volt, azért tudott a színpadon mindenki lenni. Min­denki azonban akkor lehet Thália szolgálólánya, ha a színházában ráosztják a kamaszlány, a kurtizán és a királynő szerepét is... Italával azonban nem rögtön és nem is folyamatosan volt ennyire kegyes a sors. Főiskolásként kapta meg élete első sikeres kisfiú szerepét, és nyomában sorban a többit. Alakításait túláradóan lelkes kritikák fogad­ták. Nemecseket és Nyilas Misit is - vesztére? - olyan hitelesen és megrendítően játszotta, hogy az Úttörő, az Ifjúsági, majd a Honvéd Színház tagjaként is sokáig benne maradt - mert benne tartották - a színpadi kamaszok, úttörők skatulyájában. Előfordult, hogy ifjú rajongói levelüket Nemecsek Ernő néninek címezték. Hogy szakmabeliek is szóvá tették, egyáltalában nem volt fiús a hangja. Élete egy kurta, átmeneti periódusában a remekül táncoló, éneklő színésznő a Vidám Színpad rutinos együttesében kiváló mulattatónak bizonyult. Ám az évek teltek, és csak 1958-ban nyitotta meg előtte kapuit az akkor fénykorát élő Madách Színház... Óriási kihívás, kiváló iskola, nagyszerű part­nerek. Volt kitől tanulni. Békés Itala egész pályáján jó diák volt, gátlásait akkor küzdötte le, amikor tapasztalt partnerének „elhitte”, hogy a nézőtéren csupa káposztafej figyeli. Apáthi Imrétől megtanulta, hogy a színpadon nem neki kell sírnia, hanem a közönségnek. Uray Tivadartól leste el a szereptanulás azóta is al­kalmazott sajátos módszerét, és kitapasztalta, hogy a próbák idején milyen hasznos kézzel leírni a szerep teljes szövegét... De ezúttal mégsem A vihar Arielje, az Ármány és szerelem Millennéje, Italának a színházi adattárban feltüntetett 101 szerepe, külföldi meghívásokban, vendégszereplésekben és díjakban is gazdag pályája, hanem évtizedeken átívelő „specialitása”, máig is kirobbanó sikerű, nyomtatott változatban is népszerű egyszemélyes színháza a témánk.­­ Valahol már olvastam róla, miért született meg évtizedekkel ezelőtt ez a műfaji kategóriába sehogy sem sorolható, egyre népszerűbb vállalkozás... De érdekelne a hogyan is. - Büszke vagyok rá, hogy Kurtág György volt a múzsám. - A zeneszerző? - Jó barátként, személyesen. Amikor már úgy éreztem, hogy hiába tanulmányozom a rám osztott kamaszfigurák modelljét, és hiába veszem a lehető legkomolyabban az ismétlődő - mellesleg nagyon is sikeres - kisfiú szerepeket, némileg belefáradtam, s ő figyelmeztetett, hogy a színésznek soha nem szabad beérni azzal, amit a színháza szerepekben nyújtani tud, magának kell megkeresnie a feladatot. Saját személyes mondanivalójához a megfelelő kifejezési esz­közöket. Ez teszi a színészi pályát folyamatos megújulást kínáló és követelő alkotó munkává. De sokat köszönhetek Örkény Istvánnak is, aki a Senkihez végzett kutatómunkám és az elkészült vázlat ismeretében, kételyeim hallatán biztatott, hogy igenis képes vagyok magam megszerkeszteni, megírni a gondolataimat. Az egyszemélyes színháznak ma már története, történelme van. A legelső, a női lét lényegét, sikerét, dilemmáit körüljáró A Nő 1969-ben az A? I .O . * I#­CRITICAI LAPOK - JEGYZET

Next