Csongrádmegyei Hirlap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! jtpsongrádmegyei A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA I. évfolyam, 26. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1957. február 1. ss tervgazdálkodás, a központi irányítás és bizonyos mértékű decentralizálás nem mondanak ellent egymásnak A minisztériumok továbbra is gazdálkodó, irányító szervek • Központi irányítás az anyag- és az energiaellátásban • A vállalat vezetése teljes egészében az igazgató feladata Apró Antal tájékoztatója a munkásönkormányzatot előkészítő bizottság január 30-i ülésén A munkás önkormányzatotelőkészítő bizottság január 30-án Apró Antal iparügyi miniszter elnökletével ülést tartott. Apró Antal bevezetőjében tájékoztatást adott a bizottság tagjainak néhány, a munkástanácsok tagjai részéről felmerült kérdésben. Többek között hangsúlyozta, hogy Magyarország szocializmust építő ország, ahol a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak. Szocializmust építő állam csak tervszerűen gazdálkodhat, és a tervszerűség feltételez bizonyos centralizációt, központi irányítást. Határozott nézetünk k— mondotta hogy a tervgazdálkodást fenn kell tartani, az ipart továbbra is a minisztériumoknak kell irányítani. Ugyanakkor a termelés irányítását demokratikusabbá kell tenni. A kormány úgy látja — folytatta Apró Antal —, hogy a tervgazdálkodás, a központi irányítás és bizonyos méretű decentralizálás, demokratikusabb irányítás nem mondanak ellent egymásnak. Nem mondanak ellent még akkor sem, ha a jelen pillanatban részben az ellenforradalom pusztításai nyomán előállott súlyos politikai és gazdasági helyzet, valamint a gazdasági vezetés tényleges demokratizálásához szükséges tapasztalatszerzési idő miatt átmenetileg nem kaptak még kellő tartalmat a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet egyes pontjai. Többen felvetik, hogy egyes kormányintézkedésekben a munkástanácsokról szóló rendelettel ellentétes tendenciák érvényesülnek. Világosan meg kell mondani, hogy egyes kormányintézkedések még nem a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendeletben adott jogkörök realizálása irányában hatnak. Ez azonban csak átmeneti, adott gazdasági helyzetünkből következő jelenség, amelyből helytelen volna távolabbi perspektívára vonatkozó következtetéseket levonni. « A kormány január 6-i nyilatkozatában megmondotta, hogy a gazdasági vezetés demokratizálása mellett átmenetileg, amíg nehézségeink jelentős részét leküzdjük, erős központi irányítást kell bevezetni,különösen az anyag- és az energiaellátásban. Erre éppen azért van szükség, hogy minél hamarabb leküzdjük nehézségeinket, sikerrel harcoljunk az inflációs veszély ellen, ésszerűbben osszuk be javainkat, hogy így az ellenforradalom által okozott mérhetetlen károkat, többek között a munkanélküliséget minél kisebb körre szorítsuk. .. A kormánynyilatkozat világosan megmondta: a munkástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők jogot kaptak ahhoz, hogy választott képviselőik útján részt vegyenek az üzemek gazdasági irányításában. Voltak olyan elképzelések, hogy a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet valóra váltása jelentősen csökkenti a minisztériumok feladatait. Mi a minisztérium szerepét, feladatkörét átmenetileg nem változtattuk meg. A minisztériumok továbbra is gazdálkodó, irányító szervek, és döntő többségükben megtartják régi feladataikat. Ugyanakkor javasoltuk az Elnöki Tanácsnak egyes minisztériumok megszüntetését, illetve összevonását, és elrendeltük a megmaradt minisztériumok létszámának 40—50 százalékos, vagy még ezt is meghaladó csökkentését. A lényegében változatlan feladatot ellátó minisztériumok és a munkástanácsok létrehozása gyakorlatilag azt jelenti, hogy nálunk az üzemi igazgató vonatkozásában a szocialista államigazgatásra jellemző kettős irányítás érvényesül, a vállalat igazgatójának a minisztérium és a helyi munkástanács is irányítója. A vállalat vezetése viszont teljes egészében az igazgató feladata. Apró Antal a továbbiakban foglalkozott a munkásönkormányzatot előkészítő bizottság feladataival, és javasolta, hogy a bizottság szerezzen minél több konkrét tapasztalatot a magyarországi munkástanácsok tevékenységéről, igyekezzék a jól működő munkástanácsok tapasztalatait általánosítani, tanulmányozza a baráti országok munkásönigazgatási szerveit is. Törekedjék a bizottság arra, hogy a külföldi szakirodalom és a hazai tapasztalatok alapján javaslatokat dolgozzon ki az iparvezetés demokratizálásának sajátos magyar rendszerére. A bizottság a továbbiakban tárgyalta Kossa István pénzügyminiszter javaslatát a vállalati gazdálkodás egyes kérdéseiről és a munkástanácsok ezzel kapcsolatos feladatairól, hatásköréről. A bizottság az előterjesztésen több módosítást javasolt, és egyetértett azzal, hogy az átdolgozott rendelettervezetet a pénzügyminiszter terjeszsze a kormány elé. A bizottság helyesnek tartja hogy a szakszervezetek vezető szerepet vállalnak a munkástanácsok megerősítésében, sokirányú támogatásában. A munkásönormányzatot előkészítő bizottság felülvizsgálta január 4-i ülésén kialakított állásfoglalásait, és a népgazdaság jelenlegi helyzetében nem kíván javaslatokat tenni az 1956. évi 25. számú, a munkástanácsok működését szabályozó törvényerejű rendelet hatályának más — a rendeletben fel nem sorolt — vállalatokra és szervekre való kiterjesztésére. fontos kérdések a kormány csütörtöki ülésének napirendjén A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány csütörtökön ülést tartott. A kormány meghallgatta Dégen Imrének, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének jelentését az ország árvízvédelmi helyzetéről és felkészültségéről. A kormány tudomásul vette, hogy az árvíz elhárítására való felkészültség a szomszédos országokkal kiépített együttműködés, az árvízvédelem céljára juttatott jelentős gépállomány, és helyes szervezeti változtatások eredményeként jobb, mint a múlt év azonos időszakában volt. A kormány határozatokat hozott az árvízvédelem szerve-zetének és hatékonyságának továbbijavítására. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsához a tiltott határátlépés elkövetésére irányuló hírverés, vagy a tiltott határátlépéshez való üzletszerű segítségnyújtás büntetésének megszigorítására. A javaslat többek között a tiltott határátlépéshez rendszeresen, vagy üzletszerűen segítséget nyújtók büntetésmértékének emelésére, és emellett teljes vagyonelkobzás kimondására irányul. ISMÉT MEGKEZDŐDTEK AZ ÜDÜLTETÉSEK A dolgozók idei kedvezményes üdültetéséről a többi között a következő tájékoztatást kapta illetékes helyen a Magyar Távirati Iroda. A dolgozók üdültetése a kényszerszünet után ismét megindult a hegyvidéki üdülőkben. Már folynak az előkészületek a nyári idény megkezdésére is. Május elejétől szeptember végéig körülbelül 250 üdülő áll dolgozóink rendelkezésére. Az ország nehéz gazdasági helyzete nem teszi lehetővé oly nagyszámú dolgozó üdültetését, mint például tavaly, így is azonban körülbelül 150.000-en üdülhetnek majd kedvezményes áron. A dolgozók kérésére nagyobb lehetőséget adnak családok üdültetésére, mint eddig. A Mecseken kívül néhány Balaton menti üdülőben is lehetővé teszik gyermekes családok kedvezményes nyaralását. KÉSZÜL A PETŐFI-SZÓTÁR A Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézetében készül az első teljes magyar írói szótár, a Petőfi-szótár. A szótár célja, hogy tartalmazzon minden szót, amelyet Petőfi valaha használt, és e címszavakat jól megválasztott példamondatokkal szemléltesse. Az adatgyűjtés munkája egy évvel ezelőtt kezdődött meg és 1960- ban fejeződik be. Felkészültek a tiszai jégtorlaszok és jégdugók elhárítására A tavalyi jeges árvíz előtt és az áradat alatt képződött jégtorlaszok eltávolításában oly hősies munkát végző tűzszerész alakulatok idejében számolnak a jégzajlás során felmerülhető veszéllyel. A szegedi légoltalmi parancsnokság tűzszerész részlege három vízügyi igazgatóság területén, a vízügyi igazgatóságokkal karöltve a Tiszán és a mellékfolyóin már állandó figyelőszolgálatot tart. Az alakulat felkészült arra, hogy a hidak és más objektumok védelmére úgynevezett örjégrobbantásokat tartsanak, és az olvadás, a zajlás megindultával pedig a jégtorlaszokat megsemmisítsék. A tűzszerész alakulat ezenkívül részt vesz a belvízvédelemben is. Az ilyen változékony időjárásban a belvízszabályozás csatornáin gyakran alattomos »jégdugó« képződik. A jégdugók felderítésével és kellő időben való felrobbantásával el lehet hárítani az akadályokat a nagy olvadáskor a belvíz-csatornarendszeren át a folyókba zúduló hatalmas víztömegek elől. Teljesítménybérre épülő minőségi bérezést terveznek a Harisnyagyárban • Márciusra lesz naposcsibe i Kisfaludy-Stróbl Zsigmond az ellenforradalmárok budapesti emlékműgyalázásáról • Vasárnap választások lesznek Romániában A határ mentén délután 5 órától kijárási tilalom A Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság közli, hogy a határmenti községekben: Kübekházán, Tiszaszigeten, Térváron, Mórahalmán, Röszkén a kijárási tilalom új időpontja délután 5 órától reggel 5 óráig tart. A kijárási tilalom a felsorolt községekhez tartozó tanyákra is vonatkozik. Szegeden egyébként a kijárási tilalom új ideje éjjel fél 12-től reggel 4 óráig tart. Mindig készenlétben... A vásárhelyi tűzoltóik mindig készenlétben állnak az esetleges tűzesetekre. Állandó gyakorlatokkal és a felszerelés rendszeres ellenőrzésével pillanatok alatt kivonulnak a veszélyeztetett helyre ha esene a vészjélző. Képünkön: Domonyi János törzsőrmester toronylétra-mászási gyakorlatot mutat be. A másik képen: Csikós Sándor és Szántó Sándor törzsőrmesterek az oxigéné® légzőkészüléket próbálták ki. Szécsi I. felvételei Újra kikövezik a csongrádi kis piacteret Valamikor Csongrádon két piactér volt, az egyik a főtéren, a másik a Szabadság téren. A Szabadság téri kis piacteret egyszer kikövezték, dekésőbb a követ felszedték azzal a megokolással, hogy a kis városnak elég egy piactér is. A lakosság kérésére és annak szükségességét látva, a városi tanács kereskedelmi osztálya ismét kikövezte a kispiac teret. A munkálatok — amelynek körülbelül 8— 10 ezer forintba kerülnek, — az idő javulásával azonnal elkezdődnek.