Csongrádmegyei Hirlap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! jtpsongrádmegyei A MAGYAR SZOCIA­LISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI LAPJA I. évfolyam, 26. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1957. február 1. ss tervgazdálkodás, a központi irányítás és bizonyos mértékű decentralizálás nem mondanak ellent egymásnak A minisztériumok továbbra is gazdálkodó, irányító szervek • Központi irányítás az anyag- és az energiaellátásban • A vállalat vezetése teljes egészében az igazgató feladata Apró Antal tájékoztatója a munkásönkormányzatot előkészítő bizottság január 30-i ülésén A munkás önkormányzatot­­előkészítő bizottság január 30-án Apró Antal iparügyi miniszter elnökletével ülést tartott. Apró Antal bevezetőjében tájékoztatást adott a bizott­ság tagjainak néhány, a mun­kástanácsok tagjai részéről felmerült kérdésben. Többek között hangsúlyozta, hogy Magyarország szocializmust építő ország, ahol a termelő­­eszközök társadalmi tulaj­donban vannak. Szocializ­must építő állam csak terv­szerűen gazdálkodhat, és a tervszerűség feltételez bizo­nyos centralizációt, központi irányítást. Határozott nézetünk k— mondotta hogy a tervgaz­dálkodást fenn kell tartani, az ipart továbbra is a mi­nisztériumoknak kell irányí­tani. Ugyanakkor a termelés irányítását demokratikusab­­bá kell tenni. A kormány úgy látja — folytatta Apró Antal —, hogy a tervgazdál­kodás, a központi irányítás és bizonyos méretű decentrali­zálás, demokratikusabb irá­nyítás nem mondanak ellent egymásnak. Nem mondanak ellent még akkor sem, ha a jelen pillanatban részben az ellenforradalom pusztításai nyomán előállott súlyos poli­tikai és gazdasági helyzet, valamint a gazdasági vezetés tényleges demokratizálásához szükséges tapasztalatszerzési idő miatt átmenetileg nem kaptak még kellő tartalmat a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet egyes pontjai.­­ Többen felvetik, hogy egyes kormányintézkedések­ben a munkástanácsokról szóló rendelettel ellentétes tendenciák érvényesülnek. Világosan meg kell mondani, hogy egyes kormányintézke­dések még nem a munkásta­nácsokról szóló törvényerejű rendeletben adott jogkörök realizálása irányában hatnak. Ez azonban csak átmeneti, adott gazdasági helyzetünk­ből következő jelenség, amelyből helytelen volna távolabbi perspektívára vo­natkozó következtetéseket levonni. «­ A kormány január 6-i nyilatkozatában megmondot­ta, hogy a gazdasági vezetés demokratizálása mellett át­menetileg, amíg nehézségeink jelentős részét lek­üzdjük, erős központi irányítást kell bevezetni,­­k­ülönösen az anyag- és az energiaellátás­ban. Erre éppen azért van szükség, hogy minél hamarabb leküzdjük nehézségeinket, sikerrel harcoljunk az inflációs ve­szély ellen, ésszerűbben osszuk be javainkat, hogy így az ellenforradalom által okozott mérhetetlen ká­rokat, többek között a mun­kanélküliséget minél kisebb körre szorítsuk. .. A kormánynyilatkozat világosan megmondta: a munkástanácsok azok a szer­vek, amelyeken keresztül a termelők jogot kaptak ahhoz, hogy választott képviselőik útján részt vegyenek az üze­mek gazdasági irányításá­ban. Voltak olyan elképzelé­sek, hogy a munkástanácsok­ról szóló törvényerejű rende­let valóra váltása jelentősen csökkenti a minisztériumok feladatait. Mi a miniszté­rium szerepét, feladatkörét átmenetileg nem változtattuk meg. A minisztériumok továbbra is gazdálkodó, irányító szervek, és döntő többsé­gükben megtartják régi fel­adataikat. Ugyanakkor javasoltuk az Elnöki Tanácsnak egyes mi­nisztériumok megszüntetését, illetve összevonását, és elren­deltük a megmaradt minisz­tériumok létszámának 40—50 százal­é­­kos, vagy még ezt is meghaladó csökkentését.­­ A lényegében változat­lan feladatot ellátó miniszté­riumok és a munkástanácsok létrehozása gyakorlatilag azt jelenti, hogy nálunk az üzemi igazgató vonatkozásában a szocia­lista államigazgatásra jel­lemző kettős irányítás ér­vényesül, a vállalat igazgatójának a mi­nisztérium és a helyi mun­kástanács is irányítója. A vál­lalat vezetése viszont teljes egészében az igazgató fel­adata. Apró Antal a továbbiak­ban foglalkozott a munkás­­önkormányzatot előkészítő bi­zottság feladataival, és java­solta, hogy a bizottság sze­rezzen minél több konkrét ta­pasztalatot a magyarországi munkástanácsok tevékenysé­géről, igyekezzék a jól mű­ködő munkástanácsok ta­pasztalatait általánosítani, tanulmányozza a baráti or­szágok munkásönigazgatási szerveit is. Törekedjék a bi­zottság arra, hogy a külföldi szakirodalom és a hazai tapasztalatok alap­ján javaslatokat dolgozzon ki az iparvezetés demokra­tizálásának sajátos magyar rendszerére. A bizottság a továbbiak­ban tárgyalta Kossa István pénzügyminiszter javaslatát a vállalati gazdálkodás egyes kérdéseiről és a munkásta­nácsok ezzel kapcsolatos feladatairól, hatásköréről. A bizottság az előterjesztésen több módosítást javasolt, és egyetértett azzal, hogy az át­dolgozott rendelettervezetet a pénzügyminiszter terjesz­­sze a kormány elé. A bizottság helyesnek tartja hogy a sza­kszerveze­­tek vezető szerepet vállalnak a munkástanácsok megerő­sítésében, sokirányú támoga­tásában. A munkásön­­or­­mányzatot előkészítő bizott­ság felülvizsgálta január 4-i ülésén kialakított állásfogla­lásait, és a népgazdaság je­lenlegi helyzetében nem kí­ván javaslatokat tenni az 1956. évi 25. számú, a mun­kástanácsok működését sza­bályozó törvényerejű rende­let hatályának más — a ren­deletben fel nem sorolt — vállalatokra és szervekre való kiterjesztésére. fontos kérdések a kormány csütörtöki ülésének napirendjén A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány csütör­tökön ülést tartott. A kor­­­mány meghallgatta Dégen Imrének, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezetőjé­nek jelentését az ország ár­­vízvédelmi helyzetéről és fel­­készültségéről. A kormány tudomásul vette, hogy az ár­víz elhárítására való felké­szültség a szomszédos orszá­gokkal kiépített együttmű­ködés, az árvízvédelem cél­jára juttatott jelentős gépál­lomány, és helyes szervezeti változtatások eredménye­ként jobb, mint a múlt év azonos időszakában volt. A kormány határozatokat ho­­­zott az árvízvédelem szerve-­­­zetének és hatékonyságának további­­jav­ítására. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsához a tiltott határátlé­pés elkövetésére irányuló hírverés, vagy a tiltott ha­tárátlépéshez való üzletszerű segítségnyújtás büntetésé­nek megszigorítására. A ja­vaslat többek között a tiltott határátlépéshez rendszere­sen, vagy üzletszerűen segít­séget nyújtók büntetésmér­tékének emelésére, és emel­lett teljes vagyonelkobzás kimondására irányul. ISMÉT MEGKEZDŐDTEK AZ ÜDÜLTETÉSEK A dolgozók­ idei kedvezmé­nyes üdültetéséről a többi kö­zött a következő tájékozta­tást kapta illetékes helyen a Magyar Távirati Iroda. A dolgozók üdültetése a kényszerszünet után ismét megindult a hegyvidéki üdü­lőkben. Már folynak az előkészüle­tek a nyári idény megkezdé­sére is. Május elejétől szep­tember végéig körülbelül 250 üdülő áll dolgozóink rendel­kezésére. Az ország nehéz gazdasági helyzete nem teszi lehetővé oly nagyszámú dol­gozó üdültetését, mint pél­dául tavaly, így is azonban körülbelül 150.000-en üdül­hetnek majd kedvezményes áron. A dolgozók kérésére nagyobb lehetőséget adnak családok üdültetésére, mint eddig. A Mecseken kívül né­hány Balaton menti üdülőben is lehetővé teszik gyermekes családok kedvezményes nya­ralását. KÉSZÜL A PETŐFI-SZÓTÁR A Magyar Tudományos Aka­démia nyelvtudományi intézeté­ben készül az első teljes magyar írói szótár, a Petőfi-szótár.­­ A szótár célja, hogy tartal­mazzon minden szót, amelyet Pető­fi valaha használt, és e cím­szavakat jól megválasztott példa­mondatokkal szemléltesse. Az adatgyűjtés munkája egy évvel ezelőtt kezdődött meg és 1960- ban fejeződik be. Felkészültek a tiszai jégtorlaszok és jégdugók elhárítására A tavalyi jeges árvíz előtt és az áradat alatt képződött jégtorlaszok eltávolításában oly hősies munkát végző tűzszerész alaku­latok idejében számolnak a jégzajlás során felmerülhető veszéllyel. A szegedi légoltalmi parancsnokság tűz­szerész részlege három vízügyi igazgató­ság területén, a vízügyi igazgatóságokkal karöltve a Tiszán és a mellékfolyóin már állandó figyelőszolgálatot tart. Az alakulat felkészült arra, hogy a hidak és más objektumok védelmére úgynevezett örjégrobbantásokat tartsanak, és az olvadás, a zajlás megindultával pe­dig a jégtorlaszokat megsemmisítsék. A tűzszerész alakulat ezenkívül részt vesz a belvízvédelemben is. Az ilyen változékony időjárásban a belvíz­szabályozás csatornáin gyakran alattomos »jégdugó« képződik. A jégdugók felderíté­sével és kellő időben való felrobbantásával el lehet hárítani az akadályokat a nagy ol­vadáskor a belvíz-csatornarendszeren át a folyókba zúduló hatalmas víztömegek elől. Teljesítménybérre épülő minőségi bérezést terveznek a Harisnyagyárban • Márciusra lesz naposcsibe­ i Kisfaludy-Stróbl Zsigmond­ az ellenforradalmárok budapesti emlékmű­­gyalázásáról • Vasárnap választások lesznek Romániában A határ mentén délután 5 órától kijárási tilalom A Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság közli, hogy a ha­tármenti községekben: Kübekházán, Tiszaszigeten, Térvá­ron, Mórahalmán, Röszkén a kijárási tilalom új időpontja délután 5 órától reggel 5 óráig tart. A kijárási tilalom a fel­sorolt községekhez tartozó tanyákra is vonatkozik. Szegeden egyébként a kijárási tilalom új ideje éjjel fél 12-től reggel 4 óráig tart. Mindig készenlétben... A vásárhelyi tűz­oltóik mindig ké­szenlétben állnak az esetleges­ tűz­esetekre. Állan­dó gyakorlatok­kal és a felszere­lés rendszeres el­lenőrzésével pilla­­natok alatt kivo­nulnak a veszé­lyeztetett helyre ha esene a vész­jél­ző. Képünkön: Do­­monyi János törzsőrmester to­­ronylétra-mászási gyakorlatot­ mu­tat be. A másik képen: Csikós Sándor és Szántó Sándor törzsőr­mesterek az oxi­géné® légzőkészü­léket próbálták ki. Szécsi I. felvételei Újra kikövezik a csongrádi kis piacteret Valamikor Csongrádon két piactér volt, az egyik a főté­ren, a másik a Szabadság té­ren. A Szabadság téri kis pi­acteret egyszer kikövezték, de­­később a követ felszedték azzal a megokolással, hogy a kis városnak elég egy piac­tér is. A lakosság kérésére és an­­nak szükségességét látva, a városi tanács kereskedelmi osztálya ismét kikövezte­ a kispiac teret. A munkálatok — amelynek körülbelül 8—­ 10 ezer forintba kerülnek, — az idő javulásával azonnal­­ elkezdődnek.

Next