Csongrád Megyei Hirlap, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ­ETEK A A MAGYAR S10C ! A L­IST­Á1MU­NKA SPART AREWM LAW A *®A Fél év alatt mintegy 15 millió forintot fordítottak megyénk fejlesztésére Számok, adatok az állami beruházási, valamint a községfejlesztési tervek teljesítéséből Akár a városok, akár a községek valamelyikében né­zünk körül, mindenütt azt látjuk, hogy építkeznek, jár­dát raknak, kutat fúrnak, vagy éppen az új vízveze­ték lefektetéséhez szükséges árkot ássák. Apró dolgok ezek, amelyet ma már ter­mészetesnek is találunk. Ezek az apró munkálatok azonban megyei szinten már százezrek, sőt milliók for­májában jelentkeznek. Csu­pán egyetlen adat: ez év első felében az állami be­ruházási összegből már 7,5 millió, a községfejlesztési alapból ugyancsak 7,5 mil­lió forintot fordítottak a megye fejlesztésére. Iskola- és lakásépítés Ha a megye fejlesztésére szánt évi több mint 21 millió állami beruházási összeg eddigi felhasználását vizs­gáljuk, megállapíthatjuk, hogy az eddig felhasznált 7,5 millió forintból a legtöbbet az iskolák építésére és la­kásépítésre fordították. Az iskolákra fordított ösz­­szeg 2 millió 200 000 forin­tot tesz ki. Elkészült a gyá­­laréti iskola, épül a kisteleki, az algyői, és rövidesen meg­kezdik a csongrádi 8 tanter­mes iskola építését, vala­mint a volt makói DEMKE épület iskolává való átalakí­tását. Az állam is hozzájá­rul ahhoz, hogy Pusztamér­gesen, Nagymágocson isko­lát kapjanak a gyermekek és több helyen lakást a ne­velők. Hódmezővásárhelyen az 52 lakásos bérház építésére eb­ben az évben már egymillió 624 000 forintot fordítottak. Az új bérház októberre el­készül. Szeptember végén kezdik el Szentesen a 28 la­kásos, majd októberben Hódmezővásárhelyen a Szán­tó Kovács János utcán, a művelődési ház mellett a 18 lakásos bérház építését. A v­ásárhelyi Szabadság téren­­ pedig novemberben kezde-­­­nek hozzá a 12 és a 21 la­kásos bérház építéséhez. Épül a vásárhelyi kórház konyhája, amelyre már az idén is több mint 400 ezer fo­rintot fordítottak. Több mint 400 ezer forintot költöttek el a vásárhelyi Béke Szálló felújítására is. Meg kell azonban mondani, hogy a szálló felújítása igen lassan halad, ami annál is inkább hátrányos, mert a város idegenforgalmának csökkenését eredményezi. Ha a szegedi építőipari vál­lalat meggyorsítaná a mun­kálatokat, elősegítené a szál­lodaprobléma mielőbbi meg­oldását. Jelentős az az összeg is, amelyet erdősítésre, a helyi­­ipari vállalatok fejlesztésére, illetve sportlétesítményekre fordítottak. Újabb 7 millió forint állami beruházási hitel Évközben a megye újabb 7 millió forint állami beru­házási hitelt kapott. E hite­leket azonban csak ebben a félévben lehetett megnyit­ni. A 7 millióból 1,5 milliót erdősítésre lehet fordítani. Főleg a szegedi járásban lé­tesítenek nagyobb kiterjedé­sű erdőket, de az összegből kisebb vagy nagyobb mér­tékben, majdnem minden község részesül. Ezáltal me­gyénk külterületi fásítása nagy mértékben előrehalad. Községek villamosítására, 1,600 000 forintot költenek el Ebből az összegből villamosítják Bordányt, Zsombót, Forrá­skutat és Üllést. Természetesen ezek a közsé­gek helyi erőforrásaikból is támogatják a villamosítási terv megvalósítását. Sőt két község, Magyartés és Nagy­tőke teljes egészében köz­­ségfejlesztési alapból oldja meg a villamosítást. Mindent egybevetve a hat község vil­lamosítása 3.700 000 forintba kerül, amelyből 2 millió 100 ezer forintot a községek la­kói vállaltak. A szentesi megyei kórház­ban még ebben az évben melegvízvezeték hálózatot építenek, amelyre közel 2 millió forintot fordítanak az újabb állami beruházási hitelből. Bár még ezután kezdik meg a hálózat épí­tését, de a munkálatokat igyekeznek elvégezni, hogy télen már melegvízzel sűt­hessék a kórházat, amellyel jelentős mennyiségű szenet takarítanak majd meg. A csongrádi új műfa­ rost­­lemezgyárat, valamint a sze­gedi új megyei tanácshá­zát és a hozzá kapcsolódó lakóépületeket is szintén az új beruházási hitelből ter­vezik meg. A felsorolt tények és számadatok azt igazolják, hogy megyénk fejlesztését támogatják, hiszen az ere­deti közel 22 millió forintot 29 millió forintra emelték fel. Ifibb társadalmi munkát Az állami beruházásokon túl érdemes megnézni, hogy a helyi tanácsok a lakosság hozzájárulásával mennyire segítik elő megyénk építé­sét és szépítését. Ugyanis a megyei tanács vb. terv­osztálya összesítette a he­lyi — városi és köz­ségi — tanácsok által tervezett ez évi községfej­­lesztési terveket. Eszerint a helyi tanácsok 36 millió fo­rint községfejlesztési alapot terveztek meg. A tervek szerint az idén 83 ezer négy­zetméter járdát létesítenek, amelyre 3 millió forintot fordítanak. Közel 1,5 millió forintos költséggel a megye területén 24 kutat fúrnak. Igen jelentős összeget, 5 millió forintot fordítanak ki­lenc községben új művelő­dési ház építésére, illetve a meglévők felújítására. Eb­ben az évben 21 kilométer hosszú vízvezetékhálózat is épül a községfejlesztési alap­ból. Jelentős az az összeg is, amelyet egyéb célokra: vil­lanyhálózat bővítésére, utak építésére, felújítására, az ál­talános iskolák felújítására, valamint csatornahálózat építésére és tisztítására for­dítanak. A tervezett 36 millió fo­­­­rintból — ez a bevételi előirányzat 82 százalékkal magasabb a tavalyinál — ezideig már 11 millió fo­rint folyt be. Ebből 7,5 milliót el is költöttek. Az ez évi községfejlesztési tervek igen alapos megfon­toltsággal készültek. Külö­­­nösen a városi tanácsok for­dítottak nagy gondot az alapvető célkitűzések — mint csatornahálózat, vízve­zetékhálózat építése, villany­hálózat fejlesztése — meg­oldására. Megértették azt, hogy az alapvető feladatok megoldása nélkül nem fej­lődhetnek tovább a városok, de a községek sem. Érdemes megemlíteni, hogy olyan kis község, mint Magyartés, 10­1 ezer forintot költ el a vil­lany bevezetésére.­­ Az ez évi fejlesztési ter­vek megvalósítása azonban attól is függ, hogy a helyi tanácsok mennyire támasz­kodnak a lakosság társadal­mi összefogására, munkájá­ra! A helyi tanácsok összesen — megyei szinten számít­va — 1 millió forint érté­kű társadalmi munkát ter­veztek be, ami igen kevés. De ha nem is terveztek többet, a különféle feladatok megvalósításánál megszer­vezhetnék a társadalmi munkát, mert ezzel jelentős megtakarításokat érnének el, s a megtakarított össze­get a lakosság kívánsága szerint ú­jabb létesítmények­re fordítanák. Megyénk la­kosságának jó része bizonyá­ra nem is zárkózik el ettől. Csak tájékoztatni kell arról, hogy milyen cél érdekében kérik társadalmi munkáját, hiszen minden dolgozó ér­deke, hogy községe, városa szebb legyen. És ez végső so­ron Csongrád megye fejlő­dését jelenti! ­ Szerdán este mutatkozik még Vásárhelyen a Csehszlovák­ Állami Képi Együttes­­ Romániai vendégjátéká­gy­á­ról visszatérve Hódmezővá-!á­­­sárhelyen kezdi újabb ven­­­dégjátéksorozatát Magyar-­­országon a Csehszlovák Ál­l­­ami Népi Együttes. Az Ég együttes ének-, tánc- és ze­­­nekara változatos műsorával­ már bejárta Európát, sőt Csehszlovákia népeinek népi­ kultúráját bemutatva min­g­denütt megérdemelt sikert­­ aratott. Vendégj­átékukra­ szerdán este 7 órai kezdéssel , a Petőfi Művelődési Házban­­ kerül sor. A csehszlovák né­­­pi együttes bemutatkozásáig­­ városszerte nagy érdeklődés­­e­­ kíséri.­­ Ezen a héten megkezdik a cukorrépa átvételét megyénkben A nyárvégi betakarítás­­ újabb szakaszához, a cukor­­­ répa szedésének, átadásának­­ megkezdéséhez érkeztek el­­ megyénk termelőszövetkeze-­­ tei, állami gazdaságai és­­ egyéni termelői. A cukorrépa szedésével, valamint átadá­sával kapcsolatos tudnivalók miatt megkerestük a Mező­­hegyesi Cukorgyár termelte­tési osztályát, ahonnan a következő felvilágosítást kaptuk: — Eredeti tervek szerint szeptember 4-én akartuk a cukorgyártást megkezdeni, azonban az ország cukorel­­látása lehetővé tette, hogy egy héttel később, szeptem­­­­ber 12-én induljon meg a­­ gyárban a termelés. Ennek megfelelően — mivel napon­ta 200 vagon cukorrépát kí­vánunk feldolgozni — szep­tember 4-én megkezdjük a cukorrépa átvételét a terme­lőktől. — Csongrád megye terü­letén 15 helyen vesszük át a répát, amelyből katasztrá-­­­lis holdanként 113 mázsás­­ átlagtermésre számítunk. A termelők régi kívánsága tel­jesül ez évben, amikor is a Rákosi csárdánál teherautós átvételt valósítunk meg. Mintegy 200 vagon répát szoktak odaszállítani , és ezáltal mentesítjük a terme­lőket az időrabló fuvarozás­tól. Ugyanakkor mindent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy a répaátvétel va­sárnap se szüneteljen.­­ Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján arra szeret­ném kérni a termelőket, hogy elsősorban azok adják át termésüket, akik az át­­vevőhelyektől nagyobb tá­volságra laknak, nehogy a közbejövő esős idő­­— amely­re ezután mindinkább, szá­­mítani lehet — gátolja őket ebben. Úgyszintén szólni kell még arról is, hogy igen sok ter­melő csak a kukoricatörés után kezdi a cukorrépa sze­dését, vagy azzal egyidőben akarja lebonyolítani azt. Te­kintettel azonban arra, hogy mindkét feladatot egyszerre úgysem lehet megoldani, sokkal helyesebb, ha elő­ször a cukorrépát szedik fel és csak azután fognak a ku­koricatöréshez.­­ A megye területén a -----------­Szolnoki Cukorgyár te ter­meltet cukorrépát. Ez a gyár azonban két nappal hama­rabb megkezdi az üzemel­tetést, tehát az átvétel idő­pontja is előretolódik. Ők már szeptember 3-án meg­kezdik az átvételt termelő­iktől, s ugyanúgy gondos­kodnak a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, va­lamint egyéni termelők nyerskejelet-el­­utásáról,­­mint mi. .. 7 ". Tekintettel arra, hogy cukorkészleteink nem, teszik lehetővé a későbbi üzemkez­dést, minden termelőszövet­kezet, állami gazdaság és egyéni répatermelő köteles­sége a cukorellátás zavar­talanságának megteremtése érdekében a répaszedés meg­kezdése, hogy a kijelölt na­pon teljes erővel megindul­hasson a gyártás — fejezte be tájékoztatását a cukor­gyár termeltetési osztályve­zetője. A HŰVÖS IDŐ (Siflis felvételei) ellenére is sokan felkeresik a szentesi strandfürdőt. Gyerekek és felnőttek egyaránt élvezik a vizet, és a szeptember eleji nap meleg sugarait. ­ Szerelik a szecska vágókat . A Makói Gépgyár Sef­fe­r lakatos-szerelő brigádja már évek óta dolgozik együtt. Havi tervüket 100—105 százalékra­­teljesítik. Keresetük is meghaladja az 1400—1600 forintot. A brigád tagjai: Seffer József, Harangi János és Ferenc, Fe­lke­te István és Lihanecz Mihály naponta 40—45 AD 6-os­­bádogvályús szecskavágót szerel össze. Képünk a brigád­­egyik tagját, Lihanecz Mihályt munka közben mutatja. (Siflis felv.) Termelőszövetkezeti látogatásokat szerveznek a szentesi járásban A termelőszövetkezeti moz­galom továbbfejlesztése ér­dekében a szentesi járás te­rületén tsz-látogatásokat, ta­pasztalatcseréket szerveznek. A járás községein kívül Szentes és Csongrád váro­sokban is hasonló szervezési munkát fognak kifejteni. A járási tanács mezőgaz­dasági osztályán kidolgozták a megfelelő ütemtervet a tsz­­látogatásokra vonatkozóan. Derekegyháza községből a nagymágocsi Alkotmány Tsz-be szeptember 2-án, Fá­­biánsebestyénből a szegvári Gorkij Tsz-be szeptember 9-én, Nagymágocsról a csongrádi Vörös Csillag Tsz­­be szeptember 16-án, Árpád­halomról a szentesi Vörös Csillag Tsz-be szeptember 23-án, Eperjesről a szentesi Felszabadulás Tsz-be októ­ber 1-én.­ Cserebökényből a szegvári Puskin Tsz-be októ­ber 7-én, Magyartésről és Nagytőkéről a mindszenti Lenin Tsz-be október 14-én, Mártélyról a székkutasi Schlönhercz Tsz-be okt. 23- án, Felgyőről és Tömörkény­ről a nagymágocsi Sallai Tsz-be október 28-án viszik látogatóba a tapasztalatcsere résztvevőit. A felsoroltakon kívül no­vember hónapban 4-e és 18-a közötti időben , még további három községben­­ szerveznek ilyen találkozót. Tízmázsás répamagtermés Megyei viszonylatban­ is ki­váló eredményt ért el a Kláramajori Állami Gazda­ság a répamagtermelésben. A gazdaság ebben az év­ben 37 holdon ültetett mag­fogásra dugvány-takarmány­répát. Már a kiültetésnél ügyeltek arra, hogy a dug­vány a leggondosabban elő­készített talajba kerüljön. Utána idejében és a lehető legjobb minőségben gondoz­ták a növényt, s ennek az eredménye, hogy a gazdaság idei répamagtermése holdan­ként több lett, mint 10 má­zsa. Ilyen kiváló répamagter­­mesztési eredményt az utób­bi években alig egy-két ál­lami gazdaság ért el me­gyénkben. A Kláramajori Állami Gazdaság érdemét csak fokozza az a körül­mény, hogy ezt a kiváló ré­­pamagtermesztési eredményt az idei aszály sújtott eszten­dőben csikarta ki a termé­szettől. — ny —

Next