Csongrád Megyei Hirlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

it A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE­ LAPJA * IV. évfolyam, 51. szám Ára: 60 fillér Vasárnap, 1059. március 1. Már háromezerre emelkedett a szövetkezetekbe újonnan belépő családok száma A Hírlap február 24-i számában be­számolt arról, hogy ebben az esztendő­ben mintegy 2000 család döntött Csong­­rád megyében a közös gazdálkodás mel­lett. A szombat déli hivatalos adatok szerint azóta a tsz-be és tszcs-be lépő családok száma már háromezerre növe­kedett, a tagok száma­ 3248, s a közös­be adott földterület is több, mint 12 ezer hold lett. Legtöbben a szentesi já­rásban választották a közös gazdálko­dást, ebben a járásban ugyanis 1959-ben 1335 család írta alá a belépési nyilatko­zatát, s 7987 kataszteri hold földet adott a közös művelés alá. Szombaton újabb termelőszövetkezet alakult Derekegyházán (Tudósítónktól.) Süt, jó melegen süt a nap. Az útmenti árok vizében ta­­vasziasan fü­rdőznek, tollász­kodnak a libák. A derekegyházi tanácshá­zára már a délelőtti órákban jönnek az emberek. Van, aki készen, kitöltve és aláírva hozza a belépési nyilatkoza­tot. Mások meg amiatt jön­nek, hogy itt kérjenek ilyen papírt, s a tanácselnök asz­talán írják alá nevüket. Azt mondja Pajkos László, a derekegyházi tanács v. b.­­elnöke, hogy a déli órákban a papteleki részen új ter­melőszövetkezet alakul. Már napokkal ezelőtt beszélget­tek a papteleki tanyák pa­rasztjaival s közülük töb­ben máros aláírták a belé­pést. Lovaskocsira ülünk és félóra múltán ott vagyunk a papteleki iskolában, aZ emberek között. Negyven­egyen gyűltek össze a kör­nyező tanyákról. Azok közül, akik már előzőleg aláírták a belépési nyilatkozatot, 38- an ülnek az iskolapadokban. Először Fejes Sándor közsé­gi párttitkár beszél. Sok szó­ra nincs itt már szükség. Pon­tosan 2 órakor kimondják az emberek: megalakult a mi szövetkezetünk is. Olyan hirtelen számítás szerint ennek az új szövetkezetnek 35—40 tagja és 250—280 hold földje van már. Azt is újságolják Derekegyházán, hogy a szombat esti órákban a nagymágocsi kövesút mel­letti Remzső-féle tanyán gyülekeznek szövetkezetet alakító emberek. Közülük — mondja Fejes József — sokan még decemberben kezdtek el szervezni egy szakcsoportot. Akkoriban ti­­zenketten voltak, 75 holdon; most átalakultak termelőszö­vetkezetté, amelyben mint­egy 25—30 család és 200— 220 hold föld egyesül. Ez a szövetkezet elsősorban zöld­ség- és gyümölcstermesztés­sel akar foglalkozni. Terüle­tük ugyanis a csatorna mel­lett húzódik s közös gazdál­kodásuk első évében 10—15 holdat, de a második évben már 10 holdat tudtak öntöz­ni. Amint Fejes József mondja, a gazdák meggyő­ződtek róla, hogy az egyéni kisparcellákon nem öntöz­hetnek. Viszont jól haszno­síthatják a csatorna vizét, ha szövetkezetbe tömörül­nek. Ennek az új szövetke­zetnek a szervezői, Fejes József és Hajós András a ta­nácsok megalakulása óta ta­nácstagok. Fejes Józsefet például tavaly ősszel ellen­­szavazat nélkül választották tanácstagnak Az újabb szövetkezet meg­alakulásával Derekegyháza földterületének, több mint 70 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. ­ A város termelőszövetkezeti és művelődésügyi helyzetéről tárgyalt a Makó városi tanács Makó határának 73 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik Pénteken délután a makói városi tanács is megtartotta ez évi első ülését. Földházi Imre elvtársnak, a városi ta­nács v. b. elnökének meg­nyitó szavai után a tanács­ülés Makra Istvánt válasz­totta meg elnöknek. Az ülé­sen részt vett Szalados Emil MÁV-művezető, országgyű­lési képviselő, Glemba Pál, a városi pártbizottság titká­ra és Szabó Sándor, a járá­si tanács v. b. elnökhelyet­tese. Az elnökség megválasztá­sa, valamint a napirendi pontok elfogadása után Földházi Imre v. b.-elnök számolt be a tanácsülésnek a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti működé­séről. A v. b. december 31­-a óta négy alkalommal ülése­zett, s számos fontos prob­lémát tárgyalt meg. Többek között a termelőszövetkeze­tek helyzetével és fejleszté­sével is foglalkozott. E feladat megvalósításá­ra részletes munkatervet dolgozott ki. Mivel Ma­kón is egyik legfonto­sabb feladat a nagyüzemi gazdálkodás megteremté­se, Földházi elvtárs részletesen szólt e kérdésről.­­Makón az első termelő­szövetkezet az Úttörő volt, amely a napokban ünnepel­te fennállásának 10. évfor­dulóját. Eredményei láttán újabb termelőszövetkezetek alakultak, úgyhogy 1952-ben a város határának már 83 százaléka tartozott a szocia­lista szektorhoz. Az utána következő évek visszaesést jelentettek a szövetkezeti mozgalom életében, de azért megmaradtak, és 1957-től is­mét erőteljesen fejlődtek. Ebben az évben Makón is megkezdték a termelőszövet­kezetek számszerű fejleszté­sét, s azóta 295 tag 449 hold földdel lépett be. Ma már a város határá­nak körülbelül 73 szá­zaléka tartozik a szocia­lista szektorhoz. — Eddigi eredményeink­kel azonban nem lehetünk elégedettek — hangsúlyozta Földházi elvtárs. — Azon kell dolgoznunk, hogy váro­sunk minél előbb szövetke­zeti város legyen. A továbbiakban arról szólt, hogy a termelőszövet­kezeti csoportokban is meg­indult az egészséges fejlődés. A Kossuth Tszcs-ben pél­dául 90 taggal és 350 hold földdel tsz-előkészítő bizott­ság alakult. A Béke Tszcs­­ben 72 tag 257 hold földdel akar a fejlődést jelentő szö­vetkezetbe lépni. De ugyan­ez a helyzet a többi tszcs­­ben is. Az egészséges fejlődés te­hát Makón is megindult, s ehhez a tanácstagság egy­séges állásfoglalására is szükség van. Egyébként a tanácstagok közül már Diós István és B. Papp Ferenc belépett a szövet­kezetbe. Valószínű, hogy példájukat mások is kö­vetik. A végrehajtó bizottság be­számolójához többen hozzá­szóltak, s valamennyien — érezve a kérdés nagy fon­tosságát — a termelőszövet­kezeti fejlődés problémáié­hoz. Dohai Imre, Bíró Fe­renc, Schöbel György, Csa­­vanyák András a tsz-szerve­­zés módszereiről beszélt Fontosnak tartják, hogy üze­mi dolgozókkal tsz-tagok menjenek agitálni. B. Papp Mihály v. b.-elnökhelyettes után Bandúr János arról be­szélt, hogy előbb az egyéni paraszt tanácstagok döntse­nek az új útról, s csak az­után menjenek el dolgozó paraszttársaikhoz. Répász Imre, a Hazafias Népront városi elnöke, majd Baranyi Sándor, továbbá Takács Mi­hály szólalt fel. Arról be­széltek, hogy a tanácstagok példamutatása mennyire je­lentős és fontos a város szö­vetkezeti várossá való fej­lesztésében. Görbe Mihály, a József Attila Tsz elnöke és Cs. Kiss F­erenc, a Hunya­di Tsz tagja is felszólalt, majd Glemba Pál elvtárs helyi példák felsorolásá­val bizonyította, hogy meny­nyire fontos a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés. Földházi elvtárs válasza után a tanácsülés határoza­tot hozott a szövetkezeti mozgalom szervezésében való részvételéről. Ezután a ta­nácsülés a város művelődés­ügyi helyzetét vitatta meg Bálványosi Pál beszámolója alapján. E napirendi pont­hoz 15 tanácstag szólt hoz­zá. Többek között hangsú­lyozták, mennyire fontos a nevelők ideoló­giai nevelése, mert rá­juk van bízva az ifjúság világnézetének és élet­­szemléletének kialakítása. Hangoztatták a felszólalók azt is, hogy igen fontos az üzemi és a tanyai kultúr­­csoportok szervezése és tá­mogatása, mert sokat tehet­nek a lakosság kulturális neveléséért. A tanácsülés ar­ról is határozott, hogy a Jó­zsef Attila Művelődési Ház színpadát még ebben az év­ben kibővítik, és öltözőt is építenek. A kiadásokat a községfejlesztési alapból fe­dezik. Ezután a tanácstagok vá­lasztóik kérését és kívánsá­gát tolmácsolták a végrehaj­tó bizottságnak. „Szántó Kovács János Hét“ Ebben az évben lesz a vi­harsarki nagy földműves­megmozdulás 65. évforduló­ja. Ebből az alkalomból az MSZMP és a MEDOSZ me­gyei bizottsága kezdeménye­zésére nagyszabású ünnepsé­geket rendeznek a közeli na­pokban. Az évforduló méltó megünneplésének előkészíté­se céljából a hódmezővásár­helyi városi népfrontbizott­ság, valamint a tömegszer­vezetek képviselőiből febru­ár 27-én este a városi Szak­maközi Bizottság helyiségé­ben megalakult az előkészítő bizottság.­­ A megbeszélésen részle­tes programot dolgoztak ki és fogadtak el. Az ünnepi hét április 25-én kezdődik a hódmezővásárhelyi Petőfi Művelődési Házban a régi harcosok fogadásával. Az el­fogadott tervezet szerint nagygyűlést, valamint kultúr és olimpikont sportrendez­vényt is tartanak majd. Ezen kívül sor kerül a mezőgaz­dasági újítási kiállítás meg­rendezésére is a hódmezővá­sárhelyi Mezőgazdasági Technikumban. A rendezőbizottság elhatá­rozta irodalmi pályázat meg­hirdetését is. A meghirde­tett témakörrel foglalkozó három-három legjobb vers és novella szerzőjét díjazzák majd. Ugyanakkor a TIT a megye városaiban előadáso­kat tart Szántó Kovács Já­­­­nos agrárszocialista mozgal­mairól. *­­A program előkészítésé­nek feladataiból minden szerv képviselője tevékeny részt vállalt. Nagyér szövetkezet­ község Lapunk tegnapi számában arról adtunk hírt, hogy Nagy­ér községben a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés még csak 52 százalékos. Szombaton azonban újabb kis- és középparasztok vá­lasztották a nagyüzemi gaz­dálkodás útját. Ezen a na­pon írta alá a belépési nyi­latkozatot például Szabó Fe­renc 17 holdas, Zatykó Ist­ván 19, idős Berecz Bálint 25, idős Berecz Sándor 13, Körmendi János 7, és Kör­mendi Sándor 9 holdas kö­zépparaszt, összesen 185 dol­gozó parasztcsalád lépett be a szövetkezetbe, 960 hold földdel. Jelenleg a község területének 83 százaléka tar­tozik a szocialista szektorhoz. Mivel a nagyéri dolgozó parasztok többsége válasz­totta a nagyüzemi gazdálko­dás útját, ezért szombaton délután rendkívüli ülésre ült össze a helyi tanács és kimondotta Nagyér szövet­kezeti községgé való átalaku­lását. A tanácsülésen részt vett Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke, Retkes István elvtárs, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa, Szőnyi Ferenc elvtárs, a makói járási pártbizottság titkára, Szabó Sándor elv­társ, a makói járási tanács v. b. elnökhelyettese is. Az ülésen Papp Sándor és Sző­nyi Ferenc elvtársak is fel­szólaltak. ■ Macmillan Leningrádba látogatott Húsz négytalálatos lottószelvény | ------­Eddig mintegy nyolcszáz gépárma kapott új rendszámtáblát a megyében I -­I Megkezdődött a tavaszi labdarúgó-idény 5 .. w -8 ■ ■ .....4BBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBriBBBBBBBBBB£ - I Tanulnak a jövő­ vasutasai nem." Az igazgatóság a leg-­rotesszebbmenően gondosko-­­ik arról, hogy nemcsak az oktatás, harnem a szórakozás feltételeit, is biztosítsa szá­mukra. Van külön színház­­bérletük, sportolnak, előadá­sokra, moziba járnak, közös műsoros esteket ren­deznek. A tanulók amikor kikerül­nek a technikumból, egy hó­napot pihennek, majd kihe­lyezik őket az állomásokra gyakorlatra és ott teszik le a szakvizsgájukat. Akik a gyakorlatban jól megállják a helyüket, jelentkezhetnek a tisztképzőbe. Országos hírű iskola a Sze­gedi Vasútforgalmi­ Techni­kum. Évente több száz fiú és leány kerül ki innen éretten, mint fiatal vasutas gyakor­­nok, s az élet igazolja, hogy később is jól megállják a helyüket, mert legtöbbjük el tudja érni a vasutas tiszti rendfokozatot. A technikum­nak 700 tanulója­ van, zömé­ben vidékiek. Ebben az év­ben például az ország 292 városából és falujából való fiatalok tanulnak. Jönnek szívesen,­ mert a vasutas tu­­­domán­y elsajátítása mellett kityshe­ ellátásban részesül­könyvtárára a technikum ifjúsági könyvtárában. A vas­utas tanulók 4000 könyv közül válogathatják ki maguknak azt az olvasmányt, amely érdeklődési körüknek legjob­ban megfelel. Kenderessy Se. Pál" főintéző a forgalmi ismeretekre oktatja a M­­ol osztályú­ tanulóit. Mondhatni,­ szórakoztató az okta­tás, mert ,a­ szemléltető eszközök hű másai a valóságos ✓­­ vasúti pályáknak és szerelvényeknek. Irodalmi óra a III/c osztályban. Orosz Sándor tanár az iskola magnetofonjával igyekszik még élvezetesebbé tenni az oktatást. Cserebökény szövetkezeti községgé vált Cserebökényben a község 18 487 katasztrális hold össz­területének 94 százaléka ke­rült a szocialista nagyüze­mek kezelésébe. Ezzel mind­két község tsz-községgé fej­lődött és területén rövide­sen megkezdődik a földren­dezés. Ez ügyben a helyi végrehajtó bizottság a rend­kívüli ülést már megtartotta és folyamatban van a ter­melőszövetkezeti rendkívüli közgyűlés összehívása, ahol a földrendezés végrehajtá­sát kérik majd a felsőbb szervektől.

Next