Csongrád Megyei Hirlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
it A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE LAPJA * IV. évfolyam, 51. szám Ára: 60 fillér Vasárnap, 1059. március 1. Már háromezerre emelkedett a szövetkezetekbe újonnan belépő családok száma A Hírlap február 24-i számában beszámolt arról, hogy ebben az esztendőben mintegy 2000 család döntött Csongrád megyében a közös gazdálkodás mellett. A szombat déli hivatalos adatok szerint azóta a tsz-be és tszcs-be lépő családok száma már háromezerre növekedett, a tagok száma 3248, s a közösbe adott földterület is több, mint 12 ezer hold lett. Legtöbben a szentesi járásban választották a közös gazdálkodást, ebben a járásban ugyanis 1959-ben 1335 család írta alá a belépési nyilatkozatát, s 7987 kataszteri hold földet adott a közös művelés alá. Szombaton újabb termelőszövetkezet alakult Derekegyházán (Tudósítónktól.) Süt, jó melegen süt a nap. Az útmenti árok vizében tavasziasan fürdőznek, tollászkodnak a libák. A derekegyházi tanácsházára már a délelőtti órákban jönnek az emberek. Van, aki készen, kitöltve és aláírva hozza a belépési nyilatkozatot. Mások meg amiatt jönnek, hogy itt kérjenek ilyen papírt, s a tanácselnök asztalán írják alá nevüket. Azt mondja Pajkos László, a derekegyházi tanács v. b.elnöke, hogy a déli órákban a papteleki részen új termelőszövetkezet alakul. Már napokkal ezelőtt beszélgettek a papteleki tanyák parasztjaival s közülük többen máros aláírták a belépést. Lovaskocsira ülünk és félóra múltán ott vagyunk a papteleki iskolában, aZ emberek között. Negyvenegyen gyűltek össze a környező tanyákról. Azok közül, akik már előzőleg aláírták a belépési nyilatkozatot, 38- an ülnek az iskolapadokban. Először Fejes Sándor községi párttitkár beszél. Sok szóra nincs itt már szükség. Pontosan 2 órakor kimondják az emberek: megalakult a mi szövetkezetünk is. Olyan hirtelen számítás szerint ennek az új szövetkezetnek 35—40 tagja és 250—280 hold földje van már. Azt is újságolják Derekegyházán, hogy a szombat esti órákban a nagymágocsi kövesút melletti Remzső-féle tanyán gyülekeznek szövetkezetet alakító emberek. Közülük — mondja Fejes József — sokan még decemberben kezdtek el szervezni egy szakcsoportot. Akkoriban tizenketten voltak, 75 holdon; most átalakultak termelőszövetkezetté, amelyben mintegy 25—30 család és 200— 220 hold föld egyesül. Ez a szövetkezet elsősorban zöldség- és gyümölcstermesztéssel akar foglalkozni. Területük ugyanis a csatorna mellett húzódik s közös gazdálkodásuk első évében 10—15 holdat, de a második évben már 10 holdat tudtak öntözni. Amint Fejes József mondja, a gazdák meggyőződtek róla, hogy az egyéni kisparcellákon nem öntözhetnek. Viszont jól hasznosíthatják a csatorna vizét, ha szövetkezetbe tömörülnek. Ennek az új szövetkezetnek a szervezői, Fejes József és Hajós András a tanácsok megalakulása óta tanácstagok. Fejes Józsefet például tavaly ősszel ellenszavazat nélkül választották tanácstagnak Az újabb szövetkezet megalakulásával Derekegyháza földterületének, több mint 70 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. A város termelőszövetkezeti és művelődésügyi helyzetéről tárgyalt a Makó városi tanács Makó határának 73 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik Pénteken délután a makói városi tanács is megtartotta ez évi első ülését. Földházi Imre elvtársnak, a városi tanács v. b. elnökének megnyitó szavai után a tanácsülés Makra Istvánt választotta meg elnöknek. Az ülésen részt vett Szalados Emil MÁV-művezető, országgyűlési képviselő, Glemba Pál, a városi pártbizottság titkára és Szabó Sándor, a járási tanács v. b. elnökhelyettese. Az elnökség megválasztása, valamint a napirendi pontok elfogadása után Földházi Imre v. b.-elnök számolt be a tanácsülésnek a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti működéséről. A v. b. december 31-a óta négy alkalommal ülésezett, s számos fontos problémát tárgyalt meg. Többek között a termelőszövetkezetek helyzetével és fejlesztésével is foglalkozott. E feladat megvalósítására részletes munkatervet dolgozott ki. Mivel Makón is egyik legfontosabb feladat a nagyüzemi gazdálkodás megteremtése, Földházi elvtárs részletesen szólt e kérdésről.Makón az első termelőszövetkezet az Úttörő volt, amely a napokban ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Eredményei láttán újabb termelőszövetkezetek alakultak, úgyhogy 1952-ben a város határának már 83 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. Az utána következő évek visszaesést jelentettek a szövetkezeti mozgalom életében, de azért megmaradtak, és 1957-től ismét erőteljesen fejlődtek. Ebben az évben Makón is megkezdték a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését, s azóta 295 tag 449 hold földdel lépett be. Ma már a város határának körülbelül 73 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. — Eddigi eredményeinkkel azonban nem lehetünk elégedettek — hangsúlyozta Földházi elvtárs. — Azon kell dolgoznunk, hogy városunk minél előbb szövetkezeti város legyen. A továbbiakban arról szólt, hogy a termelőszövetkezeti csoportokban is megindult az egészséges fejlődés. A Kossuth Tszcs-ben például 90 taggal és 350 hold földdel tsz-előkészítő bizottság alakult. A Béke Tszcsben 72 tag 257 hold földdel akar a fejlődést jelentő szövetkezetbe lépni. De ugyanez a helyzet a többi tszcsben is. Az egészséges fejlődés tehát Makón is megindult, s ehhez a tanácstagság egységes állásfoglalására is szükség van. Egyébként a tanácstagok közül már Diós István és B. Papp Ferenc belépett a szövetkezetbe. Valószínű, hogy példájukat mások is követik. A végrehajtó bizottság beszámolójához többen hozzászóltak, s valamennyien — érezve a kérdés nagy fontosságát — a termelőszövetkezeti fejlődés problémáiéhoz. Dohai Imre, Bíró Ferenc, Schöbel György, Csavanyák András a tsz-szervezés módszereiről beszélt Fontosnak tartják, hogy üzemi dolgozókkal tsz-tagok menjenek agitálni. B. Papp Mihály v. b.-elnökhelyettes után Bandúr János arról beszélt, hogy előbb az egyéni paraszt tanácstagok döntsenek az új útról, s csak azután menjenek el dolgozó paraszttársaikhoz. Répász Imre, a Hazafias Népront városi elnöke, majd Baranyi Sándor, továbbá Takács Mihály szólalt fel. Arról beszéltek, hogy a tanácstagok példamutatása mennyire jelentős és fontos a város szövetkezeti várossá való fejlesztésében. Görbe Mihály, a József Attila Tsz elnöke és Cs. Kiss Ferenc, a Hunyadi Tsz tagja is felszólalt, majd Glemba Pál elvtárs helyi példák felsorolásával bizonyította, hogy menynyire fontos a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés. Földházi elvtárs válasza után a tanácsülés határozatot hozott a szövetkezeti mozgalom szervezésében való részvételéről. Ezután a tanácsülés a város művelődésügyi helyzetét vitatta meg Bálványosi Pál beszámolója alapján. E napirendi ponthoz 15 tanácstag szólt hozzá. Többek között hangsúlyozták, mennyire fontos a nevelők ideológiai nevelése, mert rájuk van bízva az ifjúság világnézetének és életszemléletének kialakítása. Hangoztatták a felszólalók azt is, hogy igen fontos az üzemi és a tanyai kultúrcsoportok szervezése és támogatása, mert sokat tehetnek a lakosság kulturális neveléséért. A tanácsülés arról is határozott, hogy a József Attila Művelődési Ház színpadát még ebben az évben kibővítik, és öltözőt is építenek. A kiadásokat a községfejlesztési alapból fedezik. Ezután a tanácstagok választóik kérését és kívánságát tolmácsolták a végrehajtó bizottságnak. „Szántó Kovács János Hét“ Ebben az évben lesz a viharsarki nagy földművesmegmozdulás 65. évfordulója. Ebből az alkalomból az MSZMP és a MEDOSZ megyei bizottsága kezdeményezésére nagyszabású ünnepségeket rendeznek a közeli napokban. Az évforduló méltó megünneplésének előkészítése céljából a hódmezővásárhelyi városi népfrontbizottság, valamint a tömegszervezetek képviselőiből február 27-én este a városi Szakmaközi Bizottság helyiségében megalakult az előkészítő bizottság. A megbeszélésen részletes programot dolgoztak ki és fogadtak el. Az ünnepi hét április 25-én kezdődik a hódmezővásárhelyi Petőfi Művelődési Házban a régi harcosok fogadásával. Az elfogadott tervezet szerint nagygyűlést, valamint kultúr és olimpikont sportrendezvényt is tartanak majd. Ezen kívül sor kerül a mezőgazdasági újítási kiállítás megrendezésére is a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Technikumban. A rendezőbizottság elhatározta irodalmi pályázat meghirdetését is. A meghirdetett témakörrel foglalkozó három-három legjobb vers és novella szerzőjét díjazzák majd. Ugyanakkor a TIT a megye városaiban előadásokat tart Szántó Kovács János agrárszocialista mozgalmairól. *A program előkészítésének feladataiból minden szerv képviselője tevékeny részt vállalt. Nagyér szövetkezet község Lapunk tegnapi számában arról adtunk hírt, hogy Nagyér községben a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés még csak 52 százalékos. Szombaton azonban újabb kis- és középparasztok választották a nagyüzemi gazdálkodás útját. Ezen a napon írta alá a belépési nyilatkozatot például Szabó Ferenc 17 holdas, Zatykó István 19, idős Berecz Bálint 25, idős Berecz Sándor 13, Körmendi János 7, és Körmendi Sándor 9 holdas középparaszt, összesen 185 dolgozó parasztcsalád lépett be a szövetkezetbe, 960 hold földdel. Jelenleg a község területének 83 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. Mivel a nagyéri dolgozó parasztok többsége választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját, ezért szombaton délután rendkívüli ülésre ült össze a helyi tanács és kimondotta Nagyér szövetkezeti községgé való átalakulását. A tanácsülésen részt vett Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke, Retkes István elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa, Szőnyi Ferenc elvtárs, a makói járási pártbizottság titkára, Szabó Sándor elvtárs, a makói járási tanács v. b. elnökhelyettese is. Az ülésen Papp Sándor és Szőnyi Ferenc elvtársak is felszólaltak. ■ Macmillan Leningrádba látogatott Húsz négytalálatos lottószelvény | ------Eddig mintegy nyolcszáz gépárma kapott új rendszámtáblát a megyében I -I Megkezdődött a tavaszi labdarúgó-idény 5 .. w -8 ■ ■ .....4BBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBriBBBBBBBBBB£ - I Tanulnak a jövő vasutasai nem." Az igazgatóság a leg-rotesszebbmenően gondosko-ik arról, hogy nemcsak az oktatás, harnem a szórakozás feltételeit, is biztosítsa számukra. Van külön színházbérletük, sportolnak, előadásokra, moziba járnak, közös műsoros esteket rendeznek. A tanulók amikor kikerülnek a technikumból, egy hónapot pihennek, majd kihelyezik őket az állomásokra gyakorlatra és ott teszik le a szakvizsgájukat. Akik a gyakorlatban jól megállják a helyüket, jelentkezhetnek a tisztképzőbe. Országos hírű iskola a Szegedi Vasútforgalmi Technikum. Évente több száz fiú és leány kerül ki innen éretten, mint fiatal vasutas gyakornok, s az élet igazolja, hogy később is jól megállják a helyüket, mert legtöbbjük el tudja érni a vasutas tiszti rendfokozatot. A technikumnak 700 tanulója van, zömében vidékiek. Ebben az évben például az ország 292 városából és falujából való fiatalok tanulnak. Jönnek szívesen, mert a vasutas tudomány elsajátítása mellett kityshe ellátásban részesülkönyvtárára a technikum ifjúsági könyvtárában. A vasutas tanulók 4000 könyv közül válogathatják ki maguknak azt az olvasmányt, amely érdeklődési körüknek legjobban megfelel. Kenderessy Se. Pál" főintéző a forgalmi ismeretekre oktatja a Mol osztályú tanulóit. Mondhatni, szórakoztató az oktatás, mert ,a szemléltető eszközök hű másai a valóságos ✓ vasúti pályáknak és szerelvényeknek. Irodalmi óra a III/c osztályban. Orosz Sándor tanár az iskola magnetofonjával igyekszik még élvezetesebbé tenni az oktatást. Cserebökény szövetkezeti községgé vált Cserebökényben a község 18 487 katasztrális hold összterületének 94 százaléka került a szocialista nagyüzemek kezelésébe. Ezzel mindkét község tsz-községgé fejlődött és területén rövidesen megkezdődik a földrendezés. Ez ügyben a helyi végrehajtó bizottság a rendkívüli ülést már megtartotta és folyamatban van a termelőszövetkezeti rendkívüli közgyűlés összehívása, ahol a földrendezés végrehajtását kérik majd a felsőbb szervektől.