Csongrád Megyei Hirlap, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

Csongrád megyei szak­szervezet­ hét rendezéséről, a halálos kimenetelű balesetek okairól tárgyalt hétfőn az SZMT elnöksége Hétfőn délelőtt ülést tar­tott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa elnöksége. Az ülésen Kiss László munkavédelmi fel­ügyelő tájékoztatta az elnök­ség tagjait az utóbbi időben elszaporodott súlyos és ha­lálos balesetek körülményei­ről, okairól. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa 1957. december 21-i határozata a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsát te­szi felelőssé a megye mun­kavédelmi helyzetének irá­nyításáért. Ezért a SZMT elnöksége ülésén megfelelő következtetést vont le a me­gyében történt súlyos bal­esetekről és határozatot ho­zott. Megállapította az el­nökség, hogy a bekövetkezett halálos balesetek és súlyos balese­tek többsége nem műszaki hiányosságok miatt követ­kezett be. Ezért a jelenlegi helyzetből adódó felelősség fokozott mértékben terheli a szak­­szervezeteket. Természetesen nem vonhatók ki az üzemi, vállalati vezetők sem a fe­lelősség alól, mert több he­lyen megtűrik a fegyelme­zetlenségeket, elhanyagolják a dolgozók figyelmeztetését, nevelését. Némelyek szívesen látnák azt is, hogy a dolgo­zók felelősségre vonását a munkavédelmi rendelkezések előírásának elmulasztásáért a szakszervezet végezné el. Ez nem szakszervezeti fel­adat, ez minden esetben a gazdasági vezetés kötelessé­ge. Több halálos és súlyos baleset kapcsán megállapít­ható a felelőtlen gazdálko­dás, annak jele, hogy néhány helyen csak akkor vesznek tudomást az em­berről, a dolgozóról, ami­kor már a baleset meg­történt. Szemléltető példája ennek a makói tanács illetékes ve­zetőinek felelőtlen magatar­tása, kik hosszú időn át fog­lalkoztattak dolgozókat a homokbányában balesetvé­delmi oktatás nélkül. Előfor­dult az újszegedi Ládagyár­ban, hogy a művezető leta­gadta az óvórendszabály is­meretét, azért, hogy az elő­írt módon ne kelljen neki az üzemi balesetelhárítási munkáját kötelességből, hi­vatalból irányítani és ellen­őrizni. Megállapította az elnökség, hogy nemcsak a vezetőkben van hiba. Igen sűrűn a dolgozókkal is komoly vitába kell bo­csátkozni a védőfelszerelé­sek használata érdekében. Például a Szegedi Ingatlan­kezelő Vállalatnál gumisző­nyeget kaptak a munkások, mégsem használták. Ugyan­ennél a vállalatnál Zombori Sándor tetőfedőt el kellett küldeni, mert többszöri uta­sítás ellenére sem használta épülettetőkön a biztonsági övét. A szakszervezetek nevelő­munkája sem kielégítő az üzemekben. Ezért a területi bizottságoknak a jövőben többet kell se­­gíteniök az üzemekben a munkavédelmi hálózat ki­építésében, ellenőrizni, se­gíteni kell nevelőmunká­jukat. Mindenekelőtt a területi bi­zottságoknál kell létrehozni mindenütt a társadalmi mun­kavédelmi bizottságokat, hogy ezek ellenőrzésükkel serkentsék az üzem vezetőit az óvórendszabályok betar­tására. Az elmúlt hónapokban be­következett halálos és súlyo­sabb balesetek után az SZMT munkavédelmi fel­ügyelői minden esetben ké­szítettek szakvéleményt és megjelölték a balesetért fe­lelős személyeket. Gazdasá­gi és műszaki vezetőket a munkavédelmi felügyelők 12 esetben bírságoltak. A terü­leti bizottságok munkavédel­mi felügyelői ez évben még senkire sem róttak ki bün­tetést. Az ülésen foglalkozott az elnökség a szegedi 1919-es általános sztrájk 40. évfor­dulójának megünneplésével is. Elhatározták, hogy megyei szakszervezeti aktívahetet rendeznek. E hét keretében, amely június 14-től 21-ig tart, emléktáblát helyeznek el Szegeden, a Moszkvai kör­úti karhatalmi laktanya épületére, amely munkás­­otthon volt 1919-ben. Szegeden, Csongrádon, Szen­tesen és Makón, valamint Hódmezővásárhelyen elő­adásokat rendeznek a szakszervezeti aktívák ré­szére. Szegeden — előrelát­hatóan az SZTK épületében — »A dolgozó ember és a munka ábrázolása» címmel képzőművészeti és fénykép­kiállítást rendeznek. A rész­letes programot az SZMT elnöksége később ismerteti. Az ülésen meghallgatta az elnökség a Táncsics Szak­­szervezeti Könyvkiadó Válla­lat igazgatójának tájékozta­tóját a vállalat ötéves tervé­ről. Egyes, egészségre ártalmas munkakörökben csökkentik a munkaidőt az Építésügyi Minisztérium vállalatainál Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak­­szervezetének elnöksége hét­főn délután ülést tartott, amelyen a kongresszusi ver­seny helyzetét és az erre az évre tervezett munkaidőcsök­kentés előkészítését tárgyal­ták meg. Az elnökség megállapítot­ta, hogy az építőiparban­ a munkaverseny jelentős kez­deti sikereket hozott. A kongresszusi versenyt a fo­kozott anyagtakarékosságra, s a mutatkozó nehézségek leküzdésére kell irányítani. Az építőipar kongresszusi versenyét, gazdasági eredmé­nyeit augusztusban részlete­sen értékeli majd az elnök­­ség. Ezután az Építésügyi Mi­nisztérium néhány vállalatá­nál bevezetendő munkaidő­csökkentésről készült jelen­tést fogadta el az elnökség. Az Országos Építőipari Igaz­gatóság, a Gépesítési Igazga­tóság, a Mész- és Cement­ipari Igazgatóság, az Üzem­ipari Igazgatóság, a Finom­­kerámiai Iparigazgatóság, va­lamint a Betonelemgyártó igazgatóság vállalatainál, egyes, egészségre ártalmas munkakörökben — mint pél­dául az üvegcsiszolóknál, az öntvénytisztítóknál, a mész­égetőknél, a savazóknál, ko­rongosoknál stb. — heti 42— 40, illetve 36 órára csökken­tik a munkaidőt. Az intézke­dés 1651 dolgozót érint. A munkaidőcsökkentés végre­­hajtására a második fél év­ben­ kerül sor. Készül a mun­­kaidőcsökkentés jövő évi ter­ve is. Elkészült a gyümölcstermelő tájak beosztása A Fajtaminősítő Tanács szakemberei elkészítették az egész ország területére a gyümölcstermő tájak beosz­tását. A szőlő-, gyümölcs­ös borgazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet értel­mében az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők a jövőben csupán a termőtájak fajta­­jegyzékében szereplő gyü­mölcsfajták szaporítóanya­gát használhatják fel az áru­gyümölcsösök telepítésénél. ! ! Készülődés a Világifjúsági Találkozóra Jól sikerült­ a járási ifjúsági találkozó Makón Vasárnap délelőtt a bo­­rongós idő ellenére is ösz­­sze­jött Makó és a makói járásból mintegy 1000—1200 ifjú. A nemzetek zászlaival vonultak fel a Vasas-sport­telepre a VII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére meg­rendezett nagygyűlésre. A nagygyűlést, amelyen megjelentek a város és a járás párt- és tanácsvezetői, S. Nagy Sándor városi KISZ- titkár nyitotta meg, majd Ágoston József elvtárs, a Csongrád megyei KISZ Bi­zottság szervező titkára mondott beszédet. A VII. VIT-re készül az ifjúság szerte a világon — kezdte lelkes ünnepi beszé­dét Ágoston elvtárs. — Ez­rek vesznek részt a VIT-en, több mint százezer millió fiatal nevében a béke és barátság jegyében. Olyan A továbbiakban arról szó­lott, hogy a világ ifjúsá­ga között sok a különbség, de a béke tekintetében szin­te valamennyien eggyek, hi­szen az ifjúság az, amelyik a legtöbbet veszíthet a há­borúban, elveszítheti szülő­jét, testvérét, kedvesét, de elveszítheti életét is. — De ha te veszíthetsz legtöbbet a háborúban, te nyerhetsz legtöbbet a bé­kével. Békével te életet nyersz s jövőt, olyan jövőt amelyért érdemes küzdeni — hangsúlyozta a szónok, majd arról beszélt, hogy a béké­ért folyó küzdelmet nem kell tétlenül nézni. Látni kell és tenni mindennap. A továbbiakban Ágoston elvtárs arról beszélt, hogy az ifjúság kövesse a pár­tot. Mindenki egy kicsivel is jobban dolgozzék. Job­ban akarunk élni, de a jobb életnek meg kell teremteni az anyagi alapját. A mun­­kás fiatalok küzdjenek a jobb termelési eredménye­iért. A termelékenység eme­­éséért, az önköltség csök­kenéséért. A parasztfiatalok segítsenek a falu szocialista átszervezésében. A diákok­anuljanak, de tanuljanak így, hogy készüljenek a munkára. Mindennek a munka az alapja. — Olyan hangulatot kell eremteni, hogy a legna­­gyobb becsülete a fizikai munkának legyen — mond­­a az előadó­ , majd üdvö­­zölte a KISZ építőbrigádjait, akik készen állnak arra, hogy építeni menjenek a erro.fi­mszövetkezetbe. Délután 4 órakor nagy­­tajvású sport- és tornabe­­mutató zajlott le a Vasas­­pályán. Az általános isko­­ák, a gimnázium, a techni­kum és az MTH-iskola ta­­nulói mintegy négyezer fő­­nyi közönség előtt mutat­­ák be ügyességüket és to­lásukat. Különösen kiemel­kedő volt a Vékony István estnevelő tanár, vezette ál­alános iskolák zenés sza­­badgyakorlata és a Tarjányi bászna tanár vezette gimna­zista fiúk gimnasztikai­ gya­korlata. Nagy tapssal jutal­mazta a közönség a Keczer Tamás vezette általános is­kolások szekrény ugrását, valamint a gimnazisták ge­renda- és korlátgyakorlatait. Ügyesen mozogtak Tarjányi Lászlóné általános iskolás leánytornászai is. Este a művelődési házban kulturális, seregszemlét tar­tottak a fiatalok,,­melynek keretében felléptek a mű­velődési ház központi tánc­­együttese, a Gépgyári KISZ színjátszói, a Közgazdasági Technikum tánccsoportja, valamint az iparitanuló-in­­tézet színjátszói. A mintegy 500 főnyi közönség elisme­réssel tapsolt a jól sikerült kultúrműsornak. Ültözőavatás volt Szentesen (Tudósítónktól.) Színpompás felvonulással egybekötött kisdobos és út­törő avatóünnepséget ren­deztek vasárnap Szentesen. A bőven ezrednek is nevez­hető úttörőegység az úttörő­zenekarral az élén a Petőfi utcán, majd a Kossuth­ téren át bevonult a­­ sportpályára, az ünnepség színhelyére, ahol díszegységekre tagozód­va, zászlóik alatt, szép rend­ben elhelyezkedtek. Az ünnepélyen megjelent Kurucz Márton elvtárs, az MSZMP járási bizottságának titkára, Labádi Sándor elv­társ, az MSZMP városi bi­zottságának titkára, a taná­csok, más tömeg- és társa­dalmi szervezetek képviselői, valamint a szülők népes tö­mege. Néhány percnyi várakozás után Kenessei István, az Út­törők Országos Elnökségének küldötte tiszteletadás közben üdvözölte a felsorakozott ifjú sereget. Ezután került sor a kisdobos egységek, majd pe­dig az avatandó úttörő egy­ségek fogadalomtételére. Az újonnan felavatott kis­pajtásokkal az élén az ifjú ezred tisztelgő menetben vo­nult el az őket ünneplő kö­zönség előtt. Irodalmi estekkel megkezdődött a könyvhét Az ünnepi könyvhét alkal­mából megyeszerte irodalmi esteket rendeztek. Szegeden Illés Béla Kossuth-díjas író és Csohány Gabriella vettek részt az ünnepségen a bu­dapesti írók képviseletében. Az esten szegedi írók is sze­repeltek műveikkel, valamint a vásárhelyi Kárász József író. Vasárnap este Hódmezővá­sárhelyen az ünnepi könyv­hét megnyitását színvonalas irodalmi műsorral kapcsolta egybe a megyei tanács mű­velődési osztálya a TXT és a Megyei Könyvtár közös ren­dezősége. A műsor keretében József Attila, Tóth Árpád, Radnóti Miklós és Tömör­kény István műveiből, vala­mint a mai költők legújabb alkotásaiból adtak ízelítőt a szereplő művészek. Különö­sen Kiss Ferenc aratott nagy sikert Tömörkény István és Móra Ferenc egy-egy elbe­szélésének előadásával. De sok tapssal jutalmazta a kö-Sennyei Vera szaval... zönség Demján Éva, Sennyei Vera és Juhász Tóth Frigyes, a budapesti irodalmi színpad művészeinek szereplését is. Csepeli Szabó Béla és Gerő János budapesti írók, vala­mint Papp Lajos szegedi költő nagy tetszést aratott felolvasott műveivel. Az irodalmi est magas színvonalát lerontotta a vá­sárhelyi közönség érdekte­lensége , ugyanis igen ke­vesen vettek részt ezen az értékes esten. A vásárhelyi Petőfi Köny­vesbolt könyvsátoránál az esős idő ellenére, vasárnap sokan vásárolták a legújab­ban megjelent műveket. Az ünnepi könyvhét kere­tében a makói Juhász Gyula Irodalmi Kör két helyen rendez zenés irodalmi estet: június 3-án a Nagylaki Ken­dergyárban, 5-én pedig Pit­varoson. Mindkét irodalmi est alkalmával Ábrahám Ro­zália, dr. Batka István, Ber­­nuta Mihály, dr. Diósszilágyi Sámuel, Kelemen Ferenc, Kiss István, Kópiás Sándor, Kovács József, Nacsa Imre és Varga Ákos szerepelnek írásaikkal. A kiszombori Előre Tsz pártszervezete már az egyéniek meggyőzésén munkálkodik Beszámoló a vásárhelyi országos képzőművészeti ankétről Új rendelet az adócsalás büntetéséről ■ 5 Hruscsov beszéde a genfi értekezletről, az éledő militarista veszélyről és a Balkán békéjéről Szovjet—albán barátsági nagygyűlés Tiranában — Szovjet — albán közös közleményt írtak alá Szombaton délután Tiranában a Szkander bég téren albán—szovjet barátsági nagygyűlés volt. A nagygyűlésre eljött az albán főváros majdnem egész lakossága, vala­mint sok ezer paraszt a környező falvakból. A gyűlés résztvevői kitörő lelkesedéssel fogadták az emelvényen mt.o - t­,.nő N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kor­ma­­ldöttség tagjait, Enver H­o­d­z­s­á­t, Mehmet S­h­e­a­u­t és Albánia más vezetőit, a nagygyűlés első szóno­ka Enver Hodzsa volt. Ki­jelentette, hogy az Albán Népköztársaság teljesen és feltétlenül támogatja a Szov­jetunió lenini békepolitiká­ját. Az Albán Népköztársa­ság nagy figyelmet szentelt szomszédaihoz fűződő kap­­­­csolatainak — jelentette ki Enver Hodzsa. — Azon fá- í radozunk és a jövőben is­­ azon fogunk munkálkodni, , hogy e kapcsolatok jószom-­­ szédi kapcsolatok legyenek­­ és a békés együttélés elvei , alapján fejlődjenek. Kormányunk, mint min-­­­dig, kész a jövőben is a­­ kölcsönös barátságon, az egyenlőségen és az egy­más belügyeibe való be nem avatkozáson alapuló államközi kapcsolatokat fenntartani a szomszédos Jugoszláviával. Az albán népet szoros ba­rátság fűzi Jugoszlávia né­peihez, ennek forrása a kö­zös ellenség ellen vívott harc. Enver Hodzsa ezután hangsúlyozta, hogy Albánia jó viszonyban akar élni Olaszországgal és Görögor­szággal is. A két szóbanfor­­gó országban létesítendő amerikai rakétatámaszpon­tokkal kapcsolatban Hodzsa hangsúlyozta, hogy az ilyen támaszpontok kiéleznék a helyzetet a Balkánon és arra kényszerítenek a szovjet, valamint az al­bán kormányt, hogy meg­állapodjanak egymás kö­zött Olaszország és Gö­rögország irányába beál­lított albániai rakétatá­maszpontok felállításáról. A továbbiakban Hodzsa ki­fejtette, hogy elérkezett az ideje a román kormány ál­tal javasolt balkáni kor­mányfői értekezlet összehí­vásának. A balkán népei harcoljanak a békéért Ezután N. Sz. Hruscsov, a szovjet küldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz. A szovjet kormányfő köszöne­­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next