Csongrád Megyei Hirlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK ! * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYE LAPJA * IV. évfolyam, 257. szám Ára: 70 fillér Vasárnap, 1959. november . A megye politikai, gazdasági és kulturális feladatairól tanácskozott a megyei pártértekezlet A pártértekezleten felszólaltak Apró Antal és Szirmai István elvtársak is A mint lapunk tegnapi számában közöltük, megkezdődött pénteken az MSZMP megyei értekezlete. A megyei pártbizottság és a megyei revíziós bizottság beszámolója után pénteken délután megkezdődtek a felszólalások, amelyek szombaton délelőtt folytatódtak. A felszólalók megyénk gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális életének legfontosabb kérdéseivel foglalkoztak, beszámoltak az eredményekről, javaslatokat tettek, s megfogalmazták elgondolásaikat. A vitát rendkívül nagy felelősség jellemezte, valamint az, hogy az egyes felszólalók kitűnően ismerik területük problémáit. „Bevételünk somét ma már az állattenyésztés adja" Balogh Lajos, a csongrádi Vörös Csillag Tsz elnökének felszólalása A vitában elsőnek Balogh Lajos elvtárs, a csongrádi Vörös Csillag Tsz elnöke kapott szót, aki arról beszélt, hogy nagyon megnőtt az igény a gépek iránt, azonban a Csongrádi Gépállomás nincs kellően ellátva korszerű gépekkel. Különösen az állattenyésztés gépesítésében nagy a lemaradás. A továbbiakban a tsz szinte ugrásszerű fejlődéséről beszélt, s hangsúlyozta, hogy igen sok állati férőhelyet építettek, mert a tsz-ben elsőrendű kérdésnek tekintik az állattenyésztést. Ma már bevételük zömét az állattenyésztés adja. Amíg tavaly 100 hold után 80 mázsa, az ■idén eddig 112 mázsa húst adtak, el az államnak 100 katasztrális hold föld után, ez az árutermelés növekedé-sét jelzi. A szövetkezet rövidesen tízéves fennállását ünnepli, s leglelkesebben ebben az évben dolgoztak a tagok. A betakarítást és a vetést már befejezték, a szövetkezet eddigi munkájával kivívta az egyéni parasztság elismerését. — Szövetkezetünk fejlődésének alapja a párt helyes agrárpolitikája — hangoztatta a felszólaló. — Az állami segítség találkozott a tsz-tagok szorgalmával. A szövetkezetben ma már megszűnt a befelé fordulás, sőt a tsz-tagok mind tevékenyebben törekednek az egyéni parasztok meggyőzésére. Ma már a fiatalok is kedvvel dolgoznak a szövetkezetben, mert megfelelően gondoskodnak róluk. gyes dolgozók szorgalmas, odaadó munkája révén értünk el, saját maguknak tulajdonítják és ez megnyugvást okoz, ami aztán kihat a beosztottakra és az egész munkára. A továbbiakban a felszólaló a járás sajátos termelési problémáira tért ki hangsúlyozva, hogy a nagyüzemi termelés előnyeinek és fölényének bebizonyítására talán a homok még alkalmasabb, mint a feketeföld. Szükséges azonban, hogy a homokvidéki tüzeket ellássák jó szakemberekkel, nagyobb ütemben fejlesszék a szőlő- és gyümölcskultúra gépesítését, mert ez igen lemaradt a szántóföldi termelés gépesítése mögött. Bírálta a felszólaló azt a gyakorlatot, hogy a felsőbb szervek esetenként megkerülik a járási szerveket, ami nem helyes, mert így a felelősség önkéntelenül áthárul a megyei szervekre és ez nem növeli az alsóbb szervek önállóságát. Előfordul még ma is, hogy a párt a tanács, vagy más szervek helyett végez munkát. Ezt a hibát szintén ki kell küszöbölni, tette azonban, hogy a mezőgazdaságban még igen gyengék az ifjúság szervezetei. Részletesen foglalkozott az ifjúság eszmei-politikai nevelőmunkájával. Visszautasította az olyanok nézeteit, akik egyes fiatalok helytelen viselkedése nyomán az egész ifjúságról elmarasztalóan nyilatkoznak. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelése nemcsak a párt és a KISZ feladata, hanem a szülőké is, az egész társadalomé. Felhívta a KISZ-szervezetek figyelmét arra, hogy jobban törekedjenek a szervezeten kívüli fiatalok munkába való bevonásával, és a KISZ-szervezetek taglétszámának egészséges növelésére. Apró elvtárs beszélget a küldöttek egy csoportjával „A munkások bizalommal vannak a párt és a kormány vezetői iránt" Ördögh Andrásné, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozójának felszólalása Ördögh Andrásné elvtársnő először is arról beszélt, hogy pártunk hatalmas munkát végzett az elmúlt években. A munkások támogatják pártunk helyes politikáját, ezt bizonyítja többek között a kongresszusi verseny is, amely a Szegedi Kenderfonógyárban az élüzem feltételei mellett folyik. A munkaverseny szervezésében nagy szerepet vállalt a szakszervezet. A munkásoknak az a kérésük, hogy ezt a nagyszerű versenyt a kongresszus után újabb akciók kövessék. Ezután a felszólaló a dolgozó nők kérdésével foglalkozott s intézkedéseket sürgetett a dolgozó nők háztartási munkájának, az úgynevezett »második műszaknak« megkönnyítése érdekében. Több és jobb, valamint olcsóbb háztartási gépeket kért Szükség volna üzemükben saját üzemi konyhára is, de addig is, míg ez megvalósulhat, az Üzemélelmezési Vállalat adjon jobb minőségű élelmet. Kitért a felszólaló arra is, hogy megint túl sok az értekezlet, nem értett egyet azzal, hogy egyes értekezleteket munkaidőben tartanak. Majd a párt- és társadalmi munka megbecsüléséről beszélt: minden tisztelet kijár azoknak, akik munkaidő után dolgoznak a közösségért — mondotta, és bírálta az olyan vezetőket, akik úgy tüntetik fel, mintha az eredményes munka kizárólag saját érdemük lenne. — A munkások nagyon helyeslik azt a gyakorlatot, hogy a párt és a kormány vezetői időnként a munkapadoknál is elbeszélgetnek velük és ez is erősíti a párt és a dolgozók közötti bizalmat. A munkások bizalommal vannak a párt és a kormány vezetői iránt, s a helyes politika további követését várják. „sem békülhetünk meg az eredményeink nyomán terjedő önteltséggel" Rózsa István, a szegedi járási pártbizottság titkárának felszólalása Rózsa István elvtárs először is arról beszélt, hogy a járásban lezajlott vezetőségválasztó taggyűlések, valamint a pártértekezlet azt mutatja, hogy a járás dolgozói egyetértenek a párt politikájával. A sikerek azonban egyes elvtársakbóól önteltséget váltanak ki. Egyesek azokat a sikereket, amelyeket a Csongrád me „Minden területet gazdaságosan hasznosítanunk kell" Predács Gyula, a Kopáncsi ÁG igazgatójának felszólalása A beszámolónak ahhoz a részéhez szólt hozzá Predács Gyula elvtárs, amely a megyében levő mintegy 25 ezer hektár, szántóföldi művelésre nemigen alkalmas, rossz minőségű talaj hasznosításával foglalkozott. Javasolta, hogy ezeknek a nagyrészt szikes területeknek hasznosítását szakemberekből álló különbizottság vizsgálja meg, hisz ez a terület nemigen alkalmas erdősítésre. A hasznosítás egyik módja lehetne a halastavak létesítése, ami javítja a szikest. A másik módja pedig, hogy a rizskultúrát átvinni a szikesekre. Hangsúlyozta azonban, hogy mindezt nem az olyan területek rovására képzeli el, ami is esetleg javítással legelőnek is hasznosítható. Kitért ezután a felszólaló a Holt-Tisza medre megfelelőbb hasznosítására, s e területeken a halgazdálkodás megszervezésére. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy véleménye szerint hasznos lenne egyes kisebb állami gazdaságok egy közigazgatási területen belüli összevonása, ami lehetővé tenné a szakemberek jobb felhasználását, a gépek gazdaságosabb kihasználását, de megkönnyítené a területen működő pártbizottság pártellenőrzését is. Hangsúlyozta, hogy egyetért a beszámoló azon megállapításával, hogy fontos politikai kérdés az elmaradott állami gazdaságok gazdálkodásának felemelése az élenjárók színvonalára, hiszen ezeknek a gazdaságoknak példát kell mutatniuk. „Az ifjúságra bátran számíthat a párt?” Gyovai Lajos, KISZ megyei bizottsága titkárának felszólalása Gyovai elvtárs először is meleg szavakkal köszönte meg azt a segítséget, amelyet a párt aKISZ-szervezetek létrehozásához adott, valamint azt a gondoskodást, ahogyan a párt a KISZ-szel, az egész magyar ifjúsággal foglalkozik. Arról beszélt ezután, hogy a megyében több mint 14 ezer tagja van a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, befolyása azonban a szervezetnek ennél sokkal nagyobb a KISZ-en kívüli fiatalokra, s ma már megyénkben is a KISZ a szervezeten kívüli fiatalokkal együtt komoly támasza a pártnak. Soha olyan lelkes munka nem folyt, mint most, a kongresszusi verseny során, amikor 266 brigádban mintegy 5000 tag versenyez és 60 brigád küzd a »Szocialista brigád« címért. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok ott tudnak legjobb eredményt elérni, ahol élvezik a párt segítségét, s ahol ha hibát követnek el a fiatalok, baráti szóval nyújtanak a felnőttek segítséget számukra. Beszélt Gyovai elvtárs arról is, hogy jelentős eredményeket értek el az ifjúság munkára való nevelésében az egyetemisták, középiskolások lelkesen jelentkeznek társadalmi munkára, s mintegy 600-an vettek részt a megyéből a Hanság lecsapolásában. Kiemelte a szegedi, a makói és a szentesi fiatalok nagyszerű kezdeményezéseit, megemlí Hruscsov beszédet mondott a Legfelső Tanács szombati ülésén Szombaton megkezdődött a budapesti pártértekezlet A Hódmezővásárhelyi Majolikagyár kiállításáról "Híd lift&ttepy. koutyj. tubai átkelőhelytől „Még nem tettünk mindenben eleget a márciusi párthatározatnak" Csakmag György, a megyei pártbizottság ipari osztálya vezetőjének felszólalása Csakmag elvtárs megállapította, hogy a szocialista ipar egészségesen fejlődik és erősödik megyénkben, s ez év harmadik negyedévében 19,4 százalékkal termelt többet, mint 1956 azonos időszakában. Szeptember végéig az ipar 102,5 százalékra teljesítette tervét és behozta az első negyedéves lemaradást. Különösen a Szegedi Vasöntő, a Szegedi Ruhagyár, a Makói Gépgyár, a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés dolgozóinak eredménye kiemelkedő. A kongresszusi felajánlások összege meghaladja a 146 millió forintot, az első három negyedévben a minisztériumi ipar 119 milliót teljesített, a kisipari szövetkezetek azonban lemaradtak a vállalások teljesítésében. Bebizonyosodott, hogy néhány vállalat vezetői lebecsülték a dolgozók aktivitását: négyötmilliós vállalást tettek, amit a dolgozók 10—12 millióra teljesítettek. A szocializmus gyorsabb építése csak valamennyi dolgozó aktivitásának kibontakoztatása útján lehetséges. A továbbiakban a termelés költségeit elemezte a felszólaló, s megállapította, hogy örvendetes, kevesebb anyag- és bérköltséget használtak fel az állami iparban a tervezettnél. A termelékenység azonban nem emelkedett megfelelően, s ebben a tekintetben még nem tettünk eleget a márciusi párthatározatnak. Bírálta azokat az üzemeket, ahol túl magas a túlórák száma, s hangsúlyozta, hogy rendet kell teremteni ezen a téren a törvényeknek megfelelően. Felhívta a figyelmet a műszaki fejlesztésre, a korszerű üzemszervezésre, ami előfeltétele a termelékenység emelkedésének. Felhívta a figyelmet arra is, hogy kezd emelkedni az improduktív, a nem termelő dolgozók aránya, s ezzel nem lehet egyetérteni. Befejezésül azt hangsúlyozta, hogy üzemeinkben minden feltétel megvan ahhoz, hogy a vezetés színvonalának emelése révén teljesítse az ipar a márciusi párthatározat célkitűzéseit. „A nagyüzem oldja meg a makói hagymatermesztés problémáit“ Szabó János makói küldött felszólalása Szabó elvtárs részletesen foglalkozott felszólalásában a beszámolónak azzal a részével, amely a makói hagymatermesztés helyzetét elemezte. Hangsúlyozta, hogy a termelés kérdéseit még nem oldottuk meg. Különösen (Folytatás a 2. oldalon.)