Csongrád Megyei Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

Kétértelmű izraeli válasz­­ az egyiptomi javaslatra Az izraeli kormány vasárnap négyórás miniszterta­nácsot tartott, amelyen az egyiptomi kormány legújabb indítványait vitatta meg. A minisztertanács befejezése után kiadott közlemén­­­nyében az izraeli kormány ..kedvezőnek tartja, miszerint az egyiptomi kormány kifejezte készségét hogy békeszer­ződést kössön Izraellel. Az izraeli kormány hangot ad saját óhajának is, hogy részt vegyen az összes olyan té­máról tartandó gyümölcsöző tárgyalásokon, amelyeknek a két ország békeszerződéséhez kell vezetniük. Izraelnek­­ az az álláspontja, hogy — miként az, amerikai békekez-­­­deményezésre válaszolva 1970. augusztus 4-i nyilatkozat­­­tában kifejtette — kész tárgyalni a fegyveres erők visz­­szavonásáról biztonságos, szavatolt és elfogadott határok­ra, amelyeket békeszerződésben kell megvonni.. Az izraeli kormány megismétli a parlament által ,is megerősített álláspontját, amely szerint Izrael nem vonul vissza az 1967 június 4-i fegyverszüneti vonalakra.­­ Izrael úgy véli hogy az érdekelt kormányok kö­zötti tárgyalásokat Jarring nagykövet fennhatósága atá­ kell folytatni, a tanácskozást az egyiptomi és az izraeli ál­láspontról, azzal a céllal, hogy megegyezéses békeszerző­dést hozzanak tető alá az államok között." Az EAK álláspontja Kairóban hétfőn hivatalo­san úgy értékelték az izrae­li kormány vasárnapi közle­ményét, hogy Izrael nyíltan és kategorikusan elutasítot­­ta Jarring javaslatát. Tel Aviv állásfoglalása arról ta­núskodik, hogy Izrael kitart expanziós politikája mellett, amely ellentétes a Biztonsá­gi Tanács határozatával és az ENSZ alapokmányával. Az EAK véleménye szerint — mutat rá egy Kairóban ismertetett hivatalos nyilat­kozat — a Biztonsági Ta­nácsra hárul az a feladat és felelősség, hogy szembenéz­zen Izrael elutasító maga­tartásával. Az EAK a 30 napos fegy­vernyugvás életbe léptetésé­vel, továbbá a Sinai-félszi­­get részleges kiürítésére és a Szuezi-csatorna megnyitá­sára vonatkozó javaslatával kedvező feltételeket terem­tett az érdemi béketárgyalá­sok, az igazságos közel­­keleti rendezés megkezdésé­hez. Izrael viszont nem ra­gadta meg a kedvező alkal­mat. Golda Meir kormánya senkit sem téveszthet meg ismételten hangoztatott tár­gyalási szándékával, hiszen az expanziós politika foly­tatása nyilvánvalóan nem al­kalmas arra, hogy kimoz­dítsa a holtpontról a Jar­­ring-missziót — állapítja meg az EAK nyilatkozata. 2 “ Részletesebb indítvány kidolgozása A minisztertanácstól ka­pott felhatalmazása alapján Meir izraeli miniszterelnök és Eban külügyminiszter hétfőn hozzálátott a leg­utóbbi egyiptomi békejavas­latokra adandó válasz rész­letes kidolgozásához. Washington egyelőre nem kommentálta az izraeli nyi­latkozatot. Kormánykörök­ben úgy tartják, hogy Tel Aviv­­„legalábbis nyitva hagyta az ajtót” a további közvetett béketárgyalások előtt. Ceausescu a nemzetiségi kérdésről A vasárnapi román lapok közzétették annak a beszéd­nek a szövegét, amelyet Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke a romániai német nemzetiségű dolgozók orszá­gos tanácsának pénteken megtartott plenáris ülésén mondott. „Abból indulunk ki — mondotta ez alkalommal Ceausescu —, hogy a szo­cializmus építésének feltéte­lei között a nemzeti kér­dés továbbra is jelentős sze­repet játszik. A nemzeti kérdést a marxista—leninista tanítás alapján, megfelelő­képpen kell megoldani, biz­tosítva az igazi jogegyenlő­séget. „ Mi az összes német nemzetiségű állampolgárt, akárcsak minden más nem­zetiségű állampolgárt, a szo­cialista Románia állampol­gárainak tekintjük, az ebből adódó összes jogokkal és kötelességekkel együtt.” Az RKP főtitkára szólott a családegyesítés keretében kivándorolni akaró német nemzetiségű polgárokról is, hangsúlyozva, hogy Romá­nia ,,sohasem fog megálla­podást vagy egyezményt kötni a német vagy más nemzetiségű lakosság áttele­pítésére”. JAPÁN RENDELKEZIK a világ jelenleg leggyorsabb szuperexpresszével, amely a Tokió és Oszaka közötti 515 km-es távolságot 3 óra 10 pe­rc alatt teszi meg, 210 km/óra maximális sebesség­gel. A vonaton mind az I., mind a II. osztályú kocsik légkondicionáltak, a kocsik közötti átjáróajtók fotócel­lával automatikusan nyílnak és csukódnak, mint a szál­lodák , vagy a nagyobb üz­lethelyiségek tükörüveg aj­tajai, ragyogó tisztaság a ko­csikban belül, éppen úgy, mint a mellékhelyiségekben, kényelmes fotelek,á­mezeket a személyzet induláskor egy kézmozdulattal a menet­irányba fordít, tiszta felszol­gálás és tegyük hozzá, ezt a tisztaságot és rendet nem­­csak­ igénylő, de fenn is tar­tó utazóközönség. Az­­egy­szerű expresszek vagy gyors­vonatok is tiszták, gyorsak és kényelmesek, és ponto­sak. Óriási a személygépkocsi - és az autóbuszforgalom is. A távolsági, de a városon belüli autóbuszok ugyancsak légkondicionáltak, s ami­t az expresszvonatról említettem, érvényes az autóbuszokra is, mind tisztaságukat, mind gyorsaságukat tekintve. Na­gyobb méretű európaiak szá­mára talán egy kissé, hogy úgy mondjam passzentos , az ülések közötti távolság, de őszintén bevallva egészen otthoni érzéseket keltett ben­nem, azt hihettem, hogy va­lamelyik szegedi villamos ülésére próbálom bepréselni magam. Már bizonyos fokú hidegvérre vagy fatalizmus­­­ra van szükség, hogy külö­nösebb megrázkódtatás nél­kül elviseljük a japán autó­­buszsofőrök bravúros veze­tési módját, különösen ak­kor, ha utunk hegyi utakon, lépten-nyomon hajtűkanya­rokkal tarkázott szerpenti­neken vezet, aminek egyik oldalán égnek ugrik a hegy­oldal. a másik oldalon, nos a másik oldalon nincsen semmi, csak változó nagysá­gú mélység, attól függően, hogy milyen magasra ka­paszkodtunk már fel. No de hát, ha a sofőr jó, a fék is jó, úgy már csak az utas idegeinek kell rendben len­nie, csak egytől célszerű tar­tózkodni, nem ajánlatos tapssal elismerni a sofőr bravúrját,­­ hátha m­égis megcsúszik az a fék, vagy a hajtűkanyarból hirtelen éppen akkor dugja ki az orrát a szembejövő busz, amelyet ugyanilyen típusú, lelkes pilóta vezet, s ezeken az utakon, kanyarban nem fér el a két busz. S HA MÁR az autóknál tartunk, Japánban 1967-ben 3 147 000 gépkocsit állítottak elő fele-fele arányban sze­mélygépkocsit, teherautót és autóbuszt. 1968-ban az össz­­darabszám már csaknem egymillióval több volt és ez a többlet, személygépkocsi­ban­­jelenkezett, s minthogy kis és nagy kocsikban nem­csak óriási szériákban dob­nak piacra kocsikat, hanem kitűnő minőségben is, ért­hető, hogy az amerikai és európai autógyártás nem ke­vés aggodalommal nézi ezt a konkurrenciát. Egyébként a legnagyobb autógyártó cég a Toyota. Valóban kitű­nő a kocsijai, gyorsak, s a viteldíj sem túl drága. Eset­leg valamelyik sintoista szentélyben néhány yent nem árt áldozni, hogy ép bőrrel ússzuk meg a taxi­­utakat, mert a japán veze­tő nagyon siet, s ennek ér­dekében nemcsak a kürtöt használja szerfelett intenzí­ven, de vakmerően befurak­­szik minden kis résbe, ami a hömpölygő kocsiáradatban valahol számára nyílik. Dr. GRASSELLY GYULA, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára következik: A JAPAN „CSODA” NÉHÁNY VONÁSA­ Mozaiktöredékek Japánról 3. Tapasztalatok a közlekedésben Rakétákat is gyárt már Japán fellövésére. Képünkön a 2. és a tató rakéta, — egyelőre csillagászati műhold 3. japán műrbolygót pályára fut­­szerelés közben Téves riasztatás az Egyesült Államokban „Üzemi hiba" folytán mű­ködésbe lépett szombaton az Egyesült Államokban az az országos riasztási hálózat, amely azt célozza, hogy az amerikai lakosságot értesít­sék a közelgő atomtámadás­ról. Ha ilyen rendkívüli köz­lemény beolvasásának szük­sége adódik, az ország ösz­­szes rádióállomása megsza­kítja rendes műsorát, és nyomban a hatóságok ria­­dóztató tájékoztatóját sugá­rozza. Csak az elnök rendel­heti el, hogy a hálózat mű­ködésbe lépjen. A hálózat működését rend­szeresen kipróbálják, a pró­bákat az amerikai légierő irányítja. Szóvivői tájékozta­tása szerint, szombaton a légierő egyik Colorado ál­lambeli támaszpontján téve­désből elindítottak egy mag­­netofonszalagot. A rendkívü­li állapot kihirdetését tartal­mazó üzenetet az amerikai belső tájékoztatási hálózat a délelőtti órákban közölni kezdte, mire országszerte a rádióállomások százai szün­tették be azonnal műsorukat. Ugyanakkor több száz más rádióadó teljesen figyelmen kívül hagyta a közleményt. Az üggyel kapcsolatban Nixon elnök az alábbi nyi­latkozatot tette: ..A Fehér Ház, épp úgy, mint bárki más, szerencsétlen dolognak tartja, hogy ilyen technikai tévedés történt, s ezáltal szükségtelen aggodalom és zűrzavar támadt”­Miközben a hadügyminisz­tériumi vizsgálat már folyt, az AP amerikai hírügynök­ség New Yorkból vasárnap este a következőket jelentet­te: „A normális vasárnap esti próbaadást az országos riadó jelző közpo­nt nem to­vábbította az Associated Press amerikai belföldi rá­diónak kapcsán vonalain. Az ok technikai hiba volt...’" Kritikus helyzetbe kerültek a dél-vietnami csapatok Laosziján A Laoszba behatolt saigo­­ni kormány­csapatok előre­nyomulása hétfőn — immár negyedik napja — lelassult, helyenként leállt. Ugyanak­kor —a nyugati hírügynöksé­gek közlése szerint — az in­­váziós csapatok a népi erők ellentámadása elől kénytele­nek voltak laoszi területen levő egyik támaszpontjukat részben kiüríteni. A két dombra és a köztük elterülő földsávra kiterje­dő támaszpont csütörtök óta a népi erők meg­­megújuló támadásainak volt kitéve és az erős nyomás következ­tében a szorult helyzetben levő dél-vietnami kormány­­csapatok kénytelenek voltak az egyik magaslatra vissza­húzódni és a támaszpont többi részét pedig feladni. A kormánycsapatok maguk­kal vitték több mint száz sebesültjüket. A visszavonulási hadmű­velet fedezésére és erősí­tések odaszállítására ame­rikai helikoptereket ve­tettek be. A népi erők legalább két helikoptert lelőttek. Néhány túlélő — mindösz­­sze ennyi maradt a laoszi területre behatolt dél-viet­nami zsoldosok egyik elit zászlóaljából. Az egység ak­kor morzsolódott szét, ami­kor a Patet Lao erői a dél­vietnami—laoszi határtól nyolc kilométeres távolság­ban megsemmisítő csapást mértek a hadosztályra. Az életben maradottak egy közeli dombtetőre igye­keztek, ahol egy másik elit zászlóalj ásta be magát Ez az egység azonban szin­tén szorongatott helyzetbe került, mert a hazafias erők körülzárták és állan­dó tűz alatt tartják őket. A 450 fős zászlóaljból 50-en életüket vesztették, 100-an megsebesültek, 250-en pedig eltűntek. Ez gyakorlatilag azt jelen­ti, hogy a halálos veszte­ségek száma 300-ra tehető. A saigoni szóvivő beszá­molójából kitűnik az­ is, hogy a káoszból kivert dél-viet­nami rohamalakulat feladott támaszpontja közelében ,,kri­tikus helyzetben” van egy másik, mintegy 250 fős dél­vietnami alakulat is. Mint Saigonban mondják, a laoszi invázió kezdete óta a legutóbbi két nap során zajlottak le a ,,leg­öldöklőbb harcok”. Közben a DNFF egységei hétfőre virradóra megtámad­ták a Da Nang-i amerikai támaszpontot. Egy óriás te­herszállító gép közvetlen ta­lálatot kapott és megsemmi­sült, két másik gép pedig megrongálódott. Az ameri­kaiak vesztesége 14 fő. II béke n­adserege MA ÖTVENHÁROM esz­tendeje, hogy szovjet földön, a hiányosan felszerelt, gyen­gén kiképzett osztagokból verbuválódott hadsereg első győzelmét aratta a német intervenciós csapatok felett. A világtörténelemben nem jegyeztek fel még egy olyan haditettet, amelynek jelen­tőségét össze lehet mérni ez­zel a győzelemmel. Ekkor, ebben a csatában született meg a világ első, új típusú, szocialista hadserege, a mun­kások és parasztok hadsere­ge, amely a népelnyomás helyett a népszabadságot, a­­ hódítás helyett a népek fel­­­­szabadítását írta zászlajára.­­ Az új hadsereg a polgár­­háború tüzében, a fehérgár­disták és a külföldi zsoldo­sok ellen vívott kegyetlen harcokban edződött meg. S a fiatal szovjet állam és fegyveres ereje kiállta a próbát, megvédte a forrada­lom vívmányait, a proletár­hatalmat. Alig több, mint két évti­zed múltán a szovjet had­sereg dicsőséges útja a Nagy Honvédő Háborúban egybeesett az emberiség har­cával, a népek legádázabb ellensége, a fasizmus ellen. A szovjet nép egy ember­ként kelt fel az októberi forradalom vívmányainak védelmére és hosszú, irgal­matlanul nehéz, véres küz­delemben szétverte a fasisz­ta hadigépezetet. Vitathatat­lan tény, hogy a második vi­lágháború fő terhét a­­szov­jet nép viselte, s a háború sorsa a szovjet—német arc­­vonalon­ dőlt el A fasiszta blokk 607 hadosztályát ott semisítették meg és Német­ország tizenhárommilliós emberveszteségéből 10 mil­lió esett a keleti arcvonal­ra. A SZOVJET NÉP és had­seregének világra szóló győ­zelme után a szocializmus térhódítása megváltoztatta az erőviszonyokat. A szovjet hadsereg szerepe megnőtt a két világrendszer közötti döntő küzdelemben: hű ol­­talmazója az emberiség bé­kéjének, gátat emel az im­perializmus agresszív világ­­háborús tervei elé. A történelem eddig nem ismerte a népek és hadsere­gek olyan harci szövetségét, amely a szocialista világ­­rendszer országai között ala­kult ki. Kétségtelen azon­ban, hogy fejlettségénél és erejénél fogva a szovjet hadsereg az, amelyik a szo­cialista világrendszer védel­mének feladatából a legna­gyobb részt vállalja. A Szovjetunió igen magas szín­vonalon tartja fegyveres erejét. Ma már a stratégiai rendeltetésű rakétacsapatok, az atom-tengeralattjárók alkotják a fegyveres erők gerincét, légvédelmi rakéta­­rendszerek, korszerű vadász­gépek biztosítják a légtér sérthetetlenségét. ÖTVENHÁROM ÉV már történelem. És ebbe a törté­nelembe, a szovjet, hadsereg­nek az intervenciós hadak elleni első győzelemtől a ma napig megtett útjába bele­tartozik Magyarország fel­szabadítása. Új életünk haj­nalát hozta el számunkra ez a hadsereg. Nekik köszön­hetjük, hogy immár több mint negyedszázada ma­gunknak építjük az országot, alkotunk biztonságban — él­ve a szabadság adta lehető­ségekkel. HEGEDŰS FERENC alezredes Az elmúlt évben a Szovjetunió európai részén rendezett Dvina nevű hadgyakorlat egyik akciója: a páncélosok egy csoportja új feladat végrehajtására készül A szovjet haditengerészet ,.óceán’* fedőnevű hadgyakorlatot szintén az elmúlt évben tartották. Képünkön: az északi flotta egyik helikopterének pilótája, V. I. Jepifanov alezredes, egy fel­adat végrehajtása után KEDD, 1971. FEBRUÁR­ 23.

Next