Csongrád Megyei Hírlap, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Mai számunk tartalmából: TANÁCSKOZIK AZ SZKP KONGRESSZUSA KÖZEL- KELETI PILLANATKÉPEK NDK•CHILEI DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK JAVULT A VÁLLALATOK ADÓFIZETÉSI KÉSZSÉGE BÍRSÁGOLT AZ AKI mentesítő SZERELVÉNYEKET INDÍT A MÁV SPORTOLDAL Ma szovjet tudós- és űrhajósküldöttség érkezik megyénkbe Csütörtökön a déli órákban érkeznek megyénkbe a hazánkban tartózkodó szovjet tudós- és űrhajós küldöttség tagjai - közöttük B. Jegorov, a Szovjetunió Hőse, űrhajós, az orvostudományok kandidátusa (lásd: képünkön)-, akiket a megye határán ünnepélyesen fogadnak. Ezután szovjet vendégeink felkeresik a megyei pártbizottságot, délután pedig magyar-szovjet barátsági nagygyűlésen vesznek részt a szegedi kábelgyárban. A szovjet tudós- és űrhajós küldöttség látogatási programjában szerepel a József Attila Tudományegyetem Bolyai intézetének, a Szegedi Orvostudományegyetemnek, valamint az MTA Szegedi Biológiai Központjának felkeresése is, ahol a tudományos intézetek vezetői fogadják majd szovjet vendégeinket. A házak rendje (P. Z.) Sokan még ma sem tudják — vagy ha igen, akkor pedig nem törődnek vele —, hogy a lakóházak rendjét pontosan fogalmazott határozatok szabályozzák. Jobb helyeken a kemény papírra nyomtatott házirend ki is van függesztve a lépcsőházban, másutt nincs. De ahol feltűnő helyen látható, legtöbbször ott se mutatnak iránta különösebb érdeklődést azok, akikhez szól: a lakók. Pedig a házirendnek megvan a maga jól felfogott értelme, és ebből következőleg — ha betartják — a haszna is. Részben a szocialista együttélés zavartalanságát hivatott elősegíteni, részben pedig a közvagyon védelmét kívánja szolgálni. Ha a tényeket tekintjük, láthatjuk, bizony erre is, arra is igen nagy szükség van. Aki soklakásos bérházban lakik, tudhatja, milyen sok problémát okoz a honpolgárok olykori fegyelmezetlensége. S nemcsak kellemetlenséget, kárt, hanem olykor lelki sérüléseket, fölösleges összeveszéseket, inzultusokat is okoznak azok a kisebb incidensek, amelyek sokszor hetekre-hónapokra felkavarják egy-egy bérház nyugalmát. Példákat említsünk? A második, harmadik, negyedik emeleten lakók minden lelkifurdalás nélkül rázzák ki az utcára-udvarra a porrongyot, szőnyeget. Az alattuk lakók egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy por, toll, morzsa — másról most nem teszünk említést — repül be lakásuk ablakán, esetleg éppen a levesbe, vagy rá a frissen mosott ruhákra. Más: egyesek a túl késői vagy a túl korai órákban is bömböltetik zenegépeiket, ezzel zavarják azok nyugalmát, akik pihenni, tanulni, dolgozni szeretnének. Mások a ház tisztaságára sem ügyelnek. Gyufaszálakkal, cigarettavégekkel szórják tele a lépcsőházat, fölhordják a sarat ugyanide. Szó, ami szó: mi lakók nem vagyunk mindig angyalok. Van viszont a házban az ingatlankezelő vállalatnak egy embere, aki — hogy úgy mondjam — „hivatalból" tart rendet, egyúttal ügyel is arra. Ez a házfelügyelő. Valamikor házmesternek hívták. S ne is tagadjuk, volt a szónak akkoriban némi pejoratív mellékzöngéje. A házfelügyelő nincs könnyű helyzetben. Hiszen nemcsak elég nehéz és sokágú munkáját kell naponta elvégeznie, hanem rá hárul az a feladat is, hogy a lakókat kötelességeikre, netán olykori mulasztásaikra figyelmeztesse. Ami azt illeti, elég hálátlan feladat ez. Még akkor is, ha esetleg a házfelügyelő az átlagot jóval meghaladó diplomáciai érzékkel rendelkezik. Mert ugye, mindahányan érzékenyek vagyunk, a bírálatot se nagyon szeretjük — meg aztán a korábbi időkben el is szoktunk attól, hogy a házfelügyelő figyelmeztetéseire, kéréseire ügyeljünk. (Lévén, hogy nem mertek vagy nem akartak szólni semmiért sok helyen.) Pedig a lakóház rendje fontos, nem elhanyagolható dolog. Érzik ezt az ingatlankezelő vállalatoknál is. Mind több helyen alkalmaznak olyan házfelügyelőket, akik munkájukat kifogástalanul elvégzik, akiknek tehát így megvan az erkölcsi alapjuk is ahhoz, hogy a lakókat is a házirend betartására kérjék, esetleges mulasztásaikra figyelmeztessék. Más persze a helyzet akkor, ha a házfelügyelő túllépi hatáskörét. Sajnos, erre is van példa. Közöttük is akad olyan ember, akinek basáskodó hajlamai vannak. Aki olyasmibe is bele akar szólni, amihez se mint házfelügyelőnek, se mint magánembernek semmi köze. Mi, lakók jól ismerjük ezt a típust is. Ő az, aki kiáll az udvarra, és figyeli, hogy mit csinálnak a lakók. Lesi, hogy ki kivel beszél, ki mit főz, ki mikor jön haza. Ő az, aki „katonás” rendre akarja szoktatni a gyerekeket — neki ugyanis nincs, vagy már felnőtt —, ezért játékaik megtiltásától, üldözésüktől sem riad vissza. Az ingatlankezelő vállalatok feladata tehát kettős Egyrészről el kell érniük, hogy a házakban valóban rend legyen — és ehhez a házmester is, a lakók is a maguk ,,hatáskörében” messzemenően hozzájárulnak. Ugyanakkor gondosan ügyelniük kell arra, hogy egyes, rosszértelmű őrmesterkedésre hajlamos házfelügyelők sehol ne sérthessék meg a lakók állampolgári jogait, ne mérgezzék meg a bérházak légkörét, ne rontsákel az emzterek hétköznapján. Célunk: a jogos társadalmi igények mind teljesen kielégítése — mondotta Fock Jenő miniszterelnök a Tatabányán rendezett választási nagygyűlésen Fock Jenő, a kormány elnöke. Komárom megyei országgyűlési képviselőjelölt. szerdán reggel Tatabányára látogatott, és az egész napot a bányászvárosban töltötte. A kedves vendéget a Komárom megyei pártbizottság székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kreszner László, a megyei tanács vb-elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára üdvözölte. Ezután a városi tanácsnál a város vezetőinek tájékoztatója alapján Tatabánya helyzetével, gondjaival, a fejlesztési tervekkel ismerkedett a kormány elnöke. Ezt követően Fock Jenő vendéglátóinak társaságában felkereste a tatabányai aluminiumkohót. Megtekintette a nemrég épült új öntödét, és elbeszélgetett a kohászokkal. A délutáni programban ismét üzemlátogatás szerepelt. A város egyik legfiatalabb üzemében, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat tekintette meg a kormány elnöke. A nap legjelentősebb eseményére került ezután sor, amikor a tatabányai népházban a választópolgárok nagygyűlésen találkoztak Fock Jenővel a megye képviselőjelöltjével. A nagygyűlés mintegy kétezer részvevője hosszan tartó, lelkes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. A Himnusz elhangzása után Kroszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. demokratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javaslataikra, cselekvőkészségükre. A demokratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagy- i gyűlés részvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátette: nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Újváros országyűlési képviselőjelöltje lehet; olyan nagy- múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak idején, úgyszintén a békés alkotómunka, az egykori széncsaták ás a későbbi, mindig talpig embert kívánó helytállás időszakában is példát mutatott. Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű " munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még következetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépítésének munkáját. Hozzáfűzte: hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség, azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben még következetesebben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit. Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik, központi feladata a ARA? 80 FILLÉR 28. évfolyam, 83. szám 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. Kádár János látogatása a szovjet űrhajósok városában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, az SZKP XXIV. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség tagjai szerdán látogatást tettek a „Csillagvárosban”, ahol a szovjet űrhajósok élnek és dolgoznak. A magyar vendégek megtekintették a ,,Csillagváros” nevezetességeit, felkeresték a Jurij Gagarin Múzeumot, s levetítették nekük „A mi Gagarinunk" című filmet, amely a világűr úttörőjéről készült. A múzeum emlékkönyvébe Kádár János a következőket jegyezte be: „Tiszta szívemből minden jót, újabb sikereket kívánok a szovjet űrhajósoknak, oktatóiknak és parancsnokaiknak tevékenységükhöz, amely a szovjet nép, minden nép, az egész emberiség javát szolgálja.” Kádár Jánost és Rapai Gyulát Georgij Beregovoj, Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics űrhajós vezette körül a Csillagvárosban. A vendégeket elkísérte Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Pavel Kulakov légimarsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese. A népgazdaság egyensúlya a továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki ötéves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre, s azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak kimunkálását. A nemzeti jövedelmű felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit. A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú beruházási fegyelmet fogunk meghonosítani. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben ez a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az ismert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelésbe bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s erősítenünk kell tehát azokat, a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizálásnak is. Szerkezeti változtatások gazdálkodásunkban A szövetkező öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott (Folytatás, a 2. oldalon)