Cukoripar, 1955 (8 . évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

Dr. Sedlmayr: A magyar cukorrépanemesítés A heterózisnemesítés bevezetése a cukorrépa­nemesítésben (11) nagy lépést jelentett előre, de ugyanakkor új és nehéz feladatok elé állítja a neme­­sítőt. Évről évre újból megbízható minőségben kell a hibridfajtát előállítania, ugyanakkor pedig a hete­­rózis-partnereket úgy fenntartania, hogy kombináló képességüket lehetőleg ne csak megtartsák, hanem még fokozzák. A kukoricától eltérően a répánál nem gondolhattunk mesterséges kasztrálásra, hanem az általunk a répánál először kimutatott szelektivitásra kellett a munkát felépíteni, olyan partnereket kivá­lasztani, amelyek az idegen pollent előnyben részesítik és így szabad elvirágoztatásuk esetén nagyobbrészt hibridet adnak. Túlmenne ezen előadás keretén, ha a heterózisnemesítés elméletével és módszereivel rész­letesen akarnék foglalkozni. Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy ez a módszer egyik kulcsa az új, életrevalóbb, bőtermőbb, minőségi répák nemesítésé­nek. (15) Minőségi vizsgálatok korszerűsítése. Az életrevalóság fokozása mellett nem mondha­tunk le a cukorrépa minőségének további javításáról sem. Ez a feladat annál nehezebb, mert a répaneme­sítésben — minthogy a hasznosság és a fajfenntartás biológiai követelményei nem egyeznek — bizonyos ellentmondásokat kell leküzdenünk. Az ember beavat­kozása, rendszeres szelekciós munka nélkül a cukor­répa minősége gyorsan romlana. Legfontosabb fel­adatunk volt tehát olyan vizsgálati módszer kidolgo­zása, mely a répa minőségének gyors, tömeges és pon­tos meghatározását és ellenőrzését lehetővé teszi. (12) Ezt a célt az általunk kidolgozott normáloldat-eljárás szolgálja. Ennél az eljárásnál a polarimetrikus cukor­vizsgálatok részére készített normáloldatban (26 g pép -1- 177 cm3 desztillált víz) a cukortartalmon kí­vül meghatározzuk a répa oldható szárazanyagtartal­mát erre a célra konstruált, speciális Zeiss refrakto­méter segítségével, az oldható hamutartalmát kon­­duktometrikusan, a káros nitrogéntartalmát Stanek Pavles szerint szeléncellás koloriméterrel és így meg­állapíthatjuk a répa tisztasági hányadosát. A nemesí­tés részére kidolgozott normáloldat-eljárás olyan jól bevált, hogy ezt a magyar cukoripar is átvette. Ha az új fogalmak nem is fedik tökéletesen az eddig a cu­koriparban szokásos eljárással kapott számokat, ki­tűnt, hogy rendkívül alkalmasak a répa gyártási ér­tékének gyors és pontos meghatározására. (16) Olyan vizsgálati módszer van a kezünkben, melynek segítsé­gével kiválaszthatjuk azokat az egyedeket, törzseket és fajtákat, amelyek nemcsak nagy cukortartalmúak, hanem a cukorgyárban könnyen feldolgozhatók és így több fehércukrot biztosítanak az iparnak. . Végső célkitűzésünk tehát a nagy és biztos hektá­ronkénti hasznos fehércukor termés. Az új normál­­oldat-eljárást az állami fajtakísérletek, cukorgyári fajtakísérletek vizsgálatánál is alkalmazzák és így a kísérleti eredmények közvetlenül összehasonlíthatók annál is inkább, mert nemesítő intézetünk, fajtakísér­leti intézetünk és a cukoripar kísérleteinek beállítása és kiértékelése is azonos módszerekkel történik, így ezek a kísérletek együtt — kiegészítve a külföldi kí­sérletekkel — biztos irányt mutatnak a nemesítőnek szelekciós munkájához. Ez a minőségi szelekció a cukorrépánál sohasem érhet véget. Vigyáznunk kell azonban, hogy a szelekció mechanikus és formalisz­­tikus alkalmazása ne vezessen a fajta termőképessé­gének leromlásához, mint ahogy ennek olyan gyakran tanúi voltunk, hanem ellenkezőleg, az életrevalóság és ellenállóképesség folyamatos javításához. Új magyar cukorrépafajtákkal végzett kísérletek eredményei. A BETA - 91-es cukorrépafajta, melyet a Fajtaminősítő Tanács 1954-ben állami törzskönyvbe vett fel, hároméves országos kísérletben Magyarorszá­gon a legjobb cukortermést adta. Nagy gyökértermése alig marad el a külföldi E-fajták mögött, cukortartalma viszont megközelíti a cukordús Z-fajtákat, így cukortermése hároméves át­lagban fa-ként 16,24 g-val volt nagyobb a Kleinwanz­­lebeni E-nél. Cercospora-ellenállóképessége és száraz­­ságtűrése cercosporafertőzés esetén is biztosítja a nagy termést, anélkül, hogy a fertőzés elmaradása esetén lemaradna. Az új hibridfajta a nagy gyakorlatban is gyor­san elterjedt. A lövői Dózsa tsz. nagyüzemi kísérletei­ben pl. tavaly a BETA - 91-es fajta 294 g, a Klein­­wanzlebeni N-fajta 163 g-s gyökértermést adott. Az idén Magyarországon már több, mint 60 000 hektáron termeltünk BETA­­ 91-es cukorrépát, a jövő évtől kezdve pedig ebből a fajtából fedezzük hazai vető­magszükségletünk nagyobbik részét. Testvérfajtája, a BETA 242—53 az osztrák kísérletekben évek óta első helyen áll és a köztermelésben is elterjedt. Az állami osztrák fajtakísérletekben hatéves (1947—1953.) át­lagban fa­ kénti cukortermésben 650—900 mm átlagos csapadékot jelző állomásokon 112,6%-kal, 650 mm csapadék alatti állomásokon 110,9°/o-kal szignifikán­san első helyen áll. (17) A francia kísérletekben mesterséges cercospora­fertőzés mellett ez a fajta első helyen végzett és messze felülmúlta termésben az amerikai cercospora-ellenálló US 215X216 hibridet. (7) Az eddig elért eredmények korántsem jelentik azt, hogy nemesítésünkkel most már célhoz értünk. Ellenkezőleg, számtalan új, fontos feladat v­ár még megoldásra. , Módszertani kutatások. A szovjet biológia a répanemesítésben is egész sor elméleti kérdést vetett fel, melyeknek tanulmányo­zása közvetlen gyakorlati jelentőségükön túl érdekes új elméleti felismerésekhez vezetett. (10) a) A növények stádiumos fejlődéséről szóló elmé­let tanulmányozására a hő- és fényigények tisztázása mellett számos élettani kérdést hozott a felszínre. Túl­menne ennek a beszámolónak keretein, ha részletesen ismertetném azokat a kísérleteinket, amelyek a hő gátló hatásával, a fény minőségének jelentőségével, a répa nagyságával és biológiai korával, a sötétség megszakításával, a fény alsó küszöbértékével, a fény- GyökértermésDigestioCukortermés Átlag % Átlag % Átlag % BETA . 91 Fi stand. 52. 101.41 104.18 105.64 Kleinwanzlebenn E 98.90 90.70 89.65 Dobrovicz N­­ 96.42 92.64 89.24

Next