Cukoripar, 1957 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-3. szám

A CUKORIPAR ÉS A MEZŐGAZDASÁGI ÉS CUKORIPARI SZ AKOSZTÁLYÁN AK HA ÉLELMISZERIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET 1 FOLYÓIRATA * 19 5 7. JA N. - MÁRC. A cukoripar megnövekedett feladatai Nagy László, a Cukoripari Igazgatóság vezetője A cukoripar 1956—67. évi kampányát rend­kívüli körülmények között bonyolította le. Az is­mert nehézségek közepette nyilvánvaló, hogy a feldolgozási eredmények és így a költséggazdálko­dás területén is az elmúlt évektől eltérően, rosszabb eredmények adódtak. Ezeknek jelentős részét in­dokolják az októberi-decemberi nehézségek, azon­ban egyrészük a vállalatoknál kialakult szervezet­lenségek, felelőtlenségek, egyszóval a normális rend felbomlása következtében állott elő. így pl. az Ácsi Cukorgyár 2,7%-os gyártási veszteségét semmikép­pen nem indokolja a hosszú és rendkívüli kam­pány, hiszen voltak gyárak, amelyek többször áll­tak és indultak meg, illetve a feldolgozási időpont is közel egy hónappal tovább tartott, mégis vesz­teségük 1,5—1,6% körül alakult ki. Nyilvánvaló, hogy Ácson az eredmények ilyen nagymértékű romlásához a nagyfokú műszaki és gazdasági anar­chia járult elsősorban hozzá. Üj helyzet alakult ki az októberi események után a társadalmi tulajdon szemléletét illetően is. Egyes vállalatoknál a megalakuló munkástanácsok egynémely csoportja túl a dolgozók jogos és kielé­gíthető követelésein kiosztási, illetve önellátó szem­lélet alapján próbálkoztak berendezkedni, ami az egész népgazdaság érdekeit tekintve, megengedhe­tetlen. Erősen leromlott a fegyelem és meglazult a függőségi viszony is. Ebből adódóan lényegesen csökkent a termelékenység, a munka intenzitása, aminek az a következménye, hogy a nagymértékű termeléskieséssel egyidőben, — miután a darab- bérezés megszűnésével az időbér lépett életbe — relative magas bérkifizetések történtek. Jellemző­ként elmondhatom, hogy ez év januárjában az el­múlt évihez viszonyítva a munka intenzitása kb. 20%-kal csökkent népgazdasági szinten, ami a 10— 15%-os béralapemelést 30—35%-ra növelte. A nép­gazdaság jelenlegi helyzetében nem engedhető meg az ilyenmérvű intenzitás csökkenése. A fentiek alapján jelentkeznek az ipar 1957. évi megnövekedett feladatai. Legfontosabb feladat a fegyelem, a rend és a vállalati függőségi viszony helyreállítása. Ez elő­feltétele a munka jobb megszervezésének, a gaz­dasági rend konszolidálásának. A fegyelem, a rend helyreállítása érdekében elsősorban nem a fegyelmi eszközök használata a fontos a vállalat vezetősége részéről, hanem a munkástanácsok, üzemi bizott­ságok, MSZMP szervek és tagjainak egyéni magatar­tása, határozott állásfoglalása alapján kerülhet erre sor. Természetesen ha notórius fegyelmezetlenek­ről és rendbontókról van szó, akkor nyugodtan használják, éppen a többi lelkiismeretesen dolgozó munkás érdekében a fegyelmező eszközöket. Mun­kástanácsaink adjanak messzemenő támogatást a vállalat igazgatójának és főmérnökének a fegyelem megszilárdításához, mert a dolgozók irányítása te­rén legalább olyan nagy feladataink vannak, mint az érdekeik védelme terén. A kampány befejeztével minden gyárban már elkezdődött a karbantartási munka. Az elmúlt évektől eltérően a munkák egyrészét időbérben kí­vánjuk elvégezni. Itt a vezetőknek, különösen mű­szaki gárdánknak van nagy feladata, nem is any- nyira a merev parancsolási módszereken keresztül, mint inkább az emberekkel való közvetlen foglal­kozás útján. A műszakiak ott éljenek a karbantartó dolgozók között, segítsenek nekik a munka közvet­len megszervezése, a jobb minőségi, mennyiségi munka elvégzése terén. Bízzanak abban, hogy az állandó dolgozók a magukénak érzik a gyárat — aminek számtalan tanúj elét adták az októberi­novemberi események alatt — és zömmel becsüle­tesen akarják szolgálni az üzem érdekeit. Ezentúl persze ellenőrizni is kell a karbantartás ütemét. Gyáraink műszaki állaga erősen leromlott állapot­ban van, ráfér egy erős minőségi javítás. Erre most lehetőség is van. Vigyázni kell azonban, hogy a minőségi követelmények túlzott kihangsúlyozásával el ne maradjúnk a mennyiségi munka elvégzésé­vel. A karbantartási ütemterv elkészítésénél olyan reális arányokat kell a mennyiségi és minőségi munka között megállapítani, amely biztosítja az 1957. évi kampány zavartalan előkészítését. Ezt menetközben is különösen ellenőrizni kell, mert ha kampány előtt közvetlenül derül ki, hogy bár mi­nőségileg jobb munkát végeztünk, mint az elmúlt években, azonban mennyiségileg le vagyunk ma­radva, súlyos hiba volna. Az előzőeken túl legfontosabb feladata ma az iparnak a szerződtetési tervek teljesítése. Az új ter­melői ár megállapítása kedvező a cukorrépa terme­lésre, nyugodtan mondhatjuk, hogy bár van egy csomó külső zavaró-körülmény (földmozgás stb.) nagyjából az apparátus jó munkájától függ a terv­terület leszerződése. Ezen a téren még nem álla­nak ott az egyes gyárak, ahol erre az adottság jobb kihasználásával megvolna a lehetőségük. A vállalat igazgatójának, a termeltetés minden dolgozójának minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy a terv­területet le tudjuk szerződni, mert különben az or-

Next

/
Thumbnails
Contents