Debreceni Szemle, 1938 (12. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 1-2. szám

tudományos élet minden ágának minden friss hajtását bemutatni a magyar olvasónak : ez a XII. évfolyamát élő DEBRECENI SZEMLE célja. Közönséget akar nevelni, amelynek számára a Tudás nem­csak hatalom, hanem lelki szükséglet, mindennapi kenyér. Hasáb­jain a legkiválóbb magyar és külföldi tudósok találkoznak a magyar közön­séggel. A DEBRECENI SZEMLE cikkeinek tárgyát és súlyát tudósokhoz szabja, érdekességét és művészi formáját pedig a legszélesebb körű olvasó­táborhoz. A DEBRECENI SZEMLE az első magyar egyetemesen tudományos revue s mint ilyen, a TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG hivatalos szemléje is. A Társaság tagjai közül azok, akik tagdíjukat február hó végéig befizetik a DEBRECENI SZEMLÉt tagilletmény kép­en kapják. A SZEMLE előfizetési díja egyébként továbbra is 12 P, jogi személyek­nek 16 P. Különös gondot fordítunk Debrecen és Keletmagyarország ismeretlen kultu­rális kincseinek feltárására, amelyek nemcsak az egész magyarság, hanem a külföld tudományos közvéleményét is érdekelhetik. Nyíregyháza, Sárospatak, Miskolc, Szolnok, a hajdú­városok és sok más város nagyszerű történeti, művészi, könyvészeti értékeit is hozzáférhetővé teszi minden művelt ember számára. A XII. évfolyam következő száma mellé adjuk az első 10 évfolyam betűrendes tárgymutatóját, amely nélkülözhetetlen lesz mindenkinek, aki a Szemle most már tíz kötetre rugó, gazdag anyagában az őt érdeklő problémákat meg akarja keresni. Ezt a mutatót a folyó év minden előfizetője megkapja. Bolti ára egyéb­ként 2 P lesz. A fedélen levő fametszet Kozma Lajos munkája 1921-ből. * Képmagyarázat Szilády Zoltán cikkéhez. (31. 1.) Ezt a dolgozatot Szilády Zoltán a Magyar Néprajzi Társaságban 1935 okt. 23-án mutatta be zenével és Csányi László táncművész, a M. Kir. Opera tagjá­nak közreműködésével. Azóta táncainkról összefoglaló munka jelent meg A ma­gyarság néprajza IV. kötetében, Gönyey Sándor tollából. Ez a munka egyik fejeze­tében a guggolós táncok keleti török, közelebbről hún eredete mellett „per­döntőnek“ mutatja be a mellékelt képet : egy táncoló hún vitéz képét a Kr. e. első századból. Ez a távoli kapcsolat érdekes bizonyíték Szilády professzornak arra a három évvel ezelőtt elhangzott föltevésére, hogy a hajdútánc nem ősszláv eredetű, noha ma nemzeti táncként szerepel több szláv törzs körében, ame­lyek török fajú népekkel érintkeztek vagy összeolvadtak. * Felelős szerkesztő : dr. Hankiss János, egyetemi tanár. Felelős kiadó : dr. Milleker Rezső, egyetemi tanár. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Debrecen, Nagyerdő, Egyetemi központi épület, Földrajzi Intézet. Telefon: 25­00 (60. sz. mellékállomás).

Next