Debreczeni Ujság, 1929. december (33. évfolyam, 273-296. szám)

1929-12-01 / 273. szám

it; V >V «ri *r < 0 i t'C9 DECEMBER t VASÁRNAP 20 fiSSér. 7TMI K iD RftYFS7SEb • L. L'i i • *' n ,Uu I L o t- ^ - ■■ : 07 ph\ 1329DEC.-1 . XXXIII. ÉVFOLYAM 213 SZÁM. —^ ELŐFIZETÉSI Ara helyben és VIDÉKEN HÁROM PENGŐ, NEGYEDÉVBE 9 PENGŐ. egyes szám vásárlásánál ára HÉTKÖZNAP 111 FIL., VASÁRNAP 21 FILLÉR KIADÓHIVATAL KOSSUTH-U. 3. I. E T 141 hC-j-l'lÁ-J PÖHZPRKB8ZT«: THAN GYULA. FELELŐS SZERKESZTŐ* VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: ÍÓZSEÜ KIR. HERCEG-UTCA If. St’kM ALATT. SZERKESZTŐSÉG TELEPONSZÁMA 3—4S, A NVOMDA TELEFeNSrÁm X- 47. KIADÓHIVATAL KOSSínTí-U. 3„ I. E. T u< A mi nagyantant biráink Ciemenceau és Lloyd George volt a két név, amely a páriskőrnyéki békék létrejötténél élet-halál ura volt. Ciemenceau, a revans politiká­ját és a francia imperializmust kép­viselte: Lloyd George az angol vi­lághatalmi mérlegre ügyelt, nehogy Anglia hátrányára jobbra, vagy bal­ra billenjen. A többi hatalmak kép­viselői csak annyiban voltak szerep­vivők, amennyiben országuk legsa- játabb ügyéről volt szó. Az érdek­telenség, amelyet a diplomácia nyel­vén desinteressement-nek neveznek, az tulajdonképpen a tárgyalóterem egy ablakmélyedése volt, ahová ak­kor menekültek beszélgetni a diplo­mata urak, amikor olyan kérdés forgott szőnyegen, amelyre az „ér­dektelenséget“ megállapíthatták. A magyar ügy mindannyiszor ér­dektelen ügy volt, valahányszor sor­sunkon enyhíteni lehetett volna és az ellenkezője történt, ha valakit testűnkből kellett kielégíteni. Lloyd George a trianoni béketárgyalás alatt sokszor vonult félre az ablak­mélyedésbe s akkor, a béketárgya­lás alatt sokszor jelentette ki érdek­telenségét. Akkor miniszter volt, felelős állásban levő államférfi, de nem azért, hogy az osztó igazság bajnoka legyen, hanem azért, hogy az angol érdekeket és „csak“ az an­gol érdekeket képviselje. Azóta évek múltak el s Lloyd George már évek óta nem miniszter, nem felelős ál­lamférfi s épen ezért egész sorát olvashatjuk most már ama nyilatko­zatainak, amelyben a trianoni béke­szerződést kritizálja s éles szavak­kal elitéli. Most nincs érdektelenség, nincs ablakmélyedés, de miniszteri tárca és felelősség sincs s íme, Lloyd George egész máskép nyilat­kozik a békeszerződésekről, mint tette minisztersége alatt. Ciemenceau volt a másik tényező, akinek a trianoni békediktátumot köszönhetjük. Ciemenceau, a nagy puritán, már évek óta nem minisz­ter, de ő egész más taktikát köve­tett, mint angol fegyvertársa, Lloyd George. Ö, ahogy elhagyta a mi­niszteri széket, ha politikai nyilat­kozatot tett, mindig mindenütt meg­maradt Clemenceaunak, a francia tigrisnek s a központi hatalmak kér­lelhetetlen ellenségének. Ö róla jegyezte fel a krónika, hogy amjkor elhagyta miniszteri székét, — igy nyilatkozott: „egy esernyővel jöttem ide és most, ami­kor elmegyek innen, még mindig csak ez az esernyő minden vagyo­nőrre. Ez a mondás, a legpuritá- nabb meghatározása az- „Enyém, Tiéd, övé“ erkölcsi felfogásnak. Ciemenceau mondása és puritánsá­ga fölött elmélkedve, nem tudjuk kitépni magunkat abból a gondolat körből, hogy ugyanaz a Clemen- ceau, aki- ' annyira puritán-tudott lenni saját nemzetével szemben, aki annyira szivén, viselte az „Enyém, Tiéd, Övé“' étvet s aki esernyőjével jött, hogy kopott esernyőjével tá­vozzék, aki arra volt hivatva,' hogy népek fölött és nemzetek részére megmásíthatatlan Ítéleteket hozzon és hirdessen, ugyanaz a Ciemenceau nem tudott fel emelkedni a pártat­lanság mindenekfölött álló zsámo­lyáig, hanem csak nemzete tigrise és a központi hatalmak kérlelhetet­len ellensége tudott lenni. A kimondott ítéletet, ha azzal szemben perújítással, ujrafelvétellel cinek, nemcsak az anyagi igazság szempontjából szokták bírálni, ha­nem abból a szempontból is, ha váj­jon az ítélkező bírák nem voltak-e elfogultak, részrehajlóak a peres fe­lekkel szemben? Ciemenceau bezá­ruló koporsója és sirhantja mellett nem mondhatja el senki, hogy nem „csak“ hazájának volt hü fia, mert a volt ellenségek fölött való Ítéleté­ben mindig csak hazája érdeke s sohasem az általános érdek vezet­ték. Véres igazságot tartalmazó nagy perünkben ezek voltak a tut nagyantant biráink, akiknek elfo­gultságát nemcsak vitatni, de bizo­nyítani is lehet. Franciaország kiürítette a megszállott német Rajna vidéket Két millió német szabaduld fel az Idegen megszállás alól A második rajnai zóna idegen meg­szállása hivatalosan ma éjjel tizen­két órakor megszűnik, a kiürítést azonban már ma délután végrehajt­ják. Ma estére az Aachentől Kob- lenzig terjedő második zónában már nem lesz idegen katona. Annak örömére, hogy ma éjfélkor felszabadult a másodk rajnai zóna, egész Németországban nagy ünnepek voltak. iMnden templomban megkon- ditották a harangokat, minden na­gyobb városban istentiszteleteket és népünnepeket tartottak. A Rajna-tartomány főnöke kiált­ványt intézett a lakossághoz, amely­ben rámutat, hogy ma éjszaka két­millió német birodalmi állampolgár visszanyeri szabadságát cs annak a reményének ad kifejezést, hogy rö­vid időn belül a harmadik rajnai zóna lakossága számára is ütni fog a sza­badság órája. Lapzártakor jelentik: A birodalmi biztos'épp most beérkezett közlése j szerint hivatalos értesítést kapott öriand külügyminisztertől, hogy a második zónát kiürítették. E jelentést (Juhiamat tábornok Maiuzban is meg- erösitette. Két millió taggal harcol a magyar igazságért a Revíziós Liga A nyilvános igazgatósági ülésen megállapították, hogy egyedül a munkásság támogatta anyagilag a Ligát és a gazdagabb osztályok semmit sem adtak A Magyar Revíziós Liga ma dél­előtt féltizenegy órakor a pesti Vi­gadó nagytermében nyitotta meg első nyilvános igazgatósági ülését. Az ülést Herczeg Ferenc, a Magyar Revíziós Liga országos elnöke nyi­totta meg. — A liga életében két korszakot lehet megkülönböztetnünk — mon­dotta. — Az első korszak a liga meg­alakulásától 1929 május 1-ig és a második 1929 május 1-től tart nap­jainkig. Én, mint a liga ezidci elnöke, a nyilvánosság előtt azt a kérdést in­téztem a magyar munkássághoz, hogy jelenjen meg a soraink között és vegye ki részét a Revíziós Liga munkásságából. A választ erre a kér­désre a hazafias mágyar munkás­ság adta meg. Felhívásom vissz­hangra talált soraikban és a mun­kásság impozáns tömegekben csat­lakozott a Revíziós Ligához. Kétmillió a Revíziós Liga tagjainak száma Jelentésében elmondta Herczeg Ferenc, lrogy a Revíziós Liga tagjai­nak száma elérte a másfélmilliót és ebben a számban a húsz törvényha­tóság lakosága, amelyek testületileg csatlakoztak a Revíziós Liga moz galmához, természetesen nem szere­peltek. A hazafias magyar munkás­ság nagy csatlakozása 1929 május T-e után indult meg. — Ki kell jelentenem a n.-ivános ság előtt, — mondotta Herczeg Fe­renc, — hogy a Reviziós Liga egyetlen immkástestületet sem szó­lított iel külön, akik jöttek, saját sza­bad elhatározásukból álltak mellénk. Hét hónap óta összesen 377 testület jelentette be 414.378 tagjának csatla­kozását. A lajstromba foglalt és ellen­őrzött tagok száma ma már meg­közelíti a kétmilliót. Herczeg Ferenc ezután a követke­zőket mondotta: A Reviziós Liga nem lehet politikai harcok szintere. Köztünk mindenki szabadon vallja és politikai harcok­ban érvényesítse demokrata, ke­resztény, vagy akár szociáldemok­rata elveit, a mi állásfoglalásunk erre vonatkozóan csak annyit jelent, hogy politikai harcainkat más téren, nem a Reviziós Ligában kell megvívni. A revízió gondolata legyen a nemzet életében a tisztult levegőjű magaslat, amely föléje emelkedik minden poli­tikai, szociális vagy vallási ellentét­nek. „A revíziót békés eszközökkel akarjuk elérni“ Herczeg Ferenc ezután a trianoni béke kilencedik évfordulójáról em­lékezett meg: Mi a revíziót — mondotta — bé­kés eszközökkel akarjuk elérni, Nem a meztelenségig Jefegyverzett ma­gyarságtól kell félteni a békét, nem a magyar kétségbeesés kirobbaná­sától, hanem a talpig fegyverben álló szomszéd népektől. A leggazdagabb osztályok egyáltalán nem támogatták a Reviziós Ligát Délután négy órakor folytatták a pesti Vigadóban a Magyar Reviziós Ligának országos, nyilvános igaz­gatósági ülését. Fali Endre dr a Li­ga ügyvezető igazgatója beszámoló beszédet mondott. Kifejtette, hogy a Liga összeköttetésbe lépett a kül­földi államok magyarbarát vezető egyéniségeivel, komitékat szervezett és titkárságokat állított fel. A Liga megalakulása óta 27 hónap alatt mindössze 356.000 pengőt vett be és költött el, mig Benes cseh külügy­miniszter saját bevallása szerint 100 millió szokolt fordított külföldi pro­pagandára. Hasonló összegekkel dolgoznak a románok és szerbek is. A magyar társadalom egyetlen ré­tege, a munkás osztály támogatta anyagiakkal legerősebben a Ligát. A leggazdagabb osztály egyálta­lán nem sietett a reviziós mozga­lom támogatására. Jancsó Benedek egyetemi tanár a megszállott erdélyi magyarság helyzetét ismertette. Dr Vaszkó An­drás miniszteri tanácsos a megszál­lott felvidéki magyarság helyzetével foglalkozott. Dr Grieger Aladár oí- szággyülési képviselő a társadalmi szervezkedéssel kapcsolatban fog­lalkozott a revizió kérdésével. Az ülést vasárnap délelőtt foly­tatják. A FRANCIA FRONTHARCOSOK CLEMENCEAU EMLÉKÉNEK HÓDOLNAK A hadviseltek holnapi felvonulása, amellyel a Ciemenceau emlékezeté­nek hódolnak, rendkívül nagyszabású lesz. A menet élén maga a köztár­sasági elnök járul a névtelen katona emlékművéhez, Az ünnepélyre hiva­talosak a parlament tagjai és a kü­lönböző előkelőségek* —

Next

/
Thumbnails
Contents