Debreczeni Ujság, 1930. június (34. évfolyam, 221-243. szám)
1930-06-01 / 221. szám
!???0 JUMJJS 1. VASÁRNAP. XXXIV. ÉVFOLYAM. 221. SZÁM. KIŐFIZETÉSI ÁRA HELYBEN ÉS VIDÉKEN HÁROM PENGŐ. NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ. EGYES SZÁM VÁSÁRLÁSÁNÁL ÁRA HÉTKÖZNAP 19 FI... VASÁRNAP 29 FILLÉR KIADÓHIVATAL KOSSUTH-U. 3. I. E. T 141 HEJPUPRIP FŐSZERKESZTŐ: THAN GYULA. FELELŐS SZERKESZTŐ: VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: JÓZSEF KIR. HERCEG UTCA 16. SZÁM ALATT. SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA 3—41 A NYOMDA TELEFONSZÁMA 3—47. KIADÓHIVATAL KOSSUTH-U. 3., LE. T 1.1 Finne útja a feltámadás felé Fiume, az Adriai-tenger királynője évszázadokon át Magyarország kiváltságos városa volt, amelynek birtokáért évszázadon keresztül versengtünk. Hamupipőke sorból, a Kies halászfalu miliőjéből magunkhoz emeltük és minden jóval elhalmoztuk, amivel végül is világkikötővé varázsolhattuk a várost. Boldogságban fürdő, a kereskedelmében virágzó tengeri kikötő lett az egykor jelentéktelen partvidéki városka s dédelgetett, kiváltságos helyzetében évről-évre erősödött, ignem kormányzóság székelt a bazaltsziklákra épített fehér palotában, hogy a város minden szívedobbanását közvetlen közelről hallhassa a magyar nemzet. A város olasz és horvát lakossága boldog békességben élt a magyarsággal, mert hiszen a mindenkori magyar kormányok s a magyar törvényhozás vetélkedve törekedet arra, hogy az Adriai tenger gyöngyének fejealja mindig puhára legyen vetve. Jött a világháború s jött kegyetlen szabdaló késével a béke, a Patrona Hungáriáé naggyá fejlődött Fiumét erőszakkal eltépték a magyar nemzet dédelgető éléről s nyelviségi jogon odaadták Horvátországnak. Még kisujjunkat sem tudtuk megmozdítani, hogy megvédelmezzük a „corpus separatum“-ot, de a békeparancs az olasz nép akaratán derékbatört s az olasz D'Annuzio torpedókat vezényelt ki a fiumei öbölbe s ágyukat vontatott fel a citadellákra s a Fiuméra, vonatkozó békeparancsot darabokra tépve, a fegyver jogán Olaszországhoz csatolta a várost. Olaszország igyekezett fenntartani a kormányzati tradíciókat s ő is külön testként kezelte Fiumét, de bármilyen nagy és hatalmas Olaszország, mégsem tudta elérni azt, hogy Fiume ne sorvadjon. "Úgy látszott, hogy amit a magyar nemzet évszázadokon keresztül épített, azt a trianoni béke tíz év alatt tönkreteszi. Lassú sorvadás vett erőt az imént még világvároson s Mussolininek fájó szívvel kellett megállapítania, hogy a Magyarország testéről letépett Fiume Magyarország nélkül elpusztul. A jugoszláv diktatúra mindent elkövetett, hogy Fiumét szeparálja s hiábavaló volt a külön egyezmény, amely Magyarországnak kiváltságokat biztosított a fiumei kikötőben, a sorvadást — romboló útjában — feltartóztatni nem lehetett. A békeszerződés a csődök sorozatát nyitotta meg, de, olyan katasztrofális csőd talán sehol sem volt észlelhető, mint Fiume életében. Most a Duce rendelkezéseket léptetett életbe, amelyek Fiumét szabadkikötővé tették s ezzel a visszatérő élet szellője érintette meg a kikötővárost, azonban a világ népei fülébe a trianoni szerződéssel kapbcl£_. * Szép adriaparti magyar kikötőnek csak Magyarország adhatja vissza régi, eleven életét, az a Magyarország, amelynek uralma alól Fiume felszabadul. A trianoni békeszerződésnek végeláthatatlan, sok rendelkezése borított évszázados tradíciókat s a szerződés tarthatatlansága, már a világ ítélőszéke előtt általánosan ismert és elismert lett, de a Fiuméval történtek különösen élénk bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy a körülmények a legszebb virágzásban élő várost is temetővé varázsolják. Vitéz Kárpáthy Kamillát honvédfőparancsnokká nevezte ki a Kormányzó Az új főparancsnok hétfőn veszi át hivatalát Budapest, május 31. Vitéz Horthy Miklós kormányzó a vitéz Jánky Kocsárd lovassági tábornok távozásával megüresedett honvédfőparancsnoki állást a mai napon betöltötte és új főparancsnokká Kárpáthy Kamilla altábornagyot, az eddigi honvédgyalogsági szemlélőt nevezte ki. Vitéz Kárpáthy Kamillo altábornagy kinevezése széles körökben kelt igen nagy megelégedést és örömet, mert az új főparancsnok személyében a nemzeti hadseregnek egyikegkitűnőbben képzett és jetkinbelileg is egyik legkiválóbb katonai egyénisége kerül a hadsereg élére. Az új főparancsnok a világháborúban mint egy gyalogsági hadosztály vezérkari főnöke teljesített szogálatot, majd később egy gyalogezred parancsnokságát vette át és haditetteivel számos magas kitüntetést szerzett. A Károlyi-forradalom kitörésekor, 1918 október 31-én, mint vezérkari ezredes, a honvédelmi minisztériumban volt beosztva, sbben az időben történt, hogy Károlyi Mihály és Linder Béla, a forradalmi hadügyminiszter megjelentek a honvédelmi minisztériumban és különböző rendelkezéseket adtak ki. Kárpáthy Kamilló ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtását kereken megtagadta. Határozott fellépésének következményeképpen nyomban eltávolították őt a honvédelmi minisztériumból. A forradalmak bukása után Kár-páthy Kamilló újból a honvédelmi minisztériumban, mint csoportfőnök, kapott fontos ügykört, majd az első vegyesdandár élére került, legutóbb pedig gyalogsági szemlélő lett. Eb-ben az utóbbi beosztásában érte a magas kormányzói kinevezés. Kárpáthy Kamilló hétfőn délelőtt veszi át a főparancsnokságot, ami- ről már értesítette is a csapatokat, de a puritán jellemű új főparancsnok közölte egyidejűleg azt is, hogy új pozíciójának átvételével kapcsolatosan minden ünneplést, minden ünnepi formát határozottan mellőzni kíván. A kinevezés vasárnap jelenik meg a Honvédségi Közlönyben. Elfogta a rendőrség a százhatvanezer pengős bankrablás tettesét Czittóber banktsztviselő húszéves báróija volt az álarcos bandita Megkerült az elrablott pénz — Czinóber megszökött Budapest, május 31. Alig limite huszonnégy óra a fővárosi Leszámítoló Bankban történt példátlanul nagyszabású bankrablás elkövetése óta, és a detektívek a tettest a hajnali órákban már bekísérték a főkapitányság központi ügyeletére. A főkapitányság nyomozó rendőrtisztviselői a Leszámítoló Bankban röviddé a revoveres bankrablás után kihallgattak mindenkit, aki csak valamilyen felvilágosítást tudott adni a tettes személyéről és a bankrablás elkövetésének körülményeiről. Természetesen a legdöntőbb vallomásokat az idős banktisztviselőtől, Petrik Elemértől és a feltűnően izgatottan viselkedő hazai tisztviselőtől, Czinóber Józseftől várták. Az idős tisztviselő korának megfelelő higgadtsággal, lépésről-lépésre mondotta el a bankrablás pontos történetét és utalásokat tett azokra a körülményekre, amelyek előtte gyanúsaknak tetszettek . Ezután kezdték meg a főkapitányságon Czinóber József huszonnégy éves bankhivatalnok kihallgatását. A rendőrség csakhamar rájöitt arra, hogy a fiatal Czinóbér József aki alig egy esztendeje teljesíti a Leszámítoló Bankban szolgálatot, a Mester utcai felsőkereskedelmi iskolát nem végezhette el, mert az , ateliú éviérji a kszisőkgdskai iskak negyedik osztályából ki kellett maradnia. Tetten érték ugyanis, hogy a félévi iskola bzonytványát meghamisította. Természetesen a rendőrség kezében ez már nagyon jelentős pozitívum volt. Ilyen előzmények után Czinóbert tegnap délután a főkapitányságon tartották, mert azzal gyanúsította a rendőrség, hogy ő készíthette elő a sikeres bankrablást. A fiatal banktisztviselő azonban óvatos és konok válaszokat adott azokra a kérdésekre, amelyekre a rendőrség azt a feleletet várta, hogy tud arról, ki követte el a bankrablást. Czinóber tagadott, de, sok ellentmondásba keveredett. Nem felelt meg az előadása annak a képnek, amelyet Petrik Elemér rajzolt a merényletről, sok mindent másképen igyekezett beállítani, mint, látszott, hogy, elferdítse a tényeket. Végül is megpecsételte ellene a gyanút az, hogy ugyanakkor, amikor a tettes a szobát elhagyta és amikor ő Petrikkel felfeszítette a szekrény rájuk zárt ajtaját, Petrik sietve leszaladt a folyosóra, hogy felármázza az épületet, ezzel szemben Czinóbet a szobában maradt és mire Petrik visszatért, a szoba nyitott ablakát becsukva találta. Kétségtelen volt, hogy a tettes menlekülássask ugat ál azzal, hogy a folyosóra nyíló ablakot becsukta. Ilyen előzmények után azt határozták el a késő esti órákban, hogy Czinóbert látszólag elengedik a főkapitányságról, hogy megfigyeljék, hova vezet az útja. Czinóbér megszökik a detektívesz, élől Czinóbert késő éjjel elengedték a főkapitányságról. Ekkor még jártak a villamosok, népes volt minden utca. Czinóber felült egy villamosra, nyomában a detektívek. Amikor a Ferencvárosban lakó Czinóbér a körúton,egy villamosra ült, a detektívek a zsúfolt kocsiban nem tudtak szabadon mozogni , és igy történt, hogy a körúton, még mielőtt a detektívek nyomon követhették volna, Czinóbér leugrott, a robogó villa-mosról, mert nyilván, sejtette,, hogy, detektívek figyelik minden lépését. A Zsúfolt és robogó kocsiról a de- tektivek hirtelen nem tudtak leugrani és igy Czinóbér nyomtalanul* eltűnt a pesti éjszaka forgataga* ban. " A rendőrségen érthető izgalmat keltett a detektiveknek az a jelentése, hogy Czinóbér leugrott a vil lantosról és elmenekült. Késő éjszaka volt már, amikor a. ..hoc