Debreczeni Ujság, 1930. október (34. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
XXXIV ÉVFOLYAM. ELŐFIZETÉSI ÁRA helyben és vidéken HÁROM PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ. EGYES SZÁM VÁSÁRLÁSÁNÁL ÁRA HÉTKÖZNAP 10 FIL., VASÁRNAP 29 FILLÉR KIADÓHIVATAL KOSSUTH-U. 3. LE.T 141 1930. OKTÓ..ER I SZERDA 222 SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA: TŐZSÉNYÜR. HERCEG UTCA 16. SZÁM ALATT. SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA 3—48, A NYOMDA TELEFONSZÁMA 3-40. KIADÓHIVATAL KOSSUTH U. 3., I. E. T 141 FELELŐS SZERKESZTŐ: V . VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. Új utakra! Debrecen város költségvetése még mindig úgy hat az ujszemléletű, ifjabb férfinemzedékre, mint holmi özönvizeletti monstrum, amelynek nehézkes, idejétmúlta csontszerkezetén ráncot vet a kikopott régi bőr, s egy gólemszerü test bendőjét kell sokkal fontosabb, lényegesebb, időszerűbb igények kielégítése helyett pénzek tömegével táplálni, hogy idétlen túlhizlaltságában tovább tudja vonszolni magát még egy esztendeig. A reménytelen moloch körül pedig ott zajong, zsivalyg a baloldali ellenzék kicsiny, törpe serege és ártalmatlan parittyakövekkel ostromolja a behemótot, amelynek felhizlalásában egyaránt felelős a múlt közgyűlés úgynevezett többségi pártjával együtt. Haszontalan és meddő ez a handabandázás. Ezen a költségvetésen, amelynek konstrukcióját a háborús és háború utáni moratóriumon élődő, felaggott törvényhatósági bizottság kupaktanácsi szempontjai szerint egy vicinális látókörű, jutalékos rendszer építette fel, ezerpengős kiadáscsökkentések komikus kis tollfosztásaival nem lehet változtatni. Jámbor pártfelek lelki megnyugtatására talán kielégítőek ezek az aprócseprő takarékossági rohamok, de az egész toldozásból-foldozásból szisztémává merevített ódon költségvetési épületen lényegében mit sem módosítanak. Ha Debrecen vissza akarja vívni azt a szerepet, amely évszázadokon át megillette a magyar élet homlokterében, mint a legősibb, sőt mondhatnék, egyetlen igazi magyar várost, — amelyhez a hódoltsági faluból várossá injekciózott Szeged, vagy a sváb-rác-zsidó magból egészségtelenül metropolissá puffasztott Budapest múltja semmiképpen sem hasonlítható, — akkor egészen új utakra, új eszközökre, új gondolatokas emberekre van szükség. Ezért üdvözöljük igaz lelki megelégedéssel Váschy István nagykoncepciójú gazdaságpolitikai fejtegetéseit, amelyek abból a székből hangzottak el a modern magyarság harchiadójaként, ahol az elődök idejében dogmává fagyott a fejlődésre képtelen, áporodott századvégi liberalizmus minden korszerűtlen hagyománya. . . A mi „szélsőséges“ nacionalista politikai felfogásunkat sok minden elválasztja még Debrecen polgármesterének álláspontjától, közgazdasági okfejtéseit sem osztjuk a maguk teljességében és statisztikai sorai ellenében rohamra tudnánk indítani más statisztikai egységeket. Nem is a nagyszerű debatteri készség szerelme, amely játszi könnyedséggel töri pozdorjává a „kispolgári“ ellenzék rajsszoli támadásait, vagy knockautolja a szociálisára agitátorképezdék kitechnikázott beszéd-sampionjait, - -ez semmi más, mint egy fölényes intelligencia, villámgyorsan váltó elme fölényes, könnyű sportja, —a férfias tetterő kibontakozó ritmusa ragad meg, amely ellenállhatatlanul tépi, bontja le magáról a múltak poros, ócska, élettelen ballasztjait, hogy kivezesse a Várost új utakon, azokra a históriai magaslatokra, ahol első volt Debrecen a magyar múltban és ahol elsőnek is kell lennie a magyar jövendőért. A polgármester beszédének nyomában félszázados pipahamu alá taposott lángok lobbannak elő elemi erővel. Debrecen történelmi öntudata tör ki és követel helyet magának a Nap alatt. Debrecen erkölcsi és szellemi erői, Debrecen roppant gazdasági energiái, Debrecen múltja, Debrecen magyarsága követelik az őt megillető vezető szerepet. Bízunk benne: ami most következik, az a kibontakozás lesz a vidékiesség perspektívátlanságából, levergőtlenségéből. Mert Debrecen igenis hivatott arra, hogy új tartalmat adjon a világszerte eluralkodó szociális gondolatnak, hogy új irányt jelöljön a magyar közgazdasági életnek, ami a fővárosban egy nemzetközi, idegen rendszer öncélú függvénye csak. A Hortobágy hasznosításától lezüllött szellemi életünk feltámasztásáig, a gazdapolgárság megerősítésétől a szegény, árva magyar kisemberek felkarolásáig számtalan probléma vár megoldásra. Alkotó munkák nehéz hosszú sora, amelyek dermedt tétlenségre csüggesztették az elődöket, de lendületet, lelkesedést, lángolást adnak itt meg új feladatiakkal a férfias tetterőnek. Úgy érezzük, Debrecen polgármestere megindult ezen az úton. Ne gáncsoskodjunk tehát filléres csatornadíjakon, vagy lóistrángok zsinegszálainak számolgatásával. A nekifeszülő nemzeti erők úgyis szétroppantják a hagyatékul kapott költségvetés korhadt kereteit. Fogjunk össze, segítsünk Debrecenből újjáteremteni Magyarországot. KÖLTSÉGVETÉSI VITA A VÁROSI KÖZGYŰLÉSEN Dr Vásáry István polgármester az egész ország gazdasági helyzetének megjavítására alkalmas iránymutatást adott költségvetésig Négyszáz millió pengő belföldi hitelt lehetne helyes bankpolitikával szétosztani A közgyűlés a polgármester indítványára leszállította a téglavetős telek árát Általánosságban megszavazták a kötségvetést (A Debreceni Újság tudósítójától.) Debrecen város törvényhatósági bizottságának rendes őszi közgyűlése kedden vette kezdetét a bizottsági tagok állandó és élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés hatalmas tárgysorozatának legfontosabb részét a költségvetés tárgyalása képezte, amelynek keretében dr. Vásáry István polgármester nagykoncepciójú beszédben adott részletes és áttekinthető képet Debrecen város gazdasági helyzetéről. A közgyűlést 9 óra után néhány perccel dr. Hadházy Zsigmond főispán nyitotta meg, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Vass József népjóléti miniszterről, akinek elévülhetetlen érdeme többek között a debreceni közkórház újból való megnyitása. Domahidy Elemér volt főispánt, dr. Rácz Lajos kamarai igazgatót, Várady Gézát és Lánczy Gyula pénzügyigazgatót parentálta el ezután a főispán. Új bizottsági tagok A törvényhatóság tudomásul vette ezután, hogy az elhunyt bizottsági tagok helyére a polgármester behívta a póttagokat. Stepper Károly helyére Zalai János főreáliskolai igazgatót, Rácz Lajos helyére Barna Mihályt, Várady Géza helyére Ménes Andrást hívták be a törvényhatósági bizottságba. A tárgysorozat vitája Ezután a főispán bejelentette, hogy hogy a közgyűlésre 22 önálló indítvány és interpelláció érkezett, vita nélkül tudomásul vették a polgármesteri jelentést és elfogadták az egyetemi szerződés ügyében készített előterjesztést. Kimondta a közgyűlés, hogy felirat útján megsürgeti a kormánynál a községi háztartásról szóló törvény elkészítését. A következő tárgy a költségvetés lett volna, azonban tekintettel arra, hogy a főispánnak közben dolga akadt a vármegyénél, a költségvetés vitáját a főispán visszaérkezéséig nem kezdték meg. A gazdasági akadémiánál üresedésben lévő városi alapítványi helyre Nagy Margitot jelölték ki. Szavazás útján elhatározták, hogy felirattal fordulnak a kereskedelmi miniszterhez és kérik, hogy 1931-re is engedélyezze a közlekedési adószedést. Sérelmes a gazdákra a közlekedési rendelet Vass Károly tb. főjegyző az új közlekedési szabályrendeletet terjesztette elő. Öry István rámutatott, hogy a szabályrendelet a gazdákra nézve sérelmes intézkedéseket tartalmaz. A szabályrendelet tárgyalása előtt meg kell hallgatni az érdekeltségeket. Sarkadi István: Csatlakozom Öry Istvánhoz, mertír az ír, hogy a gazda szekálásnak van kitéve a szekérlámpák miatt, megesik, hogy mire beér a városba, elkopik a világbélije, oszt a rendőr felírja. Mivelhogy ez a Debrecen város egy nagy határú város, javasolom, hogy a lámpát törtljék el. (Óriási derültség.) Hegymegi Kiss Pál azt hangoztatta, hogy előbb a közlekedési kódex reformálását kell kérni s csak azután lehet tárgyalni a szabályrendeletet. Tóth Mihály azt hangoztatta, hogy nem jó a közlekedési rendelet, mert a szekér lerázza a lámpabelet. (Derültség.) Ezután névszerinti szavazás útján kimondta a közgyűlés, hogy a szabályrendelet megalkotását szükségesnek tartja. Őry István indítványára kimondották azonban, hogy a szabályrendeletet csak akkor fogják részleteiben tárgyalni, ha a kereskedelmi minisztérium válaszol arra a felterjesztésre, melyben a közlekedési kódex módosítását kérik. Bakóczy Gábor önálló indítványára elhatározták, hogy 467 háztulajdonosnak, akik a vízvezetéket és csatornát házaikba még nemkötötték be, ennek a munkának elvégzésére 1931 október 1-ig haladékot adnak. «i ' . 4 • ' . » A Hajós és Szántó cég kapta a világítási vállalat munkálatait A világítási vállalat munkáinak vállalatbaadásánál Gombosi Zoltán azt indítványozta, hogy a kapcsolóberendezés szállításánál ne a legolcsóbb ajánlattevőt, a Hajós és Ára 10 fillér.