Debreczeni Ujság, 1931. november (35. évfolyam, 247-268. szám)

1931-11-03 / 247. szám

Petrecen, 1931. XXXV. évfolyara 147* szám Kedd, nozerabeg 3 átfizetési ára egy hóra 2­40 P. Negyedévre 7 P, fél évre 14 P Egész évre 28 P. Egy­es szám ára hétköznap 10, vasárnap 20 fillér . HigaSBHPggB Felelős szerkesztő vitéz KOLOSVÁRT-BORCS­A MIHÁLY Szerkesztőség és nyomda József kir. herceg utca 18 Telefon 3—43. K adóblor, tál: Kossuth utca 3 Szám Telefon: 1—41 Ma féláru jegynap olvasóinknak a Vígszínházban Károlyi Gyula gróf beszámol a képviselőházban a pénzügyi és gazdasági helyzetről Szerdán kezdi meg munkáját a parlament­­ Bethlen István gróf érdekes nyilatkozatot tett egy német lapban Budapest, november 2. Szerdán, november 4.én kezdi meg a képviselőház tanácskozásait s a meg­nyitó ülés iránt nemcsak politikai kö­rökben nagy­ az érdeklődés, hanem az egész ország közvéleménye tekint fe­szült figyelemmel ez elé a nap elé. A miniszterelnök szerdai expozéja fel fogja ölelni a magyar politikai és gazdasági élet minden vonatkozását és kitér azokra a reformokra, ame­lyek a súlyos helyzet likvidálása ér­dekében elodázhatatlanul sürgősek. Ami a parlament munka- és tanács­kozási rendjét, illeti, a miniszterelnök expozéja fölött természetesen széles vita indul meg, amely megelőz min­den egyéb tárgyalást. Nem hitelesek azok a hírek, hogy ötvennégy inter­pellációt mondanak el a szerdai ülé­sen, mert a házszabályok szerint a képviselőház elnapolása óta bejegyzett interpellációkat csak a szerdai ülést követő legelső interpellációs napon le­het elmondani. Ennek megfelelően szerdán nem ötvennégy, hanem mind­össze két interpelláció fog elhangzani. Károlyi Gyula gróf tájé­­kostolni fogja a Házat a pénzügyi helyzetről A Ház munkaprogramját egy ideig Károlyi Gyula gróf miniszterelnök­nek a pénzügyi és gazdasági helyzet­ről szóló jelentésének megvitatása fogja kitölteni. A miniszterelnök je­lentése, amelyet csütörtökön terjeszt elő, természetesen a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentéséből minden fontos részt tartalmazni fogja és mindazokat az intézkedéseket és kérdéseket a Ház elé terjeszti, ame­lyek kihatással vannak az ország gaz­dasági és pénzügyi helyzetére. A je­lentés beszámol azokról az intézkedé­sekről is, melyek a takarékossági szempont fokozottabb érvényesítésé­vel alkalmasak arra, hogy a költség­­vetés végösszegét lényegesen redukál­ják. Károlyi Gyula gróf miniszterel­nök ki fogja fejteni álláspontját azok­ra a hírekre vonatkozóan is, amelyek koncentrációról, új pártalakításról és hasonló dolgokról szólnak. Az egysé­ges párt vezetősége köréből vett érte­sülés szerint egyáltalában nincs szó átcsoportosulásról, sem a koncentrá­cióról, sem pedig arról, hogy az eddi­gi pártkeretek felbontásával újab­b ala­kutatókkal kísérletezzenek. Az ország­nak meg­van a kormány többsége és az országnak érdeke ellen volna, ha ezt az erőt gyengítenék, vagy megbon­tanák. A Ház szerdai ülése egyébként csak formális lesz- Bethlen István gróf nyilatkozata egy német lapban Berlin, november 2. A Deutsche Allgemeine Zeitung-ban Schmidt-Pauli Edgar közli gróf Beth­len Istvánnal folytatott beszélgetését. Gróf Bethlen a hozzáintézett kérdés­re hangsúlyozta, hogy nagyon sok os­tobaságot beszélnek róla. Az emberek elfelejtik, hogy csak akkor távozott, a­mikor már létrehozta az ötmillió fon­tos nemzetközi kölcsönre vonatkozó megegyezést. A jelenlegi kormánynak valamennyi rendelkezése nagyon ke­vés kivétellel — mint például a lát­szatadó, amit nem helyesel — egy­előre nem egyéb, mint az ő rendelke­zésének végrehajtása. A hajó tehát halad előre, már a­mennyire ez a mai nehéz időkben le­hetséges. Az irány belpolitikai és kül­politikai tekintetben a régi maradt. Neki magának sürgősen szüksége volt fizikai felüdülésre Egyébként, úgy látszik, kritikusai teljességgel nem ve­szik észre, hogy az egész világ válság­ban szenved; utópia volna feltételezni, hogy Magyarország kikerülhette volna a válságot. Gróf Bethlen­ kijelentette, hogy mi­után az egész világon igen nagy mér­tékben süllyedtek az árak, a magá­nosok eladósodását nem lehet a régi mértékkel mérni. Az adósságokból tö­rölni kell egy meghatározott százalé­kot, amely megfelel az általános ár­csökkenésnek. ■Végezetül kijelentette, gróf Bethlen, hogy novemberben miniszterei a par­lament összeülése alkalmával még szá­mot adnak hivatali működésükről, ő maga pedig va­ószínű­leg szint­én­ szólásra jelentkezik­ Budapest, november 2. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről arról értesült, h­ogy vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyar­­ország Kormányzója tiszteletdíjának 15%-áról ami évente 18 ezer pengő­nek felel meg, lemondott. Ezzel is tanújelét kívánta adni annak, hogy mennyire együtt érez a nemzettel, mennyire osztozni akar minden alka­lommal annak viszontagságaiban. Információnkhoz hozzáfűzzük, hogy a kormányzó a múlt évben rendelke­zési alapjából tízezer pengőről mon­dott le. Ez évben pedig a közelmúlt­ban tízezer pengővel járult hozzá feleségéttek, Horthy Miklósnénál visegakciójához. E magas elhatározás annál is in­­­kább figyelemreméltó, mert az ösz­­szes államfők között a magyar államfő részesül a legkisebb tisztelet­­díjban. ESS A kormányzó lemondott tiszteletdíjának tizenöt százalékáról Halálra ítélte a fia a gyulai motoros vonat ellen elkövetett merénylet tettesét Az ítélet végrehajtását elhalasztották­­ Elküldték a kegyelmi kérvényt a kormányzónak Gyula, november 2. A gyulai törvényszék, mint rög­­tönítélő bíróság, hétfőn délután tár­gyalta Laky István és Héllas Mihály pusztaszentornyai földmivesek bűn­ügyét, akik október 28-ról 29-re vir­radó éjszaka a Mezőhegyesről Oros­háza felé haladó motoros vonat ellen merényletet kíséreltek meg. Laky kitépte az egyik vasúti átjárónál lévő figyelmeztető táblát és azt a vonat elé helyezte. A vonat első kerekei keresztülmentek a vasrúdon és ösz­­szelapították a második kerékpár pedig 15—20 méteren maga előtt tolta a vasrudat. Szerencsétlenség csak azért nem következett be, mert a vonat vezetője lefékezett. A moto­ros vonaton huszonhét ember ült. A csendőrség kinyomozta, hogy a merényletet Laky István kísérelte meg, Héjjas Mihály szentetornyai gazdálkodó felbujtására. Laky beis­merte a bűncselekmény elkövetését Héjjas azonban tagad. A fennálló statáriális rendeletre való tekintettel a gyulai ügyészség statáriális bíró­ság elé állította mind a két bűntet­test. A statáriális bíróság már meg­alakult. A vádlottak a statáriális bíróság előtt Délután 3 órakor nagy tömeg gyűlt össze a gyulai kir. törvényszék előtt, hogy jelen lehessen Laki István és Héjjas Mihály közveszélyes­­ vas­­utista rongálok perének tárgyalásán. A tömeg egy részét bebocsátották a tárgyalóerembe, amely zsúfolásig megtelt. Három órakor vonult be a rögtön­­ítélő bíróság, élén Szakolczay­ Lajos a vádat dr. Tompa Gyula ügyészségi elnök és Grotto László kir. ügyész képviselte. A tárgyalás megnyitása után az elnök maga elé szólíította a vádlottakat. Laki István 1908-ban született, evangélikus, nőtlen. Két elemi iskolát végzett, gyengén tud írni, olvasi, répaszedő napszámos, hadiárva. Héjjas Mihály 1913-ban született, félárva, édesanyja birtokán gazdál­kodik. Laki István elsőrendű vádlottat, mint tettest, Iléjjast mint felbujtót vádolják. Laki István azzal védekezik, hogy ki Héjjas Mihálynál szolgál és Héjjast bérelte fel arra, hogy siklassa ki a­ vonatot, hogy ne zörögjön. Éjjel 2 órakor indult el hazulról Héjjasék­ tanyájára. Féldeci pálinkát ivott és két és félóra múlva érkezett a vas­i úti sínekhez, amelyek Héjjasék taka­nyája közelébe vezetnek. Ekkor­ esztbe jutott, mondja a vádlott, hogy­ Mihály mire bujtogatta, most meg­csinálja, gondolta, hiszen Mihály 260 pengőt ígért ha kisiklatom a vona­tot A lap ára X0 fillér

Next