Debreczeni Ujság, 1932. július (36. évfolyam, 141-167. szám)

1932-07-01 / 141. szám

/ «­­ SBEÜI Selejtezés (In.) A trianoni magyarság szótá­rába egy uj szó került be nemrégi­ben. Elégikusan hangzik, mert tiszta iambusok édesbús üteme ringatódzik a szóban. Finom a zengése: „Selej­tező"... Czuczor és Fogarasi a „hit­vány gyürészek“ kiválasztását se.ö- sik igy s a selejtezést, vagy heve­sebben: a selej­telest a német ,,sch­led­lf‘ szóból származtatják. — Láthatjuk tehát, hogy maga az eti­mológia nem nagyon udvarias a se­­lejtezetthez. Czuczor azonban „birka selejtezésiről, „portékaselej”-ről beszél s a gimnáziumi selejtező csak hatvan év után, a trianoni kor mai sivárságában keletkezett. A fiatalko­rúak szigorlatát, a negyedik osztá­lyos tanulók rosta­vizsgáit jelzi. Annyit jelent, hogy Csonkamagyar­­ország ma képtelen elhelyezni a diplomás emberek tömegeit s a ser­dülő generáció ezreiből csak azok juthassanak a magasabb iskolázott­ság fokozatáig, akik erre a legesze­sebbek. A „selejtező“ szó ebben a vonat­ozásba "rr'­és értelemben vitt ki­ választás. A mesterséges evolúció olyan irányú folyamata, mely értel­miségünk kitermelését mostani vi­szonyainkhoz méri. Akik tehát a se­lejtezőket bevezették, a magyar ér­deket szolgálták helyes intenciótól vezérelve. Hogy a fiatal nemzed­ék felsőbb tanulmányokra képtelen se­lejt­je már a negyedik osztálynál ki­rostálódjék, valóban országos érdek. Kultúrpolitikai, gazdasági és szociá­lis szempontból egyaránt életbevágó­­követelmény. Van azonban egy másfajta selej­tezés. A fővárosi és vidéki napila­pokból mindennap olvashatjuk, hogy itt vagy ott milyen szigorú volt az érettségi, hogy ebben vagy abban az iskolában a vizsgaelnökök húsz per­centet is megbuktattak, hogy Piri­­pécsen a harmadik osztágban egy­­egy vizsgafelelet miatt tizen buktak meg huszonöt közül. És így tovább. A liberális sajtó természetesen kö­vérre fújja az eseteket és ostorozza a magyar pedagógia faktorait a leg­­undorítóbb szabadkőműves eszközök­kel. Mi nem ülünk fel az eféle hír­adásoknak. Annyi azonban biztos, hogy egyes helyeken a privát ambí­ció is szigorított a tanulók helyze­tén. Túl nagy a bukottak arányszá­ma. És ehhez volna két jóakaratú megjegyzésünk. Van egy elcsépelt közmondás: „Non scholae, sed vitae discimni“... Egyes helyeken nem a benne rejlő igazság, nem a közmondás tartalma, hanem a részeshatározat bemuta­tása miatt tanítják. Nagyon sok diák még a nyolcadik osztályban is képtelen felismerni a „dativus com­­modi“-t, ebből vagy abból a tárgy­körből alig appercipiált valamicskét, de végeredményben kiváló mérnök­ké, Ikl­rés orvossá, szakképzett hiva­talnokká fejleszti magát. Széchenyi István gróf, aki nyolc éves korában nem tudott írni, egyike volt a leg­rosszabb tanulóknak, édesapja és professzorai tehetségtelen gyereknek tartották,s lángelméje csak évekkel azután kezdett tüneményesen kibon­takozni. Ha egy-egy érettségi talál­kozó alkalmával utánanézünk az egykori értesítőknek, mennyi tudo­mányos, irodalmi és művészeti kivá­lóságot, hány és hány orvosprofesz­­szort, főmérnököt, vagy elismert, nagy jogászt találhatunk a gyenge tanulók sorában ... Van azután egy másik szempont: a szociális. Úgy harminc év előtt a túlbuzgó selejtezésnek sokkal inkább meglett volna az értelme, mint most, a Trianon utáni esztendőkben. Hogy abban az időben tízgyermekes úri­­családok is mind a tíz gyermeküket diplomás pályákra kényszerítették s megrepedt volna a szivük, ha egy is közülök — ne ultra crepidam! — megmaradt volna az őt megillető kaptafánál: ez jóvá nem tehető bűne a háború előtti társadalomnak. Ma azonban az ipari, kereskedői stb. pá­lyákon époly nehéz az elhelyezke­dés, épolyan sivár a megélhetési le­hetőség, mint ama bizonyos lateli­er­­terü­leten. És tegyük hozzá, hogy igen sok jogvégzett, orvosi, mérnöki diplomás fiatalember épen az egye­temi diplomájának köszönheti, hogy villanyoskalauz lehet a BESZKÁRT. vállalat vonalain. Az egyik budapesti keresztény na­pilap riportot közölt egy budai für­dőről. A diplomás újságíró, aki szin­tén nem tudott közpályán elhelyez­kedni, kivágatta a tyúkszemeit a szükséges akusnál elmondott­­ tyúkszemvágó, a­hogy néhány hét múlva véglegesítik. „Tetszik tudni, — szólt többek között — én mi­tó­­növendék voltam az Xszámú klini­kán s ez többet ér bármilyen protek­ciónál" ... A diploma tehát még ma is kiváló ajánlólevél. A gimnáziumi selejte­zésnél ez a szempont is irányítja a faktorokat. Mert elismerjük, hogy szükség van bizonyos rostálásra, de ehhez a munkához ne használnan­ak dühön­ alakú vasrostát. Keskeny nyí­lású rosta is átengedi a konkolyt. 4*V321 főfizetési ára: egy hóra 2.40 P. Negyedévre 7 P. félévre 14 P. Egész évre 26 P. Egyes szim­ira hétköznap 10, vasárnap 20 fillér. XXXVI. évkoiyans 14­. százsi Péntek, julius X. vitéz KOLOSVÁRT-BORCSA MIHÁLYÚJSÁG *eteles szerkesztő: Szerkesztőség és nyomda József kir. herceg-utca 16 Telefon 23—48. Kiadóhivatal Kossuth-utca 3. szánt. Telefon­ 21—41. MHaawfBm MacDonald meghívta a magyar kormányt a­­ konferenciára Károlyi Gyula gróf. Korányi és Walkó fogják képviselni Magyar­­országot . A miniszterelnök nagy beszámolója az egységes pártban Ma megjelent a külügyminiszté­riumban a budapesti angol követ és az angol miniszterelnöknek, mint a lausannei konferencia elnökének kö­vetkező üzenetét közvetítette: Ramsay MacDonald miniszterelnök a lausannei konferenciát összehívó hat hatalom nevében felkérte a ma­gyar kormányt, hogy a konferenciára delegátusait a lehető legrövidebb időn belül kiküldeni szíveskedjék. A magyar kormány haladéktalanul közölte az angol követtel, hogy a meghivónak örömmel eleget tesz és kiküldöttei a legrövidebb időn belül Lausanneba mennek. Ír miniszterelnök beszéde az egységes­­pártban Az egységes párt csütörtökön este értekezletet tartott, amelyen gróf Ká­rolyi miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány meghívót kapott a lausannei konferenciára, amelyen Walkó Lajos külügyminiszter vesz részt és esetleg a pénzügy­miniszter s ő maga is elmennek. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a mai rekonstrukció nem szorítkoz­­hatik csak a dunai államokra, mert ilyenformán gyakorlati megoldás nem volna elképzelhető. Utalt a most folyó leszerelési konferenciára is. Ismétel­ten leszögezte azt az álláspontját, hogy a magyar kormány nem fogadhat el semmi olyan megállapodást, amely az egyenlőtlenséget tovább­ra is fenn akarja tartani, — Genfben és Lausanneben — mondotta a miniszterelnök — a világot érdeklő összes problé­mák, mint egy üstben kavarog­nak. A külföldi tartozások ügyében folyó tárgyalások menetéből azt a meggyő­ződést meríti, hogy a megértés és be­látás hitelezőinknél mindinkább erős­­bödik. Mindjobban látják, hogy tisz­tességes adósok vagyunk és hogy nemcsak a kamatokban, de a tőké­ben is engedményt kell tenniök. Miután a párt a nyári szünet alatt kéthetenként értekezletet óhajt tarta­ni, ezúttal nem táájékoztatja a pártot az ősszel benyújtandó javaslatokról, mindössze azt jelzi, hogy a kormánynak már most elő kell készíteni a jövő évi téli vnség­munkákat, foglalkozni kell egy birtokpolitikai terv kidolgozásával. A miniszterelnök végül a párt segítségét és támogatását kérte. Bethlen István gróf szólalt fel ez után és hangsúlyozta, hogy a párt­­ legnagyobb megelégedéssel és meg­nyugvással vette tudomásul a Kor­mányzó kéziratát, amelye a kormány állását megerősíti. A miniszterelnök nyilatkozatai a pártot teljesen meg­nyugtatták, azok egyeznek a párt fel­fogásával. A párt a kormány iránt szeretettel és ragaszkodással viselte­tik és sziklaként fog a kormány mö­gött állani. Létrejön a megegyenlés a jóvátételek törlése ügyében Lausanne, június 30. A Havas Iroda kiküldött szerkesz­tője tudni véli, hogy a 6-os bizottság a következő egyhangú megállapodás­ra jutott: 1. A német, birodalmi jóvátételi kö­telezettségei törlik, de azzal a feltétel­­lel, hogy Amerika szintén törli köve­telését. 2. Németország 7 milliárd arany­márkáról szóló kincstárjegyet a nem­zetközi fizetések bankjánál rendelke­­zére bocsájt Ezek a kincstárjegyek csak akkor hoznának kam­atot, ami­kor a birodalom már visszanyerte fi­zetőképességét. Hir szerint a német delegáció ezzel az ajánlattal szemben 2 millárd biro­dalmi márkát ajánlott fel és nem haj­landó a jóvátétel törlését az Ameriká­nak járó háborús adósságok elenge­désétől függővé tenni. A Reuter Iroda diplomáciai levele­zője úgy értesül, hogy biztosítottnak tekinthető a világgazdasági konferen­ciának megtartása Londonban a kö­zeljövőben. ------- ——a—■?———■—1 / / A pénziltgyminiszter rendelete a bolen­a forgalomba hozásáról Budapest, június 30. A pénzügyminiszter redeletet adott ki az 1932—933. évre érvényes gabonajegyek forgalomba bocsátása tárgyában. A rendelet többek között ezeket mondja: Az 1932 évi július 1-től kezdődő­­leg a gabona­jegy ára az átruházott gabona minden mázsája után 10 pen­gő. Ebből a szelvény ára 4 pengő, a A lap ára 10 fillér

Next