Debreczeni Ujság, 1932. július (36. évfolyam, 141-167. szám)
1932-07-01 / 141. szám
/ « SBEÜI Selejtezés (In.) A trianoni magyarság szótárába egy uj szó került be nemrégiben. Elégikusan hangzik, mert tiszta iambusok édesbús üteme ringatódzik a szóban. Finom a zengése: „Selejtező"... Czuczor és Fogarasi a „hitvány gyürészek“ kiválasztását se.ö- sik igy s a selejtezést, vagy hevesebben: a selejtelest a német ,,schledlf‘ szóból származtatják. — Láthatjuk tehát, hogy maga az etimológia nem nagyon udvarias a selejtezetthez. Czuczor azonban „birka selejtezésiről, „portékaselej”-ről beszél s a gimnáziumi selejtező csak hatvan év után, a trianoni kor mai sivárságában keletkezett. A fiatalkorúak szigorlatát, a negyedik osztályos tanulók rostavizsgáit jelzi. Annyit jelent, hogy Csonkamagyarország ma képtelen elhelyezni a diplomás emberek tömegeit s a serdülő generáció ezreiből csak azok juthassanak a magasabb iskolázottság fokozatáig, akik erre a legeszesebbek. A „selejtező“ szó ebben a vonatozásba "rr'és értelemben vitt ki választás. A mesterséges evolúció olyan irányú folyamata, mely értelmiségünk kitermelését mostani viszonyainkhoz méri. Akik tehát a selejtezőket bevezették, a magyar érdeket szolgálták helyes intenciótól vezérelve. Hogy a fiatal nemzedék felsőbb tanulmányokra képtelen selejtje már a negyedik osztálynál kirostálódjék, valóban országos érdek. Kultúrpolitikai, gazdasági és szociális szempontból egyaránt életbevágókövetelmény. Van azonban egy másfajta selejtezés. A fővárosi és vidéki napilapokból mindennap olvashatjuk, hogy itt vagy ott milyen szigorú volt az érettségi, hogy ebben vagy abban az iskolában a vizsgaelnökök húsz percentet is megbuktattak, hogy Piripécsen a harmadik osztágban egyegy vizsgafelelet miatt tizen buktak meg huszonöt közül. És így tovább. A liberális sajtó természetesen kövérre fújja az eseteket és ostorozza a magyar pedagógia faktorait a legundorítóbb szabadkőműves eszközökkel. Mi nem ülünk fel az eféle híradásoknak. Annyi azonban biztos, hogy egyes helyeken a privát ambíció is szigorított a tanulók helyzetén. Túl nagy a bukottak arányszáma. És ehhez volna két jóakaratú megjegyzésünk. Van egy elcsépelt közmondás: „Non scholae, sed vitae discimni“... Egyes helyeken nem a benne rejlő igazság, nem a közmondás tartalma, hanem a részeshatározat bemutatása miatt tanítják. Nagyon sok diák még a nyolcadik osztályban is képtelen felismerni a „dativus commodi“-t, ebből vagy abból a tárgykörből alig appercipiált valamicskét, de végeredményben kiváló mérnökké, Iklrés orvossá, szakképzett hivatalnokká fejleszti magát. Széchenyi István gróf, aki nyolc éves korában nem tudott írni, egyike volt a legrosszabb tanulóknak, édesapja és professzorai tehetségtelen gyereknek tartották,s lángelméje csak évekkel azután kezdett tüneményesen kibontakozni. Ha egy-egy érettségi találkozó alkalmával utánanézünk az egykori értesítőknek, mennyi tudományos, irodalmi és művészeti kiválóságot, hány és hány orvosprofeszszort, főmérnököt, vagy elismert, nagy jogászt találhatunk a gyenge tanulók sorában ... Van azután egy másik szempont: a szociális. Úgy harminc év előtt a túlbuzgó selejtezésnek sokkal inkább meglett volna az értelme, mint most, a Trianon utáni esztendőkben. Hogy abban az időben tízgyermekes úricsaládok is mind a tíz gyermeküket diplomás pályákra kényszerítették s megrepedt volna a szivük, ha egy is közülök — ne ultra crepidam! — megmaradt volna az őt megillető kaptafánál: ez jóvá nem tehető bűne a háború előtti társadalomnak. Ma azonban az ipari, kereskedői stb. pályákon époly nehéz az elhelyezkedés, épolyan sivár a megélhetési lehetőség, mint ama bizonyos latelierterületen. És tegyük hozzá, hogy igen sok jogvégzett, orvosi, mérnöki diplomás fiatalember épen az egyetemi diplomájának köszönheti, hogy villanyoskalauz lehet a BESZKÁRT. vállalat vonalain. Az egyik budapesti keresztény napilap riportot közölt egy budai fürdőről. A diplomás újságíró, aki szintén nem tudott közpályán elhelyezkedni, kivágatta a tyúkszemeit a szükséges akusnál elmondott tyúkszemvágó, ahogy néhány hét múlva véglegesítik. „Tetszik tudni, — szólt többek között — én mitónövendék voltam az Xszámú klinikán s ez többet ér bármilyen protekciónál" ... A diploma tehát még ma is kiváló ajánlólevél. A gimnáziumi selejtezésnél ez a szempont is irányítja a faktorokat. Mert elismerjük, hogy szükség van bizonyos rostálásra, de ehhez a munkához ne használnanak dühön alakú vasrostát. Keskeny nyílású rosta is átengedi a konkolyt. 4*V321 főfizetési ára: egy hóra 2.40 P. Negyedévre 7 P. félévre 14 P. Egész évre 26 P. Egyes szimira hétköznap 10, vasárnap 20 fillér. XXXVI. évkoiyans 14. százsi Péntek, julius X. vitéz KOLOSVÁRT-BORCSA MIHÁLYÚJSÁG *eteles szerkesztő: Szerkesztőség és nyomda József kir. herceg-utca 16 Telefon 23—48. Kiadóhivatal Kossuth-utca 3. szánt. Telefon 21—41. MHaawfBm MacDonald meghívta a magyar kormányt a konferenciára Károlyi Gyula gróf. Korányi és Walkó fogják képviselni Magyarországot . A miniszterelnök nagy beszámolója az egységes pártban Ma megjelent a külügyminisztériumban a budapesti angol követ és az angol miniszterelnöknek, mint a lausannei konferencia elnökének következő üzenetét közvetítette: Ramsay MacDonald miniszterelnök a lausannei konferenciát összehívó hat hatalom nevében felkérte a magyar kormányt, hogy a konferenciára delegátusait a lehető legrövidebb időn belül kiküldeni szíveskedjék. A magyar kormány haladéktalanul közölte az angol követtel, hogy a meghivónak örömmel eleget tesz és kiküldöttei a legrövidebb időn belül Lausanneba mennek. Ír miniszterelnök beszéde az egységespártban Az egységes párt csütörtökön este értekezletet tartott, amelyen gróf Károlyi miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány meghívót kapott a lausannei konferenciára, amelyen Walkó Lajos külügyminiszter vesz részt és esetleg a pénzügyminiszter s ő maga is elmennek. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a mai rekonstrukció nem szorítkozhatik csak a dunai államokra, mert ilyenformán gyakorlati megoldás nem volna elképzelhető. Utalt a most folyó leszerelési konferenciára is. Ismételten leszögezte azt az álláspontját, hogy a magyar kormány nem fogadhat el semmi olyan megállapodást, amely az egyenlőtlenséget továbbra is fenn akarja tartani, — Genfben és Lausanneben — mondotta a miniszterelnök — a világot érdeklő összes problémák, mint egy üstben kavarognak. A külföldi tartozások ügyében folyó tárgyalások menetéből azt a meggyőződést meríti, hogy a megértés és belátás hitelezőinknél mindinkább erősbödik. Mindjobban látják, hogy tisztességes adósok vagyunk és hogy nemcsak a kamatokban, de a tőkében is engedményt kell tenniök. Miután a párt a nyári szünet alatt kéthetenként értekezletet óhajt tartani, ezúttal nem táájékoztatja a pártot az ősszel benyújtandó javaslatokról, mindössze azt jelzi, hogy a kormánynak már most elő kell készíteni a jövő évi téli vnségmunkákat, foglalkozni kell egy birtokpolitikai terv kidolgozásával. A miniszterelnök végül a párt segítségét és támogatását kérte. Bethlen István gróf szólalt fel ez után és hangsúlyozta, hogy a párt legnagyobb megelégedéssel és megnyugvással vette tudomásul a Kormányzó kéziratát, amelye a kormány állását megerősíti. A miniszterelnök nyilatkozatai a pártot teljesen megnyugtatták, azok egyeznek a párt felfogásával. A párt a kormány iránt szeretettel és ragaszkodással viseltetik és sziklaként fog a kormány mögött állani. Létrejön a megegyenlés a jóvátételek törlése ügyében Lausanne, június 30. A Havas Iroda kiküldött szerkesztője tudni véli, hogy a 6-os bizottság a következő egyhangú megállapodásra jutott: 1. A német, birodalmi jóvátételi kötelezettségei törlik, de azzal a feltétellel, hogy Amerika szintén törli követelését. 2. Németország 7 milliárd aranymárkáról szóló kincstárjegyet a nemzetközi fizetések bankjánál rendelkezére bocsájt Ezek a kincstárjegyek csak akkor hoznának kamatot, amikor a birodalom már visszanyerte fizetőképességét. Hir szerint a német delegáció ezzel az ajánlattal szemben 2 millárd birodalmi márkát ajánlott fel és nem hajlandó a jóvátétel törlését az Amerikának járó háborús adósságok elengedésétől függővé tenni. A Reuter Iroda diplomáciai levelezője úgy értesül, hogy biztosítottnak tekinthető a világgazdasági konferenciának megtartása Londonban a közeljövőben. ------- ——a—■?———■—1 / / A pénziltgyminiszter rendelete a bolena forgalomba hozásáról Budapest, június 30. A pénzügyminiszter redeletet adott ki az 1932—933. évre érvényes gabonajegyek forgalomba bocsátása tárgyában. A rendelet többek között ezeket mondja: Az 1932 évi július 1-től kezdődőleg a gabonajegy ára az átruházott gabona minden mázsája után 10 pengő. Ebből a szelvény ára 4 pengő, a A lap ára 10 fillér