Debreczeni Ujság, 1934 (38. évfolyam, 78-284. szám)

1934-04-08 / 78. szám

log í c±­­ ik­ a Wm&mér.get egyil a 20 fülét H. Kfi.Zrt.?Ly Ma képes melléklet DEBRECZENI ÚJSÁG (Trianon 14.) 1934* április 8. Vasárnap XXXVIII. évfolyam 78. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA A BUDAPESTI FÜGGETLENSÉG-on. EGYÜTT 1 HÓRA 2 P 40 FILLÉR. EGYES GUMI ÁRA HÉTKÖZNAP 10, VASÁRNAP 20 FILLÉR. in Mnapuraie FELELŐS SZERKESZTŐ: VITÉZ KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA JÓZSEF KIR. HERCEG UTCA 1«. TELEFON 2»~*C FIÓKKIADÓHIVATAL JÓZSEF KIR. HERCEG­ U. 2. B Megkezdték a debreceni kiállítási pavilion építését (A Debreczeni Újság tudósítójától.) A Nagyerdőn sok nézője van annak a sürgés-forgásnak, ami az erdőigazgatóság körül fekvő két telken folyik. Az egyik telken­ már folyik az I. sz. kiállítási csar­nok építése, míg a másik telken egyenge­tik a földet a 11. sz. és ugyanilyen hatal­mas, 1000 négyzetméter területű csarnok számára, amelynek építését hétfőn kezdik meg. Az 1. sz. csarnokot a Tóth és Sebes­tyén r.sz. cég, míg a másik csarnokot Csapó Miklós ácsmester építi. Sürgős is a munka, hiszen mindkét csarnoknak május 15-ére készen kell lenniük, hoy a kiállítók és a vásáron résztvevők május 20-án meg­kezdhessék helyüknek rendezését. A keres­kedelmi és iparkamarában egymást érik az értekezletek mert egy ilyen hatalmas vállalkozásnak ezer gondja-baja van.­­ Örömmel kell azt megállapítani, hogy a hatóságok, közületek teljes mértékben át­érzik azt, hogy itt itáni kamarai ügyről, kamarai sikerről van szó, hanem elsősor­ban debreceni ügyről. Debrecen városnak érdeke, hogy ennell a nagyszabású hétnek keretében úgy mutatkozzék be, hogy aki ide eljön, az majd innen azzal távozzék, hogy itt jól érezte magát, akár mint láto­gató, akár mint kiállító és ide újra el kell vinnie. Egyébként a jelentkezések hatalmas tem­póban folynak és már a II. sz. pavillonnak is alig van kiadható helye. A jelentkezési határidőt a vezetőség a húsvéti ünnepek miatt, április 15.ig lolt­a ki. Zsúfolt terem élvezte végig a Szent Erzsébet Egyesület műsoros estjét (A Debreczeni Újság tudósítójától.) A debreceni Szent Erzsébet Egyesület, amely már több, mint harminc év óta szol­gálja Debrecenben a jótékonyság ügyét, szombaton este felejthetetlenül szép theatre porcét rendezett az Arany Bika zsúfolásig megtelt dísztermében. Az összejövetelről s a gyönyörű műsorról anyagtorlódás miatt a ..Debreczeni Újság—Hajdúföld“ keddi számában adunk részletes beszámolót. Kitűnően sikerült a Jogász és Tisztviselő Kör ünnepi társasvacsorája (A Debreczeni Újság tudósítójától.) Debrecen úri közönségének régi és nép­szerű egyesülete, a Jogász és Tisztviselő Kör szombaton este tartotta közgyűlési vacsoráját az Arany Bika kistermében. A vacsorán megjelent dr. Tóth Aurél curiai bíró, díszelnök, Ady Lajos tank. főigaz­gató, elnök, dr. Rásó Sándor, Ferenczy Viktor alel­ökök, Nagy József rendőrfőta­­nácsos, egyesületi háznagy és a körnek mintegy száz tagja. A vendégek soraiban ott voltak: dr. Lindenberger János apos­toli kormányzó, báró Vay László főispán, Rásó Istán alispán, dr. Kesserű Lajos törvényszéki elnök, dr. Kari János igaz­gató, Kovács Sándor káplán, vitéz Kolos­­váry-Borcsa Mihály főszerkesztő és a deb­receni magyar társadalom sok más vezető tagja. A vacsora elfogyasztása után, amely vi­téz Fehér István igazgató körültekintését dicséri. Ady Lajos emelkedett szólásra és mélyen járó beszédében méltatva a Kör társadalmi hivatását, poharát a vendégekre emelte, akiknek nevében lelkes ünnepléstől kísérve dr. Lindenberger János válaszolt ékesszóló pohárköszöntővel. Dr. Tóth Aurél díszelnök szellemes toosztjában Ady Lajos elnököt üdvözölte. Tolcsvay Bónis Sándor Rásó István alispánt ünnepelte lel­kes szavakkal. Még szám­os nagyhatású pohárköszöntő hangzott el s a megjelentek a legjobb baráti hangulatban a késő éjsza­kai órákig maradtak együtt. A figyelmes rendezésért nagy ovációban részesítették :dr. Rásó Sándor a les­nök­öt és Nagy József háznagyot. A debreceni Mill), mühelytelep Uéiszáxöiven atUatmaxoin­a meamagyarositosa a nevét (A Debreczeni Újság tudósítójától.) A név magyar­ositási mozgalom, amely az egész országban megindult, legszebb eredményét a debreceni MÁV mühelytel­­pen érte el. Itt ugyanis a tisztviselők, al­kalmazottak körében mozgalom indult meg, hogy az idegen nevű­ek magyar neveket vegyenek fel. Jó példával járt elöl r maga Krámer Gyula, a debreceni MÁV műhely kiváló főnöke, aki a vagyongyár munkásai, tisztviselői körében rendkívül népszerűség­nek örvend. Az ő példája nyomán kétszáz­ötvenen kérték a belügyminisztériumban a névmagyarosítást. Most a belügyminiszter megengedte, hogy Krámer Gyula műhelyfőnök családi nevét Kamarásra változtassa meg. Ezzel egyidejűleg megérkezett a műhelytelep kétszázötven alkalmazottja részére is a belügyminiszteri engedély a névmagyaro­sításra. A debreceni műhelytelep gyönyörű pél­dája bizonyára új lökést ad a névmagyaro­­sítási mozgalomnak, mert a műhelytelep vezetői, tisztviselői és munkásai ezzel a tömeges névmagyarosítással azt dokumen­tálták, hogy amint vérség és lélek szerint beolvadtak a magyarságba és egyek lettek azzal, úgy névben is magyarrá kell lennie mindenkinek, aki osztályosa a kenyeret, szenvedést és boldogságot egyaránt adó magyar életnek. A Tábla is tizenhárom évi fegyházbüntetésre ítélte Török­ Imrét, ak­i pásztorbonai agyon­­­ T­ verte a nevelő apját A vádlont sírva kérte, Hogy ítéljék kötét a fali halálra s végül megfelebbelte a 43 évi fegyházbüntetést (A Debreczeni Ujság tudósítójától) Bizonyára emlékezeten még a közönség előtt az a bestiális kegyetlenséggel elköve­tett gyilkosság, amely a múlt év szeptem­ber kilencedikén történt Hajdúnánás hatá­rában. Itt a huszonhárom éves Török Ist­­ván gazdalegény pásztorbottal agyonverte a nevelőapját, a hetvennégy éves Gál Má­tyást. Emiatt a debreceni törvényszék szándékos emberölés bűntette címén tizen­három évi fegyházbüntetésre ítélte Török Istvánt. A törvényszéki főtárgyaláson Török Ist­ván azt vallotta, hogy nevelőapja nagyon rosszul bánt vele. Állandóan ütötte-verte és gyakran lopni küldte, mert dolgozni nem szeretett. Ha ő nem akart lopni, akkor Gál Mátyás alaposan megverte. Szeptember nyolcadikán este azért verte meg, mert egy csigát nem tett fel a szekérre. Ekkor csulzározta, hogy ha alkalom kínálkozik, az üreg Gál Mátyást elteszi láb alól, vagy legalább is úgy elveri, hogy elmegy a kedve a további ütlegelésektől. Másnap, szeptember kilencedikén együtt mentek ki a Gál által bérelt földre. Ott Gál megéhe­zett az alkonyati órákban és leült egy tökre vacsorázni. Ő is kért tőle kenyeret, de az öreg nem adott. Azt mondotta, hogy előbb menjen tengerit lopni, majd azután kap kenyeret, ő erre ismét nem volt haj­landó, hanem odanyúlt a kenyérhez, mire Gál a kezében levő késsel hozzákapott. Török ekkor annyira dühbe jött, hogy fel­kapott egy hatalmas pásztorbotot és azzal többször fejbevágta Gál Mátyást, aki esz­méletlenül esett össze és csakhamar meg is halt. A járókelők másnap hajnalban találták meg Gál Mátyás holttestét és még ugyan­azon napon elfogták Török Istvánt is, aki eleinte tagadott, később azonban mindent töredelmesen beismert. A törvényszék tizenhárom évi fegyház­büntetésre ítélte Török Istvánt, aki az íté­letet megfeledbezete a táblához. A debre­ceni ítélőtábla dr. Várady Sándor elnöklete alatt működő büntető tanácsa tegnap fog­lalkozott az üggyel. Az íratok ismertetése után kihallgatták a vádlottat is, aki sírva jelenette ki, hogy nem olyan nagyon bű­nös, de ha annak tartják, akkor tisztelettel kéri a kötél általi Italait. Végül is a perbe­szédek elhangzása után a tábla helyben hagyta a törvényszék ítéletét, amit Török az előbbi kérése ellenére is megfeledbezett. Úgy látszik, súlyosabbnak tartotta a tizen­három évi fegyházat, mint a kötél általi halálbüntetést. Báró Vay László főispán személyesen terjeszti a belügyminiszter elé a debreceni szerelő kisiparosok memorandumát Villany és gázszerelők küldöttsége a Nemzeti Egység debreceni elnökénél és főtitkáránál (A Debreczeni Újság tudósítójától.) A kormány gazdasági politikájában je­lentős szerepet játszik a közüemek reform­jának a kérdése, mert ezt a problémát úgy akarják megoldani,hogy a felesleges köz­üzemeket lehetőleg leépítsék s ezáltal fő­leg a kisiparosságnak nagyobb munkalehe­tőséget biztosítsanak. A reform végrehaj­tását már­ megkezdte a kormány s vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter legutóbb rendeletet küldött Debrecen váro­sához is, amelyben a Világítási Vállalat egyes osztályainak beszüntetését rendel­te el. A belügyminisztert rendeletének kiadá­sánál természetesen elsősorban a kisiparo­sok érdekeinek és kívánságainak honorá­lása vezette s a leiratot általános szimpá­tiával fogadták a debreceni szakmabeli iparosok, ötven villanyszerelő és 12 gáz­szerelő iparost érdekel elsősorban a bel­ügyminiszter rendelete, akik ebben az ügy­ben most gyűlést tartottak és megvitatták a leiratban foglalt inézkedéseket. A szak­mai értekezleten alaposan megvitatták a miniszter rendeletét, amelynek irányelveit egyhangú helyesléssel fogadták, mindössze a részletekben kértek bizonyos módosítá­sokat, amelyeket memorandumba foglal­tak és 62 aláírással ellátva, küldöttségileg vit­ték fel a Nemzeti Egység debreceni szer­vezetéhez. A szerelőiparosok küldöttsége a Nemzeti Egységnél és báró Vay László főispánnál A gáz- és villamosszerelő iparosok kül­döttségét a Nemzeti Egység hivatalos he­lyiségében vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály törvényhatósági titkár fogadta, aki átvette a memorandumot s meghallgatván a kül­döttség szónokait, tekintetes kérésük indo­kolt volt rá, személyesen válalkozott arra, hogy a küldöttséget báró Vay László fő­ispán elé vezeti. A küldöttség szombaton délelőtt jelent meg báró Vay László főispán előtt. A gáz- és villanyszerelők nevében Győri Zoltán­­ ismertette a főispánnál az érdekelt szak­mabeli iparosság kérelmét, majd átnyúj­totta a memorandumot s kérte annak a belügyminiszterhez való terjesztését. A gázszerelők nevében Nagy Béla hangsú­lyozta, hogy mindenben csatlakoznak a vil­lanyszerelők akciójához és a főispán tá­mogatását kérte a memorandum kedvező elintézéséhez. Báró Vay László főispán a legmelegebb támogatását ígérte meg a küldöttségnek és kijelentette, hogy tekintettel a méltányos kívánságokra és a kérdés sürgős volára, maga fogja a jövő héten a memorandumot a belügyminiszternek átnyújtani. Miután a rendeletet amúgy is a kisiparosok érdeké­ben bocsátotta ki a belügyminiszter, annak a reményének adott kifejezést, hogy a kért változtatások teljesítésének semmiféle aka­dálya nem lesz. A küldöttség megnyugvással vette tudo­másul a főispán válaszát. Mit kérnek a kisiparosok A belügyminiszter rendelete a Világítási Vállalat szerelési osztályának, anyagiak-

Next