Debreczeni Ujság, 1941. február (45. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

Wirst Károly! 15 évi­­egyházra itélte a Kúriai DEBRECZENI ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG-KIADÓHIVATAL FERENCZ JÓZSEF-OT 5«. SZÁM. TEL.: 1I-9». ÉJJEL 10-TÓL 23-48.H­UDUrOID ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGÉSZ ÉVRE 3» PENGŐ, FÉL ÉVRE 15 PENGŐ, HAVONTA 2.» P A jugoszláv-magyar szerződés látható kifejezése a két nép közötti évszázados kapcsolatnak Gróf Teleki Pál miniszterelnök expozéja a parlament külügyi bizottságaiban Sok találgatásra ad okot Hitler Peta­nnak adott válasza — Roosevelt javaslatát elfogadta a külü­gyi bizottság — Romániában folytatják a letartóztatásokat és elkobzásokat — Nagy harcok várhatók az északafrikai fronton — A török nagykövet visszatért Berlinbe Borzalmak országa lett Anglia Budapest, január 31. (MTI.) A képvi­selőház külügyi bizottsága pénteken dél­ben ülést tartott. Az ülést Takách-Tolvai József gróf elnök nyitotta meg. Mindenek előtt Csáky István gróf külügyminiszter elhunytéról emlékezett meg. A jelen voltak Teleki Pál gróf miniszterelnök tartotta meg ezután expozéját. Expozéjában ismer­tette a mult év december 12-én, a jugo­szláv királysággal megkötött barátsági szerződés jelentőségét és létrejöttének kö­rülményeit. A magyar-délszláv barátság szálai messze századokra nyúlnak vissza. A rokonszenv a jugoszláv államalkotó és a magyar vitéz népek között minden­kor fennállott. Történelmileg megalapozott volt tehát az, amit boldogult külügyminisz­terünk mondott: ez a szerződés csak lát­ható kifejezése azoknak a kapcsolatoknak, amelyek a két nép között különben is fennállottak. Ezért lesz ez jó és tartós. A világháború utáni időkben is, bár a szer­­bekkel szembeállottunk, még a párisi úgy­nevezett béketárgyalások előtt felújultak a kapcsolatok. A szegedi kormány, az összes külállamok közül egyedül Jugoszlávia ré­széről észlelte a rokonszenvnek bizonyos jelét Ezekben az előzményekben és lelki diszpozíciókban kell keresnünk az 1926- ban elmondott mohácsi beszédnek az in­dokait. Az időközben továbbfejlődött ked­vező lélkör lehetővé tette, hogy a rokon­szenvnek is szomszédi érdekkapcsolatok­­nak formálisan is kifejezést adjunk és ez­zel a jövőbeli békés barátságos együtt­működést jobban megalapozzuk. De nem­csak Magyarország szempontjából, hanem Európa szempontjából is fontos volt ez a barátsági szerződés előkészítése és a jelen pillanatban való megkötése. Európa béké­jének tettünk ezzel szolgálatot és így tel­jesen összhangban maradtunk a tengely­hatalmaknak Európa békés rendezését célzó törekvéseivel. Az expozéhoz hozzászóltak Rajniss Fe­renc, Maróthy Károly, Rátz Kálmán,­­ Bsicsy Zsilinszky Endre, Balás Károly, Hunyadi Ferenc gróf, Matolcsy Mátyás és Eckhardt Tibor. A feltett kérdésekre a mi­niszterelnök válaszolt s ezzel a bizottság ülése végetért. A felsőház külügyi bizottságának ülése Budapest, január 31. (MTI.) A felső­­ház külügyi bizottságának pénteken dél­után fél ötre egybehívott ülését a betegsé­géből még fel nem épült Kánya Kálmán helyett Balogh Jenő nyitotta meg. Az el­nöklő Balogh Jenő kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Csáky István gróf külügyminiszterről, majd Teleki Pál gróf miniszterelnök tartotta meg expozé­ját, amely főbb vonásokban megemléke­szavait állva hallgatták végig. Ezután az elnök üdvözölte a megjelenteket és a kül­ügyi bizottságban először megjelent Laky Dezső tárcanélküli minisztert és báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisztert, tett a Ház külügyi bizottságában megtar­tott előadással. Utána József főherceg tá­bornagy szólalt fel, aki elismerő szavakkal mondott köszönetet a miniszterelnök expo­zéjáért. Több felszólalás nem lévén, az el­nöklő Balogh Jenő az ülést bezárta. Japán katonai küldöttség Hitlernés Berlin, január 31. (Német Tt.) Hitler vezér és kancellár fogadta a Németország­ban időző japán katonai küldöttséget, mely Jamasits altábornagy vezetésével német katonai berendezéseket és csapategysége­ket szemlélt meg. A japán katonai küldött­ség a nyugati hadszínterekre is ellátogat. Róma, január 31. (MTI.) Hitler vezér és kancellár beszéde továbbra is az olasz közvélemény érdeklődésének középpontjá­ban áll. Az olasz sajtó nagy nyomatékkal mutat rá arra, hogy Hitler beszédéből vi­lágosan kitűnik, hogy a tengelyhatalmak még az 1941. év folyamán győzedelmesen befejezik ezt a háborút. Átadták Hitler válaszát Pétainnak Róma, január 31. (TP.) Rómából érke­ző jelentés szerint átadták du Brion farnesa nagykövetnek Párisban Hitlernek Pétain december 25-én küldött üzenetére adott válaszát. A válasz nagyon rövid és tartalmát a legszigorúbban titokban tart­ják. Vichy, január 31. (NST.) Miután Hitler kancellárnak Pétain üzenetére adott vála­szát Párisból telefonon közölték a mar­­sallal, a vichyi politikai körökön sötéten­­látó hangulat lett úrrá, bár túlzás volna azt mondani, hogy Vichyban reménytelen­nek és kilátástalannak tartják a helyze­tet. Hitler válaszát a marsallon és talán néhány belső munkatársán kívül senki sem ismeri még, de tudni vélik, hogy a válasz rövid és részben igen éleshangú. Az itteni politikai körök most egyre­ in­kább hangsúlyozzák, hogy milyen fontos Pétain marsall személye és hogy ő maga gyakran beszélt előre nem látott nehézsé­gekről. Azt mondják, bármennyire is sú­lyos Hitler válasza, mégsem tekinthető ul­timátumnak akár tárgyi, akár időbeli te­kintetben. Azonkívül a politikai körök úgy vélik, hogy a válasz beható vizsgálata alap­ján minden bizonnyal találnak majd meg­oldást, s ezt a meggizlást Pótaip marsall époly jóhiszeműen igyekszik majd meg­találni, amilyen jóhiszeműen eddig is megtartotta a fegyverszüneti megállapodá­sokat. Berlin, január 31. Itteni tájékozott kö­rökben nem erősítik meg azokat a külföl­dön elterjesztett híreszteléseket, amelyek szerint Vichyben német választ adtak át. 11 török nagykövet visszautazik Berlinbe Belgrád, január 31. (MTI.) A Politika istanbuli jelentése szerint a berlini török követ Gerede Kusref, aki már egy hónap óta Törökországban tartózkodott, péntek este visszaindult Berlinbe. Török politikai törökne­k úgy ,­i!k, hogy Gereau­ kormá­nyainak újabb utasításaival tér vissza Ber­linbe, mert ankarai tartózkodása alatt több politikai személyiségnél is volt kihallgatá­son. Istanbul, január 31. (NST­) Iszmet Inönü török köztársasági elnök csütörtö­kön este szemleútra indult. Az elnök a szemleút során beutazza az országot és Erzerumba is ellátogat. Iszmet Inöni a miniszterelnök és a nagy nemzetgyűlés el­nöke kísérte ki az ankarai pályaudvarra. Willkiet nem hívják Német­országba Berlin, január 31. (Német TI.) Külföl­dön az a híresztelés járja, hogy Willkie a birodalmi propagandaügyi minisztérium­tól meghívást kapott németországi láto­gatásra. Illetékes helyen ezzel kapcsolato­san kijelentik, hogy ez a jelentés egyálta­lában nem felel meg a tényeknek. (MTI.) A1 külügyi bizottság elfogadta Roosevelt javaslatát Washington, január 31. (Német TI.) A képviselőház külügyi bizottsága csütörtö­kön 17 szavazattal 8 ellenében az Anglia támogatásáról szóló törvényjavaslat mi­előbbi elfogadása mellett foglalt állást. A törvényjavaslat elfogadását azzal indokol­ták, hogy a törvény „igen nagy fontosságú Amerika életbevágó érdekei és az ameri­kai civilizáció“ szempontjából. A bizottság közleményt adott ki, amely szerint világos, hogy az Egyesült Államok politikájának arra kell törekednie, hogy: 1. Amerikát megóvja a háborútól; 2. Angliát és más országokat, amelyeknek védelme az Egye­sült Államok védelmezése szempontjából is fontos, a legsürgősebben ellássák a vé­dekezéshez szükséges hadianyagokkal. A bizottság a továbbiakban kifejezésre juttat­ja azt az álláspontját, hogy a törvényja­vaslatnak az a célja, hogy az Egyesült Ál­lamokat távoltartsa a háborútól, nem pedig as, hogy közelebb sodorja a háborúhoz. Amszterdam, január 31. (Német TI.) Az angol rádió jelentése szerint Roosevelt Halifax lord angol nagykövetnek az Egye­sült Államokba érkeztekor a következő­ket mondotta: —A Nagybritanniának nyújtott segélye­zést még nagyobb mértékben folytatjuk. Lőszert és hadianyagokat készítünk elő, amelyek az Egyesült Államok nagy ütem­ben kibővített ipartelepeiről származnak. Nagybritanniát és az Egyesült Államokat a vér és barátság kötelékei fűzik össze. Meg vagyok róla győződve, hogy az Ön je­lenléte ezeket a kötelékeket még jobban meg fogja erősíteni. Meg lehet róla győződve, hogy munkásságában a legteljesebb támo­gatásomra és a különböző kormányzati té­nyezők egyűdm­űki­­tésére számíthat. Newyork, január 31. (Német TI.) A newyorki Herald Tribune értesülése sze­rint Stimson hadügyminiszter kijelentette a szenátus külügy bizottsága előtt, hogy a hadseregnek, csak 650 harcirepülőgépe van s ezek közül egy sem felel meg az időszerű követelményeknek. 1940-ben ke­reken 2800 ezer harcirepülőgépet állítottak elő, ebből azonban a hadsereg és haditen­gerészet csak 409-at tartott meg a többit külföldre szállították. (MTI.) Anglia hűtlen lesz „V. Györgyhöz Stockholm, január 31. (Német TI.)­­A Newyorkból érkezett jelentések szerint az angol kormánynak állítólag az a szándé­ka, hogy a legkorszerűbb angol csatahajót, az V. Györgyöt, 20 korszerű amerikai rombolóra cseréli ki. (MTI.) Irtózatos erővé­ támadja a német légierő Angliát Berlin, január 31. A Német TI a pénte­ki hadijelentéshez kiegészítőig még a kö­vetkező értesüléseket kapta: A német légihaderő január 30-án olyan nagy erővel sújtott le, hogy az angol hír­verésnek, amely Londont 9 riadómentes éjszakájával kapcsoltosan a legostobább megítéléseket juttatta kifejezésre, elállt a szava. A légitámadások leginkább délke­­zet-Anglia ellen irányultak. A német repü­lők egymást követő támadásokban repesz és gyújtóbombákkal London hadiszempont­ból fontos célpontjait árasztották el. Az angolok jelentése szerint a Löden ellen irányuló német támadások olyan meglepe­tésszerűen történtek, hogy a lakosságnak sok esetben már nem volt ideje óvóhelyei­ket felkeresni. A londoni rádió azt jelen­tette, hogy sok ember, aki az üzletnegye­dekbe bevásárolni ment, oltalmat keresve a kövezethez lapult. Egy német bombázó ezután szintén angol jelentés szerint 100 m-re ereszkedett le. A mélyrepülés nya- Teleki miniszterelnök a jugoszláv-magyar kapcsolatokról

Next