Debreczeni Ujság, 1941. június (45. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

Sitstit t*r la+siisá. 'huató •*» AuXiz.? Siesek «rf,istsni or6r~sgí£Sgba.a, Hiszek Mí-rraícresíe f«K*ms.disibs« l.„ Újabb r y •YctxUZZ ^>“^SYéS2S£G^ jD EBREC K­ószoi 2 strendvéltozítsok , Árat 20 fillér " jSláPO­SSlfESZTÖSÉG- KIA­DOH IV­AT AI, JÓZSEF-UT bt. SZÁM. rtx». 2190. Éjjel w-töl 23­ 48.MIM DU FOLD ELŐFIZET­ÉSI ÁR­A KI EGÉSZ ÉVRE 39 PENGŐ, FÉL ÉVRE 15 PENGŐ, HAVONTA 2,5.­P (TRIANON 20 1941 JÚNIUS 1, VASÁRNAP KÉR. POLITIKAI NAPILAP XLV. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM y­V Pünkösd A Biblia tanításai alap­já­n Pün­kösd ünnepének értelmét gyarló emberi szavakkal úgy fogalmazhat­juk meg, hogy Jézus Krisztus az emberiség lelki egyensúlyát ala­pozta meg, amikor a Szentlélek ki­töltésével beteljesülhetett a föld népeinek vágya és emez isteni ki­nyilatkoztatás a lelki élet addig sö­tétben botorkáló ténfergése helyébe a sziklaszilárd hit világos, örök alapját rakta le. Közel kétezer éve élhetnék a népek az isteni ajándék birtokában a boldog lelki egyen­súly állapotában életüket s hogy a valóságban mégsem így van, mert nem élvezhetjük zavartalanul földi pályafutásunkat, annak oka abban rejlik, hogy a gyakorlati életben, a fizikai megnyilvánulásokban ma sem tudunk összhangot teremteni a krisztusi tanítások alapján lelki éle­tünkkel. A földi élet gyarló emberi cselekmények, elhatározások, sok­szor szenvedélyek irányítják s ezek legtöbbször közel sem járnak a ke­resztény vallásban lefektetett erköl­csi elvekhez és követelményekhez. Pünkösd ünnepe egy minden év­ben visszatérő felkiáltó jel! Úgy kellene tekinteni minden földi ha­landónak, legyen az népek sorsát irányitó hatalmasság, vagy akármi­lyen szürke, egyszerű tagja az em­beri közösségnek, mint egy az élő lelki­ismeretbe belekiáltó isteni öze­netét: igyekezzen mindenki a maga posztján előbbre vinni a népek és emberek kiegyensúlyozottságát,­­ összhangba hozni az egyéni érde­két a közérdekkel, kiküszöbölni az emberi életből az egymás megron­tására törő ösztönöket. Ne akarjon az egyik nép a félvilágon uralkod­ni s ugyanakkor a másiktól a leg­elemibb életfeltételeket is megvon­ni. A nemzetek keretén belül pedig ne egymással szemben álló osztá­l­yok harcára, a gyengébb kizsák­mányolására, viszályok szítására rendezzék be életüket, hanem az osztó igazságra, a megértő együtt­működésre, végeredményben olyan légkör megteremtésére, amelyben nem egymásra gyanakvó, irigyke­dő emberek élnek együtt, hanem testvéri együttérzésben összefogott nép egyenlő jogú fiai. Elméletben ezek a törekvések jel­lemzik most is az emberiség jobb­jainak túlnyomó részét, de sajnos, a gyakorlatban még­sem jutottunk el ennek az ideális állapotnak el­éréséhez. Pedig éppen ma is tanúi vagyunk egy olyan roppant erőfe­szítésnek, amelytől minden igaz, jószándékú gondolkozónak csak ebben a pünkösdi gondolat jegyé­ben értelmezett harmóniának dia­dalmas győzelmét szabad remélni. Ennek a győzelemnek az eljövete­lét sóvárogjuk mi, magyarok, mert talán mi éreztük legfájóbban két évtizeden át, mit­­jelent az, ha az ármánykodás, a vak gyűlölet és az önzés kerekedik felül egyes népe­ken. De íme mi kaptuk az elsők kö­zött a biztató hitet adó égi jelt is arra, hogy a pünkösdi szellem dia­dalmaskodni fog az eltévelyedettek "«4ML Ml­évé m int minden más be Franciaország megvédi magát és gyarmatbirodalmát Anglia félrerúgva minden nemzetközi szabályt rablóhadjáratot intéz a francia hajóhad ellen A franciák nem hajlandók tűrni az angol és amerikai jogtalanságokat és minden eshetőségre­­ felkészítik gyarmataikat . Irakban hátrálnak az angolok Krétáról pánikszerűen menekülnek az angolok Bárdossy László miniszterelnök hétfőn Rómába utazik A krétai csata befejezéséhez közeledik. Angol illetékes helyek is elismerik a hely­zet komolyságát. A brit és görög katonák halászhajókon menekülnek a tengerre és ott várnak hadihajókra, amely felvenné őket Ugyanekkor a ném­et nyomás egyre erősödik, újabb német csapatmegerősítések érkeznek Kréta szigetére, ahol az ellenség sorai­ban teljes pánik tört ki. A kairói főhadiszállás már nem tud ellen­őrzést gyakorolni a krétai csapatok fe­lett. Roosevelt beszéde egyre nagyobb hullá­mokat ver. Az elnök bejelentései után nagyarányú biztonsági intézkedés­ és razziák sűrűn követik egymást. A­z ösz­­szes fontosabb gócpontokat, ipari telepe­ket, hadfelszerelési központokat bizton­sági erőkkel veszik körül. Rómában szá­molnak azzal, hogy Roosevelt meglepő tá­madásra készül az Azori szigetek ellen — Holland India jelenleg a csendesóceáni viszály egyik legkényesebb pontja. — írja a Stampa. A másik oldalon viszont Japán figyelmét amerikai vetélytár­­sára összpontosítja. Sok találgatásra ad okot az, hogy Wi­­nant, az Egyesült Államok londoni nagy­követe Newyorkba utazott. Hírek érkeztek arról, hogy az amerikai kormány 30 sze­mélyszállító hajót lefoglalt és segédcirká­lóvá akarja átalakítani azokat. Amerika állásfoglalásával szemben, amely egyre jobban a háború felé sodró­dást mutatja.­­ De Biron a francia kor­mány főmegbízottja amerikai újságírók előtt tett nyilatkozatában bejelentette, hogy a tengerek szabadságáról Franciaor­szágnak saját elképzelése van, mivel gyarmatbirodalom és nem gondol ar­ra, hogy gyarmatait feladja. Fran­ciaország megvédi magát és gyarmat­­birodalmát. Keleten egyre jobban bonyolult a hely­zet. A teheráni kormánnyal beható tárgya­lásokat folytatott az iraki miniszterel­nök. Az irakiak visszaverték a bagladi vé­­delmmi vonal ellen intézett erélyes an­gol támadást. Az angol csapatok visszavonulásra kény­szerültek. Bagdad élére katonai kormány­zó került Yunus Sebaui miniszter szemé­lyében, aki rádióbeszédet intézett a lakos­sághoz, megalakította a belbiztonsági bi­zottságot, rendre és nyugalomra szólított fel mindenkit és elbocsátotta az iraki köz­­intézmények és üzemek angol alkalmazot­tait. Beiruti jelentés beszámol arról, hogy a jeruzsálemi amerikai konzul meglátogat­ta Abdullah transzjordániai emírt, az an­golbarát angol fejedelmet. A legújabb eseményekről a következő jelentésekben számolunk be : ‘ a déli partokon fekvő kikötők ellen. Ezekből a kikötőkből kísérlik meg a brit csapatok maradványai a mene­külést. Kréta szigetétől délre német harci repü­­lőgépek megtámadtak egy brit tengeri erőkből álló köteléket és egy rombolót olyan súlyosan megrongáltak, hogy szá­mítani lehet elvesztésére. Támadást intéz­tünk a Gendos szigetre menekült brit kö­telékek ellen. Egy jelző állomást elpusztí­tottunk. Észak-Afrikában meghiúsítottuk az el­lenség éjjeli kitörési kísérletét Tobrukból. Tüzérségünk tüzeléssel felrobbantott egy nagyobb brit lőszerraktárt. Zuhanóbombázó alakulataink Tob­ruk közelében elhallgattattak brit légvédelmi ütegeket. Romboló repülő­gépeink géppuskáztak ellenséges csa­patösszevonásokat. Német és olasz repülőgéposztagok hatáso­san támadták az ellenség üzemanyag rak­tárait. Liebe Henrich sorhajóhadnagy pa­rancsnoksága alatt álló tengeralattjáró összesen 44 ezer tonna ellenséges hajóté­­ret süllyesztettek el. Szombatra virradó éjszaka sikeresen bombázták a brit nyu­gati partok kikötőit, különösen Mersy vi­dékén és a Bristol csatorna mentén épült kikötői berendezésekben keletkezett sok tűz. Az ellenség sem a birodalmi terület­re, sem a megszállt területre nem repült be. (MTI.­ Dünkirchen újra kísért Berlin, május 31. Mint a Német TI. a szombati véderő jelentősebb kiegészítésül értesül, Kréta szigetén az elelnség viharos üldözése következtében nincs már lehetőség, hogy az ellenség a sziget által nyújtott kedvező előfel­tételek kihasználásával mégegyszer szívósan ellenállhasson. A német légihaderő a britek üldözése köz­ben újra tanúbizonyságot tett az előző hadjáratokban valamennyi ellenség által annyira rettegett harci erejéről. Különö­sen súlyos légi támadások érték azokat az angol csapatösszevonásokat, amelyek a sziget déli partjain kétségbeesetten kutat­ják, hogyan szállhatnak hajóra. Eközben olyan jelenetek játszódtak le, amelyek az angol csapatoknak Dünkirchenben, vala­mint néhány héttel ezelőtt a görög par­toknál történt hajórarakásoknál kitört pá­nikokra emlékeztettek. (MTI.) Keletafrikában szívósan ellenállanak az olaszok Róma, május 31. Stefani. Az olasz fő­hadiszállás 360. közleménye: Olasz légi alakulatok az éjszaka folyamán újból bom­bázták a máltai La Valetta kikötőberen­dezéseit. Kréta szigetén az olasz csapa­tok a német erőkkel szoros együttműködés­ben folytatják hadműveleteiket a kitűzött célpontok elérése érdekében. Az angol re­pülőgépek bombákat dobtak az Égei ten­ger olasz birtokban levő szigeteinek né­hány községére. Egy ellenséges gépet a tengerészeti légvédelem ütegei lelőttek. Észak-Afrikában olasz és német repülő­gépek olasz vadászok védelme alatt bom­bázták Tobruk ellenséges légelhárító üte­geit. Május 28-án német gépek az ostrom­lott erők szomszédságában gépesített osz­tagokat bombáztak, továbbá Marsa Matru­­tól északra egy nagyobb tonnatartalmú el­lenséges gőzöst megrongáltak. Kelet-Afri­­kában helyőrségeink továbbra is szívósan ellenállnak a számbeli fölényben levő el­lenség nyomásának. (MTI.) Krétáról fejvesztetten menekülnek az angolok Berlin, május 31. (Német TI.) Mint a véderőfőparancsnokság közli: Kréta szi­getén a német csapatok folytatják a meg­vert ellenség üldözését kelet felé és felvették az érintkezést Heraklion kö­zelében álló német ejtőernyős vadá­szokkal. A kelet felől előrenyomuló olasz csapatok­kal való egyesülés már csak rövid idő kérdése. Német harci repülőgépkötelékek pénteken ismét bombázták az ellenséges csapatösszevonásokat és visszavonulási útvonalakat. Különösen élénk légitámadás irányul csületes nép boldogulását, elsősor­ban nagy barátaink nemzeteinek, amelyek elindították igaz harcuk­kal a mi igazságunk győzelmének megérlelését is. S amikor eljutunk a nagy harc lezárása után a népek igazi harmó­n­iá­jának a ma­gyarság­a tudni fogja kötelességét a népek lelki összhangjának tovább építése érdekében. Akkorra meg fog érni itthon is a helyzet az egy­más iránt lerovandó nagy feladatok elvégzésére. Régi szent határaink visszatérése, területben, lélekszám­rvl,t­­öl­ei­m-ig 1.2­ 0­­­ sági erőforrá­saink megsokszorozó­dásával nyu­jtja majd az erőt és alapot, hogy a lelkiegyensúlyozott­sághoz a szociális egyensúlyt is megadhassuk minden magyarnak, így érjük el azt, hogy ezután min­dig boldogabb pünkösd virrad majd

Next